Válsághelyzetekre nincsenek felkészülve a háztartások Németországban. Ez a következtetése egy reprezentatív fölmérésnek, amelyet Münster környékén végeztek el.

Ute Menski és kollégái több mint hatszáz háztartásban érdeklődtek afelől, hogy milyen tartalékaik vannak egy vészhelyzetre. Mint kiderült, a legtöbb háztartás egyáltalán nincs fölkészülve egy krízishelyzetre, vagyis arra, hogy néhány napig a saját tartalékaiból éljen. Ez annál különösebb, mert másfél évvel ezelőtt a münsteri régió szabályosan elsüllyedt a hóban, több település napokig áram nélkül maradt, elvágva a külvilágtól.

Joachim Gardemann katasztrófa-kutató véleménye szerint az ilyen magatartás mögött egyfajta védekező mechanizmus áll: "Az emberek egyszerűen nem akarnak az ilyen helyzetekre berendezkedni, inkább úgy gondolják, hogy egyszeri esemény volt." A hóvihar megmutatta a magas műszaki szintet elérő társadalom sebezhetőségét is, mert áram hiányában nem működött a tv, a rádió, a telefon és a mobiltelefon sem. Az áramkimaradás idején csak 18 család használt elemes rádiót, és éppen ezek a kommunikációs hiányok bizonytalanították el a lakosságot.

A találékonyabb személyek végül beültek a kocsijukba, hogy autórádión hallgassák meg a híreket. A megkérdezett hatszáz családból csak 27 százalékuk élte meg úgy a katasztrófát, hogy változtat a magatartásán és tartalékokat gyűjt. A német katasztrófavédelem szakértői ezzel szemben azt ajánlják, hogy minden háztartásban legalább két hétre elegendő tartós élelmiszer legyen, kisebb étkezések készítéséhez egy kempingfőző, kommunikációhoz egy elemes rádió, továbbá elsősegély felszerelés is legyen otthon.