SG.hu·

25 éves a PC

A ma már majd' minden lakásban fellelhető számítógép két és fél évtizeddel ezelőtt még nagyon utópisztikus vízió volt. Az akkori szakértők többsége nem adott sok esélyt az első PC-nek és már magát az ötletet is nevetségesnek tartották.

A legnagyobb cégek készítettek felméréseket, majd utána közölték, hogy a lakosság körében gyakorlatilag minimális igény sincs egy otthoni asztali számítógépre. 1981. augusztus 12-én azonban az IBM senkitől sem zavartatva piacra dobta az 5150-es modellt. Az új eszköz bevezető ára 1500 dollár volt. Elődeinek gyakran még hatalmas termekre és karbantartó technikusok tucatjaira volt szükségük a megfelelő működéshez és persze jó szellőzőrendszerekre. Ehhez képest az IBM 5150 egy kis szürke doboz volt, ami szinte eltörpült az akkori óriásokhoz képest.

Bill Lowe, az IBM menedzsere alig egy év alatt elérte, hogy az informatikai szakma megtanulja elismerni az új készüléket, pedig ez akkoriban gyakorlatilag lehetetlen feladatnak tűnt. Az általános vélemény az volt, hogy egy PC olyan, mintha valaki egy elefántot akarna megtanítani táncolni, ráadásul mindezt a sikert az IBM érte el, amit egy nagy, lomha cégnek tartottak. "Kicsit olyan, mint Svájc. Konzervatív, kicsit nehézkes, de sikeres" - nyilatkozta Sam Albert egykori IBM-menedzser.

A tervek ambíciózusak, sőt őrülten merészek voltak: a konszern három év alatt félmillió készüléket akart eladni, ezzel szemben a PC-ből ugyanezen idő alatt kétmillió darabot értékesítettek. Az IBM 5150 leginkább egy hordozható írógépre hasonlított és a lelke egy 4,77 MHz-es órajelű Intel 8088-as processzor volt. A memória 16 vagy 64 kilobájt lehetett. A választható kiegészítők táborát erősítette egy színes monitor, két meghajtó, egy nyomtató és egy szövegszerkesztő szoftver. Az IBM PC sikere a bővíthetőségében rejlett, a vesztét viszont pont ugyanez, a klónok és a géppel kompatibilis PC-ket gyártók megjelenése okozták.

"A Kék Óriás akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor kivonult a hardverüzletágból. Ez egy 100 milliárd dolláros hiba volt. Nem hiszem, hogy sokunknak lenne lehetősége egyszer is egy ilyen hiba elkövetésére" - mondta Larry Ellison, az Oracle alapítója. Mindenesetre a PC megalkotása mindenképp az IBM nevéhez fűződik és ezen már az a tény sem változtat, hogy tavaly a társaság végérvényesen megvált PC-gyártó részlegétől és eladta a kínai Lenovónak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Aramir2006. 08. 13.. 00:21||#56
A ZX80 volt elöbb, aztán jött a tömeges ZX81 árusítása. Olcsó volt, volt belõle "csináld magad" készlet, ezt neked kellett otthon osszeszerelni :)
© Aramir2006. 08. 13.. 00:19||#55
Nem belekontárkodott, hanem õk írták a basicet azokra a gépekre. Sok gépre volt MS basic, pl MSX gépekre is, ami inkább Japánban volt elterjedve, európában szinte ismeretlen volt. Commodore +4-en és C64-en is MS basic volt :) Meg volt még pár gépre:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microsoft_BASIC
© Magamis2006. 08. 12.. 16:04||#54
Úgy látszik a történelmet olvasva teljesen másképp néz ki, mint megélve, átélve. Az IBM a személyi számítógépet SOHA nem szánta a közembernek, otthonnra. A cél az irodák, nyilvántartások stb. voltak. Úgy, hogy ne nagyon örüljünk.
Azt, hogy otthonn is van gépünk azt a lejjebb említett Sinclair úrnak köszönhetjük, a zx81 vagy spektrum-nak. Már nem emlékszem melyik volt elõbb. Ezután jött a Commodor VIC20, majd a többi. Magyarországon a 286-os 1991 környékén 2-300ezer ft. körül mozgott, a Commodor64 úgy 40-60ezer. A fizetések pedig 6-18ezer. Jól látható, hogy ki mit bírt megvenni. A kisebb gépek sikerét látva lépett be a nagy-kék a családi pc-k piacára.
Még tudni kell, hogy Graf Sinclair a ZX bevételébõl megalapította az elsõ fapados légijáratot, azért, hogy az átlagjövedelmû emberek ne csak számítógépezzenek hanem repülhessenek is. A többiek összefogtak ellene és tönkretették.
A BASC-ról. A vásárló a gépecskéje mellé kapott egy BASIC könyvet, hogy azt jól forgatva megírja a saját maga számára szükséges programot. Természetesen ez naivítás volt, de sok mai nagysikerû programozó indult el akkor a ZX BASIC-jén vagy a C64 gépikódján. Az elsõ a Commodor +4 volt amely tartalmazott beépített programokat, és kazettát lehetett rádugni gyári programokkal.
Köszönet Graf Sinclair-nek, hogy ma itt ezt ideírhatom.
© NEXUS62006. 08. 12.. 13:42||#53
Egy biztos az IBM mikroszámítógépei az elsõ 15 évben nagyok voltak, drágák és nem képviseltek semmiben alapvetõ újítást. Pl a PC-n a 32 bites rendszeren mûködõ 32 bites megfelelõ multitaszkkal rendelkezõ grafikus OS ideje jó 10 évvel késõbb érkezett el, mint az akkorra kipusztult konkurenciánál.


Az igazi korszakuk olyan 1990 után kezdõdött, amikorra a C64-ek, meg hasonlók már végleg kipusztultak az irodákból és lassan az otthonokból is, meg amikorra az Atari az Amiga és mások beadták a kulcsot, az IBM meg kezdte elveszíteni a platform feletti ellenõrzését.


De a gond nem is az hogy az ellenfelek kipusztultak, hanem hogy a PC platform igazi urai nem engednek mást be a piacra, és ezzel megakasztják a fejlõdést.

Amúgy, aki Amigán BASIC-et használt, az meg is érdemelte!;)))
© scnad2006. 08. 12.. 11:50||#52
És ezek csak a '87 -ben megjelentek ...
© scnad2006. 08. 12.. 11:45||#51
Azért ( sajnos ) azt is meg kell említeni, hogy A Commodore 128D BASIC 7 -es szoftverébe a M$ is belekontárkodott, nézzetek csak meg egy akár milyen 128 -as emulátort, ott is kiírja bejelentkezéskor <#szomoru1> ... Amúgy ha nem lett volna ekkora befolyása az IBM -nek, szerintem nem csak két ( illetve már csak egy ) számottevõ sabvány lenne a piacon Csak hasonlítsátok össze az 1987 -es gépeket :

Commodore 128D
Egy IBM PC kompatibilis gép
Commodore Amiga 2000
Compaq Portable III ( IBM komp. )

Ha nem tudnád elõre, hogy ki lessz a nyerõ, kire szavaznál ( ár/érték/techn.fejlettség tekintetében ) ?
© dez2006. 08. 12.. 07:41||#50
Ja, meg még annyi, hogy az átlagember szemében ami ~$5000, az biztos nagyon komoly és jó lehet... LOL.
© dez2006. 08. 12.. 07:36||#49
(Meg persze az, mint már írtam, hogy tényleg nagy és befolyásos cég volt.)
© dez2006. 08. 12.. 07:32||#48
Elárulnád, mi köze volt az IBM-nek pl. az Apple I/II/III-hoz, Atari 400/800-hoz, Commodore PET/VIC-20/C-64-hez, Sinclair ZX80/ZX81/Spectrumhoz, és az egyéb kevésbé ismert korábbi, akkori, vagy épp késõbbi gépekhez? Ezeket részben jópár cég által gyártott CMOS/NMOS kapu és hasonló kis IC-kbõl, részben maguk vagy más cégek (nem IBM) által gyártott speciálisabb IC-kbõl rakták össze. Az egy dolog, hogy az IBM alapkutatásokat is végzett, és sok szabadalma volt, de messze nem õk alapozták meg az egész elektronikát és számtechet! Csak egy voltak egy sor másik cég között, akik hasonló kutatásokat végeztek, IC-ket gyártottak, stb. Mint ahogy a gépük is egy volt a többi között. Még csak nem is volt túl jó. Csak ugye az IBM egy "nagy és komoly" cég volt, és az elsõ "PC" olyan "professzionális" feelingû volt. Leginkább ezek adták el.
© dez2006. 08. 12.. 06:14||#47
+ néhány 1-2-3 évvel késõbb kiadott mikroszámítógép/home computer is sokkal gyorsabban vált tömegesen használttá és sikeressé. Közben az IBM gépének karrierje elég nyögvenyelõsen indult, ráadásul még drága is volt, pedig annyira nem volt jó, ami ezt indokolta volna. Csak ugye az IBM egy befolyásos cég volt. Végülis a méretével gyõzte le a kisebb és ügyesebb kicsiket. Érdekes, amikor a dinoszaurusz gyõzi le a kis emlõsöket... Ez világosan mutatja, hogy a számítástechnika természetellenesen fejlõdött. :P