Napi Online
Hódít a kártyás vásárlás közbeni pénzfelvét
A cash-back tranzakciót, azaz a vásárlással egybekötött kisösszegű készpénzfelvételi lehetőséget a Tesco találta ki az Egyesült Királyságban abból a célból, hogy csökkentse a pénzszállítás költségét.
A debit kártyás fizetéskor a kereskedő fix jutalékot fizet a banknak, ezért számukra az a kifizetődő, ha a tranzakció értéke minél nagyobb. A készpénzes vevők viszont még többe kerülnek a kereskedőknek, mert a brit bankok 0,5 százalékot kérnek a pénz feldolgozásáért, ehhez jön még a szállítás költsége. A cash-backkel éppen ezeket a hátrányokat tudják kiküszöbölni, mert több jutalékot nem kell fizetni, de a pénzszállításon és -feldolgozáson jelentős költségek takaríthatók meg. A vásárló pedig maximum 50 fontot vehet fel, úgy, hogy közben semmit nem fizet.
A vásárlók is felfedezték a szolgáltatás előnyeit, már az első évben, 1990-ben 7 millió tranzakciót regisztráltak, ami az összes kártyaforgalom egy százalékát jelentette. A legtöbb üzletben, pubban, étteremben elérhető a szolgáltatás, a kisebb üzletek vásárláshoz vagy fogyasztáshoz kötik a készpénzfelvételt. Jól jön a cash-back a pubokban is, mert a kis összegeket udvariatlanság kártyával kiegyenlíteni, így a készpénzzel nem rendelkező vendégnek elegendő egyszer így fizetnie.
Nagy-Britanniában tavaly minden ötödik kártyahasználat esetében sor került pénzfelvételre is - állítja az APACS, a brit fizetési szövetség egyik tanulmánya. A szolgáltatást szinte bárhol igénybe lehet venni, hiszen az egymillió POS terminál kétharmadában pénzhez is juthat a vásárló. A szigetországban 67 millió darab debitkártya van forgalomban, ezek segítségével tavaly 4 milliárd tranzakció során 170 milliárd font értékben vásároltak.
Egy átlagos tranzakció értéke 41,4 font, a cash-backé 20 font körül alakul. A tanulmány szerint a szolgáltatás sikere abban rejlik, hogy a britek még mindig szeretik a készpénzt, 80 százalékuk folyamatosan hord magánál, mert biztonságot ad a zsebben lapuló összeg, illetve jobban tudják kontrollálni kiadásaikat. A zsebekben átlagosan 23 font lapul, ami közel azonos a pénztáraknál felvett összeggel.
Ami Európában a cash-back, az az Egyesült Államokban a cetlis ATM (POS ATM). Az ügyfél a fizetés előtt a POS ATM készüléken kiválasztja azt az összeget, amennyit fel kíván venni. Ezt az összeget a gép a bizonylatra nyomtatja, megterhelve birtokosának kártyaszámláját. A cédulát, hasonlóan a készpénzhez, a kártyabirtokos a pénztárosnak adja oda, aki - amennyiben a vásárolt áruk értéke kevesebb, mint a kinyomtatott bizonylaton szereplő összeg - készpénzt ad vissza. A tranzakció díját ez esetben a kereskedő saját maga állapítja meg (surcharge díj), így az alulmúlhatja a hagyományos pénzfelvét költségét.
A kereskedő viszont az általa bérelt cetlis forgalom után jutalékot kap a banktól, ezért cserébe csak az ATM-ek heti 30-50 dolláros bérleti díját fizeti. Ez a megoldás - szemben az ATM-ek gyártási, üzemeltetési és bankjegyekkel történő rendszeres feltöltési költségeivel - olyan alacsony forgalmú vagy kis összegű árukat kínáló helyeken is rentábilissá teszi az eszközök használatát, ahol nemhogy egy ATM, de egy kereskedői POS terminál működtetése sem lenne gazdaságos.
A debit kártyás fizetéskor a kereskedő fix jutalékot fizet a banknak, ezért számukra az a kifizetődő, ha a tranzakció értéke minél nagyobb. A készpénzes vevők viszont még többe kerülnek a kereskedőknek, mert a brit bankok 0,5 százalékot kérnek a pénz feldolgozásáért, ehhez jön még a szállítás költsége. A cash-backkel éppen ezeket a hátrányokat tudják kiküszöbölni, mert több jutalékot nem kell fizetni, de a pénzszállításon és -feldolgozáson jelentős költségek takaríthatók meg. A vásárló pedig maximum 50 fontot vehet fel, úgy, hogy közben semmit nem fizet.
A vásárlók is felfedezték a szolgáltatás előnyeit, már az első évben, 1990-ben 7 millió tranzakciót regisztráltak, ami az összes kártyaforgalom egy százalékát jelentette. A legtöbb üzletben, pubban, étteremben elérhető a szolgáltatás, a kisebb üzletek vásárláshoz vagy fogyasztáshoz kötik a készpénzfelvételt. Jól jön a cash-back a pubokban is, mert a kis összegeket udvariatlanság kártyával kiegyenlíteni, így a készpénzzel nem rendelkező vendégnek elegendő egyszer így fizetnie.
Nagy-Britanniában tavaly minden ötödik kártyahasználat esetében sor került pénzfelvételre is - állítja az APACS, a brit fizetési szövetség egyik tanulmánya. A szolgáltatást szinte bárhol igénybe lehet venni, hiszen az egymillió POS terminál kétharmadában pénzhez is juthat a vásárló. A szigetországban 67 millió darab debitkártya van forgalomban, ezek segítségével tavaly 4 milliárd tranzakció során 170 milliárd font értékben vásároltak.
Egy átlagos tranzakció értéke 41,4 font, a cash-backé 20 font körül alakul. A tanulmány szerint a szolgáltatás sikere abban rejlik, hogy a britek még mindig szeretik a készpénzt, 80 százalékuk folyamatosan hord magánál, mert biztonságot ad a zsebben lapuló összeg, illetve jobban tudják kontrollálni kiadásaikat. A zsebekben átlagosan 23 font lapul, ami közel azonos a pénztáraknál felvett összeggel.
Ami Európában a cash-back, az az Egyesült Államokban a cetlis ATM (POS ATM). Az ügyfél a fizetés előtt a POS ATM készüléken kiválasztja azt az összeget, amennyit fel kíván venni. Ezt az összeget a gép a bizonylatra nyomtatja, megterhelve birtokosának kártyaszámláját. A cédulát, hasonlóan a készpénzhez, a kártyabirtokos a pénztárosnak adja oda, aki - amennyiben a vásárolt áruk értéke kevesebb, mint a kinyomtatott bizonylaton szereplő összeg - készpénzt ad vissza. A tranzakció díját ez esetben a kereskedő saját maga állapítja meg (surcharge díj), így az alulmúlhatja a hagyományos pénzfelvét költségét.
A kereskedő viszont az általa bérelt cetlis forgalom után jutalékot kap a banktól, ezért cserébe csak az ATM-ek heti 30-50 dolláros bérleti díját fizeti. Ez a megoldás - szemben az ATM-ek gyártási, üzemeltetési és bankjegyekkel történő rendszeres feltöltési költségeivel - olyan alacsony forgalmú vagy kis összegű árukat kínáló helyeken is rentábilissá teszi az eszközök használatát, ahol nemhogy egy ATM, de egy kereskedői POS terminál működtetése sem lenne gazdaságos.