Berta Sándor
Nem félünk a biometrikus azonosítástól
Úgy tűnik, egyre kevesebben ellenzik Európában a szűnni nem akaró, s gyakran már az alapvető szabadságjogokat is sértő biztonsági ellenőrzéseket. A szakemberek szerint az emberek sokmindent elnéznek, ha cserébe gyorsabban érhetik el úticéljukat.
Egyre több európai támogatja a biometrikus azonosítók bevezetését - derült ki a LogicaCMG cég megbízásából a Vanson Bourne piackutató intézet munkatársai által elkészített e-Identity című tanulmányból. A felmérést hét európai országban (Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Portugáliában és Csehországban) egységesen 500-500 állampolgár bevonásával készítették el.
A megkérdezettek 84 százaléka válaszolta azt, hogy hajlandó beszkenneltetni az ujjlenyomatát, ha ezáltal gyorsabbá és biztonságosabbá válnak az európai utazások. Az emberek 88 százaléka szerint ráadásul a biometrikus azonosítók alkalmazásával jelentősen csökken a személyazonosság-lopások és az azokhoz kapcsolódó bűncselekmények száma. Németországban például a válaszadók 85 százaléka szerint egy ujjlenyomattal kombinált bankkártya jóval biztonságosabb a hagyományos PIN-kódos társánál.
Az online vagy a hagyományos banki szolgáltatások egyébként egyikét jelentik azoknak a területeknek, ahol gyakorlatilag mindenki szívesen látná az új biztonsági eljárásokat. A LogiaCMG kutatói úgy vélik, mindez azt jelenti, hogy elmúlt az emberekben a kezdeti bizonytalanság és ellenszenv a biometrikus azonosítási technikák iránt. Az európaiak egyre megbízhatóbbnak tartják ezeket a megoldásokat. Tim Brew, a LogiaCMG egyik vezetője szerint most érkezett el a fordulópont a biometrikus azonosítás alkalmazásában és mostantól várható, hogy a mindennapokban is szerepet kapnak ezek a megoldások. Ugyanakkor az is jól megfigyelhető, hogy míg Franciaországban csak az emberek 92 százaléka bízik az új technológiákban, addig ez az arány például Csehországban csupán 67 százalék.
Magyarországon egy augusztusi felmérés szerint konkrét alkalmazást megnevezve 84% használna ilyen megoldásokat, tehát a hangulat korántsem ellenséges. Érdemes kiemelni, hogy míg a személyiségi jogi aggályokról szinte kizárólag közép, de még inkább a felsőfokú végzettségűek hallottak, addig a kevésbé iskolázottak - bár nem hallottak a jogi fenntartásokról - mégis ők ellenezték a módszert nagyobb arányban.
Sajnos azonban hiába kedvező a biometrikus azonosítás fogadtatása, ha továbbra is nyitva maradt számos kérdés, miszerint a biztonságot miért szinte kizárólag az emberi szabadságjogok sárba tiprásával lehet szavatolni, vagy hogy ki és miként garantálja adataink biztonságát. Ráadásul már eddig is számtalan esetben bebizonyosodott, hogy feltörhetetlen rendszer nincs.
Egyre több európai támogatja a biometrikus azonosítók bevezetését - derült ki a LogicaCMG cég megbízásából a Vanson Bourne piackutató intézet munkatársai által elkészített e-Identity című tanulmányból. A felmérést hét európai országban (Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Portugáliában és Csehországban) egységesen 500-500 állampolgár bevonásával készítették el.
A megkérdezettek 84 százaléka válaszolta azt, hogy hajlandó beszkenneltetni az ujjlenyomatát, ha ezáltal gyorsabbá és biztonságosabbá válnak az európai utazások. Az emberek 88 százaléka szerint ráadásul a biometrikus azonosítók alkalmazásával jelentősen csökken a személyazonosság-lopások és az azokhoz kapcsolódó bűncselekmények száma. Németországban például a válaszadók 85 százaléka szerint egy ujjlenyomattal kombinált bankkártya jóval biztonságosabb a hagyományos PIN-kódos társánál. Az online vagy a hagyományos banki szolgáltatások egyébként egyikét jelentik azoknak a területeknek, ahol gyakorlatilag mindenki szívesen látná az új biztonsági eljárásokat. A LogiaCMG kutatói úgy vélik, mindez azt jelenti, hogy elmúlt az emberekben a kezdeti bizonytalanság és ellenszenv a biometrikus azonosítási technikák iránt. Az európaiak egyre megbízhatóbbnak tartják ezeket a megoldásokat. Tim Brew, a LogiaCMG egyik vezetője szerint most érkezett el a fordulópont a biometrikus azonosítás alkalmazásában és mostantól várható, hogy a mindennapokban is szerepet kapnak ezek a megoldások. Ugyanakkor az is jól megfigyelhető, hogy míg Franciaországban csak az emberek 92 százaléka bízik az új technológiákban, addig ez az arány például Csehországban csupán 67 százalék.
Magyarországon egy augusztusi felmérés szerint konkrét alkalmazást megnevezve 84% használna ilyen megoldásokat, tehát a hangulat korántsem ellenséges. Érdemes kiemelni, hogy míg a személyiségi jogi aggályokról szinte kizárólag közép, de még inkább a felsőfokú végzettségűek hallottak, addig a kevésbé iskolázottak - bár nem hallottak a jogi fenntartásokról - mégis ők ellenezték a módszert nagyobb arányban.
Sajnos azonban hiába kedvező a biometrikus azonosítás fogadtatása, ha továbbra is nyitva maradt számos kérdés, miszerint a biztonságot miért szinte kizárólag az emberi szabadságjogok sárba tiprásával lehet szavatolni, vagy hogy ki és miként garantálja adataink biztonságát. Ráadásul már eddig is számtalan esetben bebizonyosodott, hogy feltörhetetlen rendszer nincs.
