SG.hu
Korszakváltás az alközpontoknál
Lassan, de biztosan az alközpontok terén is dominánssá válik a digitális technológia, és növekszik az adat-hang integrációra felkészített berendezések száma.
A BellResearch távközlési eszközökkel és berendezésekkel foglalkozó jelentése szerint a hazai költségvetési intézmények több mint 500 ezer darab vezetékes hálózathoz kapcsolódó telefonkészülékkel és megközelítőleg 15 ezer telefon-alközponttal rendelkeztek. A cég elemzői rámutattak, hogy az alközponti berendezések penetrációs mutatói nem változtak jelentősen az elmúlt esztendő során, sőt a szegmensek közötti eltérések konzerválódni látszanak.
Míg a központi költségvetési intézmények körében évek óta 90 százalék feletti elterjedtséget mérnek, a költségvetési szervek több mint kétötödét kitevő oktatási intézmények közül csupán minden második rendelkezik legalább egy alközponttal. Az eltérések az egyes szervezetek által használt alközpontok számában is megmutatkoznak: az önkormányzati az oktatási szervezetek munkáját átlagosan 1, az egészségügyi feladatot ellátó intézményekét 2, a központi költségvetési intézményekét pedig 3-4 ilyen berendezés segíti.
Műszaki szempontból az elmúlt években az alközponti állomány digitalizáltsági fokának emelkedését figyelhettük meg. A tendencia irányát jól mutatja, hogy míg a 2005-ös esztendőben a költségvetési szektor által igénybe vett alközpontok fele volt digitális eszköz, addig 2006-ban ez az arány már elérte az 58 százalékot. A technológiailag fejlettebb berendezések a központi költségvetési szegmensben még ennél is nagyobb hányadot jelentettek - az eszközök 69 százaléka itt már digitális volt -, miközben az egészségügyi intézmények infrastruktúráját nagyrészt még mindig analóg eszközök alkották.
A digitális technológia mellett az IP-telefónia [de legalábbis a megvalósítás technikai lehetősége] is egyre inkább teret nyer. A 2005-ös mutatókhoz képest 10 százalékkal nőtt az adat-hang integrációra, azaz a telefonforgalmat informatikai hálózatra átterelő berendezések száma.
A vezetékes hangforgalom - további - csökkenését eredményezheti a GSM-adapterrel ellátott alközpontok számának növekedése. A vizsgálat időpontjában az alközponttal rendelkező hazai költségvetési intézmények 18 százaléka használt GSM-adaptert, ám a központi költségvetési intézmények körében ennél jóval magasabb, mintegy kétharmados [63 százalék] volt az e költségcsökkentési megoldással élők aránya. A GSM-adapterek működéséhez elengedhetetlen SIM kártyákból mintegy 5800 darabot használtak a költségvetési intézmények, ami azt jelenti, hogy az ezeket az eszközöket működtető intézmények egyidejűleg több [átlagosan két darab] SIM-kártyával rendelkeztek.
A BellResearch kutatóinak részletes elemzése kiterjedt a végberendezések vizsgálatára is. Ebből kiderül, hogy az intézmények túlnyomó többsége hagyományos telefonkészülékeket használ; mindöszsze 14 százalékuk rendelkezik DECT, azaz hordozható vezetékes telefonkészülékekkel, és csupán 3 százalékuknál - legnagyobbrészt a központi költségvetési és az önkormányzati szegmensben - található legalább egy IP alapú telefonálásra alkalmas asztali végberendezés.
A BellResearch távközlési eszközökkel és berendezésekkel foglalkozó jelentése szerint a hazai költségvetési intézmények több mint 500 ezer darab vezetékes hálózathoz kapcsolódó telefonkészülékkel és megközelítőleg 15 ezer telefon-alközponttal rendelkeztek. A cég elemzői rámutattak, hogy az alközponti berendezések penetrációs mutatói nem változtak jelentősen az elmúlt esztendő során, sőt a szegmensek közötti eltérések konzerválódni látszanak.
Míg a központi költségvetési intézmények körében évek óta 90 százalék feletti elterjedtséget mérnek, a költségvetési szervek több mint kétötödét kitevő oktatási intézmények közül csupán minden második rendelkezik legalább egy alközponttal. Az eltérések az egyes szervezetek által használt alközpontok számában is megmutatkoznak: az önkormányzati az oktatási szervezetek munkáját átlagosan 1, az egészségügyi feladatot ellátó intézményekét 2, a központi költségvetési intézményekét pedig 3-4 ilyen berendezés segíti.
Műszaki szempontból az elmúlt években az alközponti állomány digitalizáltsági fokának emelkedését figyelhettük meg. A tendencia irányát jól mutatja, hogy míg a 2005-ös esztendőben a költségvetési szektor által igénybe vett alközpontok fele volt digitális eszköz, addig 2006-ban ez az arány már elérte az 58 százalékot. A technológiailag fejlettebb berendezések a központi költségvetési szegmensben még ennél is nagyobb hányadot jelentettek - az eszközök 69 százaléka itt már digitális volt -, miközben az egészségügyi intézmények infrastruktúráját nagyrészt még mindig analóg eszközök alkották.
A digitális technológia mellett az IP-telefónia [de legalábbis a megvalósítás technikai lehetősége] is egyre inkább teret nyer. A 2005-ös mutatókhoz képest 10 százalékkal nőtt az adat-hang integrációra, azaz a telefonforgalmat informatikai hálózatra átterelő berendezések száma.
A vezetékes hangforgalom - további - csökkenését eredményezheti a GSM-adapterrel ellátott alközpontok számának növekedése. A vizsgálat időpontjában az alközponttal rendelkező hazai költségvetési intézmények 18 százaléka használt GSM-adaptert, ám a központi költségvetési intézmények körében ennél jóval magasabb, mintegy kétharmados [63 százalék] volt az e költségcsökkentési megoldással élők aránya. A GSM-adapterek működéséhez elengedhetetlen SIM kártyákból mintegy 5800 darabot használtak a költségvetési intézmények, ami azt jelenti, hogy az ezeket az eszközöket működtető intézmények egyidejűleg több [átlagosan két darab] SIM-kártyával rendelkeztek.
A BellResearch kutatóinak részletes elemzése kiterjedt a végberendezések vizsgálatára is. Ebből kiderül, hogy az intézmények túlnyomó többsége hagyományos telefonkészülékeket használ; mindöszsze 14 százalékuk rendelkezik DECT, azaz hordozható vezetékes telefonkészülékekkel, és csupán 3 százalékuknál - legnagyobbrészt a központi költségvetési és az önkormányzati szegmensben - található legalább egy IP alapú telefonálásra alkalmas asztali végberendezés.