Napi Online
E-szignóval nem lehet bevallani
Az e-bevallási rendszer két évvel ezelőtt debütált, ekkor még mindössze 3 ezer adózót köteleztek arra, hogy elektronikus aláírással hitelesítve, az interneten keresztül teljesítsék adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeiket.
Tavaly 10 ezer adózóra bővült a kör, mivel azonban a többség számára gondot okozott az e-bevalláshoz szükséges hardvereszközök biztosítása, kormányzati forrásból - csaknem 400 millió forintból - finanszírozták a beszerzést. A rendszerbe tartozóknak az APEH ingyenesen biztosított egy kártyaleolvasó berendezésből és három chipkártyából álló szettet - mindez cégenként körülbelül 40 ezer forintba került.
Tavaly ősszel azonban az Elektronikus Kormányzati Központban vélhetően rádöbbentek, hogy az e-bevallók körének további bővítését állami pénzből nem lehetne finanszírozni, az adózókra pedig nem lehet áthárítani a költségeket. Ezért még 2005 végén módosították az adózás rendjéről szóló törvényt. Ebben rögzítették, hogy az adóügyintézéshez kizárólag az ügyfélkapun keresztül kapott azonosító használható, az elektronikus aláírás pedig nem. Jóval költségesebb és bonyolultabb lett volna ugyanis egy olyan elektronikus adózási rendszer bevezetése az APEH-nél, amely párhuzamosan képes kezelni az e-szignót és az ügyfélkapus kódot is.
Korábban az e-aláírás segítségével továbbított adóbevallás hitelesítve, időpecséttel érkezett meg az adóhivatalhoz, és utólag ellenőrizni lehetett, hogy az elküldött és a beérkezett adóív egyezik-e. Ez az előny az ügyfélkapus megoldással együtt elveszett: annál a rendszer a beküldő személyét azonosítja, a továbbított dokumentumot nem. Nagy József, az APEH főosztályvezetője szerint ez nem jelenthet problémát, hiszen korábban a postán eljuttatott papíralapú bevallások esetében sem bizonyította a tértivevény, hogy mi van a borítékban. A tízezer adózóhoz kitelepített, e-szignóhoz szükséges eszközöket a tervek szerint az adóhivatal összeszedi, és a saját belső levelezéséhez használja majd az ügyintézés megkönnyítése érdekében - mondta Nagy.
Hiába engedi meg tehát mindkét azonosítási formát a tavaly novemberben hatályba lépett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló jogszabály, adózási kérdésekben csak az ügyfélkapun keresztül kapott jelszavas azonosítóval lehet eljárni.
Tavaly 10 ezer adózóra bővült a kör, mivel azonban a többség számára gondot okozott az e-bevalláshoz szükséges hardvereszközök biztosítása, kormányzati forrásból - csaknem 400 millió forintból - finanszírozták a beszerzést. A rendszerbe tartozóknak az APEH ingyenesen biztosított egy kártyaleolvasó berendezésből és három chipkártyából álló szettet - mindez cégenként körülbelül 40 ezer forintba került.
Tavaly ősszel azonban az Elektronikus Kormányzati Központban vélhetően rádöbbentek, hogy az e-bevallók körének további bővítését állami pénzből nem lehetne finanszírozni, az adózókra pedig nem lehet áthárítani a költségeket. Ezért még 2005 végén módosították az adózás rendjéről szóló törvényt. Ebben rögzítették, hogy az adóügyintézéshez kizárólag az ügyfélkapun keresztül kapott azonosító használható, az elektronikus aláírás pedig nem. Jóval költségesebb és bonyolultabb lett volna ugyanis egy olyan elektronikus adózási rendszer bevezetése az APEH-nél, amely párhuzamosan képes kezelni az e-szignót és az ügyfélkapus kódot is.
Korábban az e-aláírás segítségével továbbított adóbevallás hitelesítve, időpecséttel érkezett meg az adóhivatalhoz, és utólag ellenőrizni lehetett, hogy az elküldött és a beérkezett adóív egyezik-e. Ez az előny az ügyfélkapus megoldással együtt elveszett: annál a rendszer a beküldő személyét azonosítja, a továbbított dokumentumot nem. Nagy József, az APEH főosztályvezetője szerint ez nem jelenthet problémát, hiszen korábban a postán eljuttatott papíralapú bevallások esetében sem bizonyította a tértivevény, hogy mi van a borítékban. A tízezer adózóhoz kitelepített, e-szignóhoz szükséges eszközöket a tervek szerint az adóhivatal összeszedi, és a saját belső levelezéséhez használja majd az ügyintézés megkönnyítése érdekében - mondta Nagy.
Hiába engedi meg tehát mindkét azonosítási formát a tavaly novemberben hatályba lépett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló jogszabály, adózási kérdésekben csak az ügyfélkapun keresztül kapott jelszavas azonosítóval lehet eljárni.