Napi Online
Az újságolvasók lassan netre váltanak
Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen bővült a tematikus sajtótermékek piaca - a példányszámok rovására. Ezzel párhuzamosan jelentősen bővült a különböző honlapok és portálok száma és látogatottsága.
Magyarországon a kiadott sajtótermékek száma dinamikusan növekszik - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében: szemben a 2000-ben kiadott 580-nal 2005-ben már 901 sajtóterméket adtak ki a kiadók. A kiadott napi sajtótermékek száma lényegében nem változott az ezredforduló óta, 2005-ben 36 napilap jelent meg. A heti, a kétheti, illetve a havonta megjelenő újságok száma azonban jelentősen bővült.
A hetilapok száma 2000 és 2005 között 100-ról 172-re, a kéthetente megjelenő lapok száma 43-ról 61-re, a havilapoké 243-ról 306-ra növekedett. Ennek megfelelően a sajtótermékek példányszáma is jelentősen, 20 százalékkal bővült: 2005-ben a kiadott lapok példányszáma közel 1 milliárd 200 millió volt. Ebből 661 millió volt napilap, 384 millió heti, 47 millió kétheti és 76 millió havilap. Bár a sajtótermékek példányszáma mind összességében, mind típusonként külön-külön emelkedett, öt év alatt némi arányeltolódás is megfigyelhető volt. Míg ugyanis az összes kiadott sajtóterméken belül a napilapok arányszáma 59-ról 55 százalékra csökkent, addig a hetilapok arányszáma 3 százalékot emelkedve, 33 százalékot tett ki, a kéthetente megjelenő lapok aránya 3-ról 5 százalékra emelkedett.
A politikai, gazdasági napilapok példányszámának stagnálása, illetve visszaesése nemcsak a lapok internetes verzióinak következménye, hozzájárult a különböző hírportálok megjelenése is. Az auditált adatokkal rendelkező online napilapok látogatottsága ugyanis folyamatosan növekszik. A látogatók száma a nyári hónapokban csökken (kivételt képviselt a Nemzeti Sport portálja, amelynek látogatószámát tavaly júniusban nagyban befolyásolta a labdarúgó világbajnokság), illetve egy-egy közéleti esemény napirendre kerülésével megnő (például 2006 szeptemberében, októberében). Az is megfigyelhető, hogy míg a példányszámok esetében markáns különbségek vannak a napilapok között, addig a honlapokat olvasók tábora nem differenciálódik ilyen élesen.
A szórakoztató, magazin jellegű heti- és havilapok csökkenő példányszámváltozását nem érintik e lapok online verziói, ezek az oldalak - a Nők Lapja c@fét kivéve - rendkívül alacsony (pár ezres) látogatottsági mutatóval rendelkeznek. Ugyanez már nem mondható el a közéleti, gazdasági lapok csökkenő példányszámáról (bár ezek mértéke elmarad a magazinokétól), hiszen ezek interneten is hozzáférhető verziói jóval magasabb látogatottsági mutatókkal rendelkeznek (például a HVG, amelynek online verzióját havonta 70-80 ezren látogatták átlagosan 2006-ban).
Míg a hetilapok és havilapok jelentős része - és ez kimondottan igaz a legnagyobb példányszámú termékekre - szórakoztató, magazin jellegű kiadvány, addig a leglátogatottabb internetes portálok között jóval nagyobb számban és arányban találhatóak közéleti vagy gazdasági jellegű honlapok. A sajátos felépítésű és működésű közösségi portálok népszerűsége egyelőre töretlen, ezek funkcióját egyetlen nyomtatott sajtótermék sem helyettesítheti.
A tendenciák egyértelműek: csökkenő példányszámú, de növekvő spektrumú lapok és növekvő látogatottságú honlapok. Míg a hetilapok és a havilapok szerkezeti összetétele inkább a szórakoztatás irányába mutat, addig az internet használatában sokkal hangsúlyosabb teret kapnak a közéleti, a közösségi és ma már egyre inkább a szolgáltatást nyújtó oldalak is.
Magyarországon a kiadott sajtótermékek száma dinamikusan növekszik - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében: szemben a 2000-ben kiadott 580-nal 2005-ben már 901 sajtóterméket adtak ki a kiadók. A kiadott napi sajtótermékek száma lényegében nem változott az ezredforduló óta, 2005-ben 36 napilap jelent meg. A heti, a kétheti, illetve a havonta megjelenő újságok száma azonban jelentősen bővült.
A hetilapok száma 2000 és 2005 között 100-ról 172-re, a kéthetente megjelenő lapok száma 43-ról 61-re, a havilapoké 243-ról 306-ra növekedett. Ennek megfelelően a sajtótermékek példányszáma is jelentősen, 20 százalékkal bővült: 2005-ben a kiadott lapok példányszáma közel 1 milliárd 200 millió volt. Ebből 661 millió volt napilap, 384 millió heti, 47 millió kétheti és 76 millió havilap. Bár a sajtótermékek példányszáma mind összességében, mind típusonként külön-külön emelkedett, öt év alatt némi arányeltolódás is megfigyelhető volt. Míg ugyanis az összes kiadott sajtóterméken belül a napilapok arányszáma 59-ról 55 százalékra csökkent, addig a hetilapok arányszáma 3 százalékot emelkedve, 33 százalékot tett ki, a kéthetente megjelenő lapok aránya 3-ról 5 százalékra emelkedett.
A politikai, gazdasági napilapok példányszámának stagnálása, illetve visszaesése nemcsak a lapok internetes verzióinak következménye, hozzájárult a különböző hírportálok megjelenése is. Az auditált adatokkal rendelkező online napilapok látogatottsága ugyanis folyamatosan növekszik. A látogatók száma a nyári hónapokban csökken (kivételt képviselt a Nemzeti Sport portálja, amelynek látogatószámát tavaly júniusban nagyban befolyásolta a labdarúgó világbajnokság), illetve egy-egy közéleti esemény napirendre kerülésével megnő (például 2006 szeptemberében, októberében). Az is megfigyelhető, hogy míg a példányszámok esetében markáns különbségek vannak a napilapok között, addig a honlapokat olvasók tábora nem differenciálódik ilyen élesen.
A szórakoztató, magazin jellegű heti- és havilapok csökkenő példányszámváltozását nem érintik e lapok online verziói, ezek az oldalak - a Nők Lapja c@fét kivéve - rendkívül alacsony (pár ezres) látogatottsági mutatóval rendelkeznek. Ugyanez már nem mondható el a közéleti, gazdasági lapok csökkenő példányszámáról (bár ezek mértéke elmarad a magazinokétól), hiszen ezek interneten is hozzáférhető verziói jóval magasabb látogatottsági mutatókkal rendelkeznek (például a HVG, amelynek online verzióját havonta 70-80 ezren látogatták átlagosan 2006-ban).
Míg a hetilapok és havilapok jelentős része - és ez kimondottan igaz a legnagyobb példányszámú termékekre - szórakoztató, magazin jellegű kiadvány, addig a leglátogatottabb internetes portálok között jóval nagyobb számban és arányban találhatóak közéleti vagy gazdasági jellegű honlapok. A sajátos felépítésű és működésű közösségi portálok népszerűsége egyelőre töretlen, ezek funkcióját egyetlen nyomtatott sajtótermék sem helyettesítheti.
A tendenciák egyértelműek: csökkenő példányszámú, de növekvő spektrumú lapok és növekvő látogatottságú honlapok. Míg a hetilapok és a havilapok szerkezeti összetétele inkább a szórakoztatás irányába mutat, addig az internet használatában sokkal hangsúlyosabb teret kapnak a közéleti, a közösségi és ma már egyre inkább a szolgáltatást nyújtó oldalak is.
