Napi Online
2007 is a fenyegetések éve lesz
A Trend Micro szerint 2007 a webes fenyegetések éve lesz, és előreláthatólag további növekedés várható a webes fenyegetések, többek között a közösségi webhelyeket támadó fenyegetések terén.
Az IT-iparnak az elmúlt években sikerült elérnie, hogy mára a világ legtermészetesebb dolgának tekintjük a legkülönfélébb kártevők garázdálkodását gépeinken. Az ágazat képtelen megbirkózni a minden képzeletet felülmúló levélszemét-áradattal. Egyes becslések szerint mára a világ e-mail-forgalmának 80-90 százaléka spam, és ez az arány nemhogy javulna, de folyamatosan romlik. Két-három éve tele volt a nemzetközi sajtó az ellenszerről, a Sender ID-ról szóló cikkekkel. A technológiának - bár eleinte vegyes fogadtatásban részesült - napjainkra már közel 600 millió felhasználója van, a helyzet mégsem javul.
Teljesen természetes - mi több, elvárás - lett, hogy a számítógépen legyen friss vírus- és féregirtó, kémprogram ellen védő szoftver és spamszűrő, tűzfal és frissítésletöltő. Mindezeken túl önként és dalolva teszünk a gépünkre olyan toolbarokat (többé-kevésbe hasznos kis programocskákat), amelyek ugyancsak használják gépünk erőforrásait, miközben vagy elhisszük, hogy ezek a programok nem szolgáltatnak ki rólunk információt, vagy csak reménykedünk ebben.
Az egyik ilyen praktikus kis csoda a Google segédeszköze, amely nemcsak a laikusok, de az informatikában járatosabbak gépein is gyakran megtalálható. Annak a Google-nek a programja, amely a híradások szerint olyan új technológia kifejlesztésén munkálkodik, amely a gép előtt ülő felhasználó - szó szerinti - lehallgatásával tenné lehetővé a kereső számára, hogy az optimalizálja hirdetésmegjelenítésének célzási hatékonyságát.
Emlékezetes a Sony BMG rootkitbotránya is. Tavalyelőtt a Sony titokban digitális jogmenedzsmentprogramot helyezett el egyes hanglemezein. A windowsos számítógépekben lejátszott CD-kről automatikusan feltelepedett az XCP-nek (eXtended Copy Protection) elnevezett rootkit. A program azért került a gépekre, hogy megpróbálja korlátozni a felhasználókat a másolatok készítésében. Ez már önmagában botrányos, de hogy a program kaput nyithatott a hackerek számára, az több mint bűn: hiba volt. Mindenesetre ez is jól példázza a multinacionális cégek "társadalmi felelősségvállalását", azaz nincs az az arcátlanság, amelyet el ne követnének vélt vagy valós érdekeik védelmében, viszont a felelősséget a legritkább esetben vállalják.
Az informatika világának egyik húzóágazatává nőtte ki magát az IT-biztonság. Dollár- és forintmilliárdokat költenek a felhasználók a biztonságra. Komoly bajban lenne az iparág, ha egyik napról a másikra biztonságos protokollokat vezetnének be, és végre megjelenne egy igazán biztonságos operációs rendszer a piacon.
Az IT-iparnak az elmúlt években sikerült elérnie, hogy mára a világ legtermészetesebb dolgának tekintjük a legkülönfélébb kártevők garázdálkodását gépeinken. Az ágazat képtelen megbirkózni a minden képzeletet felülmúló levélszemét-áradattal. Egyes becslések szerint mára a világ e-mail-forgalmának 80-90 százaléka spam, és ez az arány nemhogy javulna, de folyamatosan romlik. Két-három éve tele volt a nemzetközi sajtó az ellenszerről, a Sender ID-ról szóló cikkekkel. A technológiának - bár eleinte vegyes fogadtatásban részesült - napjainkra már közel 600 millió felhasználója van, a helyzet mégsem javul.
Teljesen természetes - mi több, elvárás - lett, hogy a számítógépen legyen friss vírus- és féregirtó, kémprogram ellen védő szoftver és spamszűrő, tűzfal és frissítésletöltő. Mindezeken túl önként és dalolva teszünk a gépünkre olyan toolbarokat (többé-kevésbe hasznos kis programocskákat), amelyek ugyancsak használják gépünk erőforrásait, miközben vagy elhisszük, hogy ezek a programok nem szolgáltatnak ki rólunk információt, vagy csak reménykedünk ebben.
Az egyik ilyen praktikus kis csoda a Google segédeszköze, amely nemcsak a laikusok, de az informatikában járatosabbak gépein is gyakran megtalálható. Annak a Google-nek a programja, amely a híradások szerint olyan új technológia kifejlesztésén munkálkodik, amely a gép előtt ülő felhasználó - szó szerinti - lehallgatásával tenné lehetővé a kereső számára, hogy az optimalizálja hirdetésmegjelenítésének célzási hatékonyságát.
Emlékezetes a Sony BMG rootkitbotránya is. Tavalyelőtt a Sony titokban digitális jogmenedzsmentprogramot helyezett el egyes hanglemezein. A windowsos számítógépekben lejátszott CD-kről automatikusan feltelepedett az XCP-nek (eXtended Copy Protection) elnevezett rootkit. A program azért került a gépekre, hogy megpróbálja korlátozni a felhasználókat a másolatok készítésében. Ez már önmagában botrányos, de hogy a program kaput nyithatott a hackerek számára, az több mint bűn: hiba volt. Mindenesetre ez is jól példázza a multinacionális cégek "társadalmi felelősségvállalását", azaz nincs az az arcátlanság, amelyet el ne követnének vélt vagy valós érdekeik védelmében, viszont a felelősséget a legritkább esetben vállalják.
Az informatika világának egyik húzóágazatává nőtte ki magát az IT-biztonság. Dollár- és forintmilliárdokat költenek a felhasználók a biztonságra. Komoly bajban lenne az iparág, ha egyik napról a másikra biztonságos protokollokat vezetnének be, és végre megjelenne egy igazán biztonságos operációs rendszer a piacon.