MTI
Népszerűek, de hiteltelenek a wiki rendszerek
Egyre népszerűbbek a wiki-elven működő internetes szolgáltatások, a felhasználók aktív közreműködésével létrehozott honlapokon megjelenő írások hitelessége azonban széles körben vitatott.
A Wikipédia nevű online enciklopédia - a legtöbb felhasználóval büszkélkedő wiki-honlap - magyar kiadásában például éppen februárban jelent meg az ötvenezredik szócikk, a tartalom hitelessége körüli vitát pedig jól illusztrálja, hogy az egyik amerikai egyetemen nemrégiben megtiltották a diákoknak, hogy házi dolgozataikban a Wikipédiára hivatkozzanak.
A wiki-elven működő honlapok az úgynevezett web 2.0 - a magyar szóhasználat szerint webkettes, vagy második generációs - technológiával működő internetes szolgáltatások közé tartoznak, csakúgy, mint a közösségi honlapok (például a magyar iwiw) vagy éppen a fájlmegosztó portálok, köztük a YouTube. Ezek a felhasználói közösség aktív közreműködésére épülnek, és alapvetően alakítják át az olvasó és a szöveg viszonyát: míg a hagyományos honlapokon a nyomtatott újságokhoz hasonlóan előre gyártott tartalmat tesz közzé a szolgáltató, a webkettes oldalakon egy csapásra szerző és szerkesztő is lehet az addig passzív olvasó. A szolgáltató csupán üzemelteti a honlapot, a megjelenő tartalmat pedig a felhasználók írják és szerkesztik.
Az elnevezés a hawaii eredetű wiki - azaz fürge, gyors - kifejezésből ered. Az első ilyen oldal, a Wikiwikiweb 1995-ben indult. Ward Cunningham, a honlap alapítója szoftverfejlesztőknek akart fórumot biztosítani, ahol könnyen és gyorsan eszmét cserélhetnek. "A wiki arra emlékezteti az embereket, hogy a sikeres együttműködés érdekében a kelleténél jobban kell bízniuk egymásban" - mondta Cunningham egy interjúban.
Egy évtized alatt a 30690 bejegyzést írtak az első wiki felhasználói. Ugyanennyi idő alatt 100 ezer bejegyzést akartak elérni egy másik wiki-oldal, a 2001-ben indított Wikipedia alapítói - 3 éve után azonban már több mint 6 millió szócikket tartottak számon. A világ legnépszerűbb, 250 nyelven írt online enciklopédiája a Nature című természettudományos magazin szerint az Encyclopedia Britannica méltó társa, amit a nagy tekintélyű kiadvány szerkesztőbizottsága felháborodva utasított vissza.
A bizalmi elven működő, szabadon fejleszthető wiki-lapok legnagyobb ellenségei a vandálok, akik valótlan adatokat szúrnak a szócikkekbe. Gyakori, hogy átírják egyes politikusok életrajzát, másoknak halálhírét keltik, vagy hamis információkkal a becsületébe gázolnak. Van, aki ezt nem hagyja annyiban: Fuzzy Zoeller amerikai profi golfjátékos például nemrégiben IP-címe azonosítása útján felkutatta azt az önkéntes Wikipedia-szerkesztőt, aki becsületsértő információkkal "gazdagította" a róla készült bejegyzést, és be is perelte az illetőt.
A legjobb szándékkal készült szócikkekben is előfordulnak azonban hibák. A cikkek színvonala így eléggé változó, ezért széles körben vitatják, vajon lehet-e hivatkozni a Wikipedián talált adatokra úgy, mintha egy hagyományos enciklopédiában jelentek volna meg. Vicces vandálok is akadnak: a nagy sikerű Borat-film hatására például a Kazahsztán-szócikkben államfővé avanzsált Sacha Baron Cohen brit komikus, a film főszereplője, és hiába törölték a tréfásnak szánt hozzájárulást, a vandálok újra és újra átírták, míg végül az egész szócikket el kellett távolítani.
Időközben a mesterséges intelligenciától kezdve az utazási tanácsokig minden elképzelhető és egészen lehetetlen témát "megwikiztek" már: a mesterséges intelligenciától az utazási ötleteken át a 2001. szeptember 11-i New York-i terrorcselekményekig mindent és bármit feldolgoznak a wiki rendszerben, például városi wikikben a helybeliek írják le környezetüket, a túlságosan liberális szelleműnek tartott Wikipediának Conservapedia néven konzervatív irányultságú vetélytársa támadt, és a Wiktionary nevű wikiszótár magyar kiadásában pedig már 37743 szó szerepel.
A wiki-rendszert egyébként Douglas Adams Galaxis útikalauz stoposoknak című scifi-szatírájában vázolta fel először több mint 25 évvel ezelőtt: a műben számos utazó írja a galaxis-útikönyvet, és mindegyikük változtathat az előző bejegyzéseken.
A Wikipédia nevű online enciklopédia - a legtöbb felhasználóval büszkélkedő wiki-honlap - magyar kiadásában például éppen februárban jelent meg az ötvenezredik szócikk, a tartalom hitelessége körüli vitát pedig jól illusztrálja, hogy az egyik amerikai egyetemen nemrégiben megtiltották a diákoknak, hogy házi dolgozataikban a Wikipédiára hivatkozzanak.
A wiki-elven működő honlapok az úgynevezett web 2.0 - a magyar szóhasználat szerint webkettes, vagy második generációs - technológiával működő internetes szolgáltatások közé tartoznak, csakúgy, mint a közösségi honlapok (például a magyar iwiw) vagy éppen a fájlmegosztó portálok, köztük a YouTube. Ezek a felhasználói közösség aktív közreműködésére épülnek, és alapvetően alakítják át az olvasó és a szöveg viszonyát: míg a hagyományos honlapokon a nyomtatott újságokhoz hasonlóan előre gyártott tartalmat tesz közzé a szolgáltató, a webkettes oldalakon egy csapásra szerző és szerkesztő is lehet az addig passzív olvasó. A szolgáltató csupán üzemelteti a honlapot, a megjelenő tartalmat pedig a felhasználók írják és szerkesztik.
Az elnevezés a hawaii eredetű wiki - azaz fürge, gyors - kifejezésből ered. Az első ilyen oldal, a Wikiwikiweb 1995-ben indult. Ward Cunningham, a honlap alapítója szoftverfejlesztőknek akart fórumot biztosítani, ahol könnyen és gyorsan eszmét cserélhetnek. "A wiki arra emlékezteti az embereket, hogy a sikeres együttműködés érdekében a kelleténél jobban kell bízniuk egymásban" - mondta Cunningham egy interjúban.
Egy évtized alatt a 30690 bejegyzést írtak az első wiki felhasználói. Ugyanennyi idő alatt 100 ezer bejegyzést akartak elérni egy másik wiki-oldal, a 2001-ben indított Wikipedia alapítói - 3 éve után azonban már több mint 6 millió szócikket tartottak számon. A világ legnépszerűbb, 250 nyelven írt online enciklopédiája a Nature című természettudományos magazin szerint az Encyclopedia Britannica méltó társa, amit a nagy tekintélyű kiadvány szerkesztőbizottsága felháborodva utasított vissza.
A bizalmi elven működő, szabadon fejleszthető wiki-lapok legnagyobb ellenségei a vandálok, akik valótlan adatokat szúrnak a szócikkekbe. Gyakori, hogy átírják egyes politikusok életrajzát, másoknak halálhírét keltik, vagy hamis információkkal a becsületébe gázolnak. Van, aki ezt nem hagyja annyiban: Fuzzy Zoeller amerikai profi golfjátékos például nemrégiben IP-címe azonosítása útján felkutatta azt az önkéntes Wikipedia-szerkesztőt, aki becsületsértő információkkal "gazdagította" a róla készült bejegyzést, és be is perelte az illetőt.
A legjobb szándékkal készült szócikkekben is előfordulnak azonban hibák. A cikkek színvonala így eléggé változó, ezért széles körben vitatják, vajon lehet-e hivatkozni a Wikipedián talált adatokra úgy, mintha egy hagyományos enciklopédiában jelentek volna meg. Vicces vandálok is akadnak: a nagy sikerű Borat-film hatására például a Kazahsztán-szócikkben államfővé avanzsált Sacha Baron Cohen brit komikus, a film főszereplője, és hiába törölték a tréfásnak szánt hozzájárulást, a vandálok újra és újra átírták, míg végül az egész szócikket el kellett távolítani.
Időközben a mesterséges intelligenciától kezdve az utazási tanácsokig minden elképzelhető és egészen lehetetlen témát "megwikiztek" már: a mesterséges intelligenciától az utazási ötleteken át a 2001. szeptember 11-i New York-i terrorcselekményekig mindent és bármit feldolgoznak a wiki rendszerben, például városi wikikben a helybeliek írják le környezetüket, a túlságosan liberális szelleműnek tartott Wikipediának Conservapedia néven konzervatív irányultságú vetélytársa támadt, és a Wiktionary nevű wikiszótár magyar kiadásában pedig már 37743 szó szerepel.
A wiki-rendszert egyébként Douglas Adams Galaxis útikalauz stoposoknak című scifi-szatírájában vázolta fel először több mint 25 évvel ezelőtt: a műben számos utazó írja a galaxis-útikönyvet, és mindegyikük változtathat az előző bejegyzéseken.
