A nettó nyereség 11 százalékos emelkedése ellenére több mint 5 százalékot gyengültek az IBM részvényei, miután a negyedik negyedévben mindössze 4,3 százalékkal nőttek hardvereladásai.

Ezzel jócskán elmaradtak az elemzői várakozásoktól és a harmadik negyedévi 8,9 százaléktól. Az árfolyamhatást nem számítva változatlan volt az ebből származó árbevétel.

Az IBM teljes forgalma 7,5 százalékkal, 26,3 milliárd dollárra nőtt, elsősorban a szolgáltatási és a szoftverüzletág forgalmának köszönhetően. Az év egészét tekintve 91,4 milliárd dollárra rúgott az árbevétel, így 50 év után először már nem az IBM a világ legnagyobb informatikai cége ebben a tekintetben, mert a Hewlett-Packard Co. (HP) utolsó lezárt pénzügyi évében árnyalatnyival nagyobb, 91,66 milliárdos forgalmat realizált.

A szakértők szerint a nagyszámítógépek eladásának további lassulására számítanak, mivel a vállalatoknál működő rendszerek szoftverfejlesztéssel is javíthatóak. Az IBM-nek elemzők szerint valami újjal kell előállnia, ha ellensúlyozni akarja ezt a negatív tendenciát. Ugyancsak hozzájárult a hardvereladások lassulásához, hogy 6 százalékkal csökkent a mikroelektronikai részleg forgalma, főként amiatt, hogy a Sony elhalaszotta az IBM-chipeket használó PlayStation 3 játékkonzol piacra dobását, az Apple Inc. pedig Intel-chipekre váltott.

A legnagyobb üzletág, az informatikai szolgáltatások kilátásai viszont igen jók: a megkötött szerződések értéke 55 százalékkal, 17,8 milliárd dollárra ugrott a negyedévben. Az üzletág árbevétele 6,4 százalékkal, 12,8 milliárd dollárra emelkedett. A legprofitábilisabb részleg, a szoftvergyártás 15 százalékkal, 5,65 milliárdra növelte forgalmát. (PC-ket a cég már nem gyárt, miután ezt az üzletágat még 2005 májusában eladta a kínai Lenovónak.)