MTI

Specializálódik a Borland

A kaliforniai Borland Software Corporation leányvállalatot alapít, amelybe integrálja a fejlesztőeszközök csoportját, hogy azt követően egyértelműen az alkalmazás-életciklus szolgáltatások piacára koncentrálhasson.

A cég az alkalmazás-életciklus menedzsment bevételek 90 százalékos éves növekedését tapasztalta 2006-ban, a tevékenység átszervezését követően pedig 2009-ig mintegy 50 százalékos bevételbővüléssel számol. A szolgáltatások területén várható fejlődést illetően a Borland magyarországi cége is bizakodó.

Az évi mintegy 200 millió forint árbevételű Borland Magyarország piaci részesedése a magyar fejlesztőeszközök piacán közel 35 százalék, az alkalmazás-életciklus menedzsment esetében pedig meghaladja az 50 százalékot. A Borland magyarországi ügyfeleihez tartozik például a Magyar Államkincstár, a MÁV Informatika, a GIRO, az EGIS, a Bakonyi Hőerőmű, az OTP, az Erste Bank, T-Mobile, az UNIQA, továbbá oktatási intézmények.

Magyarországon a cég tíznél kevesebb dolgozót foglalkoztat, rajtuk kívül külső fejlesztőket és oktatókat. Az újonnan létrehozott amerikai CodeGear leányvállalat lesz felelős a Bordland termékcsalád továbbviteléért, nagy teljesítményű fejlesztőeszközöket kínál a szoftverfejlesztők széles köre számára, az egyedül dolgozó fejlesztőktől a vállalati csoportokig.

A Borland terveiben szerepel, hogy az idén februárban felvásárolja a Segue Software vezető tesztelő vállalatot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BlackRose #4
    Igaz, de ha a tesztelés jó megvan oldva (pl. TDD) de nem is muszáj ennyire előre járni, de xUnit mindenképpen elengedethetetlen, akkor a release után már nem lesz annyi javítani kötelező hiba és ezzel a kiadás is csökken. Ugyanakkor a fő probléma nem is annyira a logikus hibákal van, mert ezek relatív kis költségel járnak, hanem a koncepciós múlasztásokkal és ezek a hibák mind a tervezéskor következnek be. Nem elméletileg hanem praktikusan foglalkozom ezzel már több mint egy évtizede, 6-7 éve pedig vezetőként (lead programmer és manager is, habár az utóbbi időben inkább managerként), tudom miről beszélek. Ami a Borlandot illeti, már elég régóta a life cycle managament és az MDA-ra alapozza üzleti modeljét, és ez most csak logikus lépés, hogy a nem annyira profitabilis részektől megváljon. Különben is már néhány éve erre specializálódnak és az akvizícióik is ebben az irányban haladtak.
  • benczurzs #3
    Az elmélet szép.
    de a gyakorlatban, mint tudjuk az egységnyi hiba kijavítás ugrásszerűen megnő kiadás után.
    Szóval, ha van szép tervezés, az még nem biztosítja, hogy nem marad benne hiba.
    Másik, a tesztelés sem a favágós tesztet jelenti, gondolom a szövegedben.
    Tehát, ha a hibák nagy részét elhárítják, (legtöbbet még a tervezési szakaszban, mert ott a legolcsóbb, és egyre kevesebbet fedeznek fel a későbbi szoftver tervezés /életciklus során) akkor is, mindent összevetve a kiadás utáni költség lesz a legmagasabb, még a szépen megtervezett és módszeresen tesztelt programoknál is.
    sőt, amit nem ilyen szépen állítottak elő, ott meg főleg.
    Gondolom ezért ált rá a Borland a szoftver követésre, életciklus támogatásra.
  • BlackRose #2
    Nem éppen. A legnagyobb a kiadás a tervezéskor és az implementáció utáni időszakban, a tesztelés során amely tulajdonképpen non-productive tevékenység, de elkerülhetetlen. Ugyanakkor a release előtti hetekben szintén van egy peak a kiadásokban (high finishing nem olcsó mulatság). A kiadást követő időszakban, lehetnek nagy kiadások, de csak akkor, ha a fejlesztés rösszul lett csinálva (az esetek legalább felében ez igaz sajnos), a tesztelés és a tervezés elhamarkodása az ami növeli a post-release költségeket. Szóval ha jobban elgondolkozom akkor igazad van, de csak akkor ha a programot hozzánemértő fejlesztők és managerek csinálják.
  • benczurzs #1
    Hja, a programok legtöbb kiadását, az eladást követő karbantartás, és fejlesztés viszi el.