Berta Sándor
Mobiltelefon ellenőrzés Iránban
A perzsa ország kormánya minden eddiginél szigorúbban igyekszik ellenőrizni az állampolgárokat. A legújabb intézkedés ezúttal nem a weboldalakat és a blogokat, hanem a mobil készülékeket érinti.
Iránban tavaly ősszel kezdődött az igazán komoly internetcenzúra. 2006 októberében gyakorlatilag betiltották a szélessávú internetet. Az új rendelet mindenkire, még a blogoló iráni elnökre is kiterjed. A jogszabály értelmében a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet. A kormány azt várta az intézkedéstől, hogy így csökkenni fog az ország lakossága számára elérhető káros nyugati tartalmak (videoklipek, zenék, filmek és televízióműsorok) száma, illetve, hogy kevesebben töltenek majd le ilyen tiltottnak számító anyagokat.
Tavaly október 26-án már a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet közölt jelentést az országról, mely szerint az ellenzéki újságírókat és a bloggereket minden eddiginél keményebben nyomják el Iránban. Ezt követte december elején a legújabb döntés, amelynek értelmében jelenleg nem érhetők el az olyan népszerű külföldi oldalak az Iránban élők vagy ott dolgozók számára, mint a YouTube videómegosztó, az Amazon internetes áruház, az IMBD.com filmes adatbázis, de tiltott tartalomnak számít a Wikipedia online lexikon és blokkolják a The New York Times oldalához való hozzáféréseket is. A látogatókat minden érintett portál esetében csak egy egyszerű felirat figyelmezteti, miszerint: "a kért oldal tiltott".
Mostantól viszont még keményebb ellenőrzésekre számíthatnak az országban élők és dolgozók. Az embereket ugyanis egy új rendőri egység civil ruhás tagjai állítják meg az utcákon és más közterületeken. A szúrópróbaszerű ellenőrzések célja megtudni, hogy van-e tiltott tartalom az illető személyek mobil készülékein. Illegálisnak minősül minden SMS, MMS vagy videó, amely káros politikai vagy erkölcsi tartalmú, és ide tartoznak természetesen a pornográf anyagok is.
Iránban eddig a mobiltelefonok képezték az utolsó mentsvárat, amelyeken a másképp gondolkodók kifejezhették véleményüket, tárolhatták az iráni elnököt vagy más vezetőket kigúnyoló karikatúrákat, a cenzúrán átszivárgó híreket. Az ellenőrzések azonban még az állami vezetők körében sem arattak osztatlan sikert. Aladdin Boruzserdi, az iráni parlament biztonsági bizottságának elnöke szerint az egység illegálisan működik és illegális akciókat hajt végre.
Iránban tavaly ősszel kezdődött az igazán komoly internetcenzúra. 2006 októberében gyakorlatilag betiltották a szélessávú internetet. Az új rendelet mindenkire, még a blogoló iráni elnökre is kiterjed. A jogszabály értelmében a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet. A kormány azt várta az intézkedéstől, hogy így csökkenni fog az ország lakossága számára elérhető káros nyugati tartalmak (videoklipek, zenék, filmek és televízióműsorok) száma, illetve, hogy kevesebben töltenek majd le ilyen tiltottnak számító anyagokat.
Tavaly október 26-án már a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet közölt jelentést az országról, mely szerint az ellenzéki újságírókat és a bloggereket minden eddiginél keményebben nyomják el Iránban. Ezt követte december elején a legújabb döntés, amelynek értelmében jelenleg nem érhetők el az olyan népszerű külföldi oldalak az Iránban élők vagy ott dolgozók számára, mint a YouTube videómegosztó, az Amazon internetes áruház, az IMBD.com filmes adatbázis, de tiltott tartalomnak számít a Wikipedia online lexikon és blokkolják a The New York Times oldalához való hozzáféréseket is. A látogatókat minden érintett portál esetében csak egy egyszerű felirat figyelmezteti, miszerint: "a kért oldal tiltott".
Mostantól viszont még keményebb ellenőrzésekre számíthatnak az országban élők és dolgozók. Az embereket ugyanis egy új rendőri egység civil ruhás tagjai állítják meg az utcákon és más közterületeken. A szúrópróbaszerű ellenőrzések célja megtudni, hogy van-e tiltott tartalom az illető személyek mobil készülékein. Illegálisnak minősül minden SMS, MMS vagy videó, amely káros politikai vagy erkölcsi tartalmú, és ide tartoznak természetesen a pornográf anyagok is.Iránban eddig a mobiltelefonok képezték az utolsó mentsvárat, amelyeken a másképp gondolkodók kifejezhették véleményüket, tárolhatták az iráni elnököt vagy más vezetőket kigúnyoló karikatúrákat, a cenzúrán átszivárgó híreket. Az ellenőrzések azonban még az állami vezetők körében sem arattak osztatlan sikert. Aladdin Boruzserdi, az iráni parlament biztonsági bizottságának elnöke szerint az egység illegálisan működik és illegális akciókat hajt végre.