Gyurkity Péter

Lengyel neonáci honlapot zártak be

A lengyel rendőrség és az FBI közös akcióban számolt fel egy gyűlöletkeltő internetes honlapot, amelyen feketelistát állítottak össze az "ellenségekről", vagyis a melegekről, feministákról, illetve baloldali érzelmű személyekről.

A rendőrség csütörtökön számolt be a nyomozás lezárásáról, amelyben amerikai kollégáik segítségét is kénytelenek voltak igénybe venni. A - hazai berkekben sem ismeretlen - Vér és Becsület (Blood and Honour) helyi szervezetének honlapját tároló szervert Arizona államban, az üzemeltetőt pedig belföldön kapcsolták le - utóbbi két társával együtt előzetesben várja az ügy folytatását, amelynek nagy valószínűséggel eljárás és a büntetés kiszabása lesz a vége.

Az oldalra azután figyeltek fel, hogy ott közzétettek egy terjedelmes feketelistát, amely az ellenségnek számító személyek adatait, sőt fényképeit, némely esetben pedig telefonszámukat is tartalmazta. Az ellenségek között melegek, feministák, baloldali érzelmű újságírók, valamint antifasiszta és a gyűlöletkeltést elítélő személyek voltak megtalálhatók, akik közül többeknek rövid időn belül következményekkel kellett számolnia. Néhány hónap alatt ugyanis több támadásra is sor került: egy emberi jogi aktivista májusban alig tudta elkerülni megkéselését, nem sokkal később pedig a lengyel főrabbit, Michael Schudrichot támadták meg a nyílt utcán. Komolyabb sérülés egyik esetben sem történt, a második támadót viszont hamarosan elfogták.

A rendőrség szerint az oldal jelentőségének bizonyítéka, hogy mindketten szerepeltek a feketelistán, a nem sokkal később pedig a Riporterek Határok Nélkül nevű, párizsi székhelyű szervezet is arra hívta fel a hatóságok figyelmét, hogy több tagjukat - szintén a listán szereplő személyeket - is megfenyegették. Az oldalt üzemeltető három személynek ezen esetekért, valamint a lista összeállításáért is felelnie kell majd, hiszen az adatok - név, lakcím, fotó, telefonszám, stb. - közzététele már önmagában az adatvédelmi törvény megsértésének számít.

Az arizonai szerver tulajdonosa azóta eltávolította az oldalt, amely ezáltal már nem elérhető.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Praetor #113
    Az elírásokért elnézést kérek, kicsit már fáradt vagyok.
  • Praetor #112
    Szerintem magától értetődő a nemzet természetes mivolta. A zsidóság sokezer éve kialakult nemzet, és nagy részük tartja is a kultúrális tradíciókat. A magyarságnak nincs ilyen nagy történelmi múltja, de ugyanúgy a történelmi túlélés igénye (+kultúra, hagyomány,a múlt) kovácsolta össze őket nemzetté. Teljesen természetes módon. Hogy ez ténylegesen mikor tudatosult egy népben a nemzeti mivoltjuk, az meg ilyen szempontból irreleváns. Hiszen ennek főbb jellemzői már évezredekkel korábban valamilyen egységbe kovácsolta őket.

    Az állampolgárok=nemzet felfogás ötlete(!) nem régi, és igazából csak 250 éve erősödött meg a nagy francia forradalom nyomán. Előtte a király uralma tartotta össze az országot, és ezután szükség volt egy elvre, "amivel" a különböző népeket egy országban lehetett megtartani, elszakadások nélkül. A heterogén francia társadalom összefogására használták ezt a nemzet fogalmat. De ez kizárólag nyugaton vált elfogadottá.
    A két különböző meghatározás(értelmezés) de facto párhuzamosan alakult egymás mellett. A nyugati államok törpeállamokra estek volna szét, ha nyugaton is a kelet-európai felfogás érvényesül.
    A nemzetállamok kialakulása is a francia felfogás "egyediségére" utal. A magyarság nem akart volna elszakadni a habsburg császárságtól, ha egy nemzetnek tekintették volna az állampolgárok összességét. Pedig az osztrák kamarilla rendszeresen próbálta Magyarországot beolvasztani, örökös tartománynak.
    A horvátoknak is volt elszakadási törekvésük. Ez ténylegesen nem valósult meg akkoriban, de egy számukra is előnyös Horvát-Magyar kiegyezésben oldódott meg a XIX.sz. vége felé.

    Ezekből is látszik, hogy a francia felfogás a mesterségesebb valahol, mert politikai okok miatt gyökerezett meg. De erről már írtam.

    De érdekes példa Belgium is. Belgiumban igen erős a vallon-flamand ellentét. Odafigyelnek az egyensúlyra, ezért nem borul ki a bili. Az ország népének egy része flamand, a másik fele vallon. Belgák úgymond nem léteznek. Akik belgának vallják magukat, azok vagy több nemzetiségűek (keverékek), vagy korábbi identitásukat "hivatalosan" feladó más népekhez tartozó emberek. De a domináns 2 csoport a flamandok és a vallonok.
    A nemzet fogalmat valószínűleg - a francia hatás miatt - az állampolgárok=nemzet elv alapján értik. Viszont többségében tisztában vannak a saját (etnikai) "hovatartozásukkal". Eléggé ellentmondásos helyzet. Ebből is lehet érzékelni, hogy a történelem fogalmi csavarja játszik velünk.
  • dez #111
    Mellesleg tök más érdekei vannak pl. a kisembernek, mint a nagyuraknak. De persze a nagyuraknak szükségük van a tömegekben rejlő erőre, így igyekeznek a saját érdekeik mellé állítani őket. Megfelelő ideológiával sikerül is...
  • dez #110
    Nem lehet, hogy azért nincs pontos, mindenhol egyforma definíció, mert eleve egy mesterséges dolog?...
  • Praetor #109
    Ez bizony nem így van. Ez a nemzet fogalom franciaországban, az USA-ban, és mondjuk angliában ezt jelenti, amit mondasz (kollektive a nyugati államoknál).

    Közép-kelet európában viszont nem ezt jelenti, de afrikában sem, és ázsiában sem ezt jelenti. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a nemzetközi jog, és részben az államelmélet is. A világszakirodalom erőssen megoszlik ebben a kérdésben a kultúrális különbözőségek miatt.
    A domináns felfogás szerint a nemzet kultúrális, nyelvi, történelmi alapon szerveződő csoport. Ennek a magját általában egy etnikum adja, de az asszimilálódás miatt nem kizárólagosan. Nem jelenti egy az egyben az állampolgárok csoportját. Még a "nép" sem, hiszen a néphez az országban élő nem állampolgárok (de mondjuk letelepedettek) is hozzátartoznak.

    Amelyik országban a fogalom megegyezik az állampolgárokkal, ott elsősorban az ország egysége miatt alakult ez így. Franciaország és az USA stb. is soknemzetű ország, amiben sok különböző etnikumú és nyelvű ember élt már évszázadok óta. Az elszakadási törekvéseket valahol ezzel is próbálták megelőzni. "Igaz hogy máshogy néztek ki mint mi, és nem értjük egymás nyelvét, de egy nemzet tagjai vagyunk és ezért nem szakadhattok el." Ezzel meg volt ideologizálva az egység.

    Spanyolországban volt kb 1 hónapja egy barátom. Azt mondja, hogy a katalán rendőrön(!) olyan póló volt hogy "Függetlenséget Katalóniának". Megdöbbentő. Franciaországban, Angliában és jónéhány más országban is van ilyen törekvés a kisebbségek részéről(hol erősseb, hol gyengébb). Főleg olyan kisebbségek esetében, amelyek esetében nem létezik egy anyaállam. (pl.:a németeknek, a magyaroknak van nemzetállamuk, a cigányságnak nincs, mégha indiából származnak is).

    Ezeket a problémákat mintha úgy nemzetközileg a szőnyeg alá söpörnék, és próbálják nem létezőnek titulálni. Ehelyett az egységes kultúra megteremtését, az asszimilációt és az ezt erősítő folyamatokat erőltetik. A skandináv államoknál viszonylag megnyugtatóan van a kisebbségek egyéni kollektív jogai kezelve, viszont más államokban folyamatos problémát jelent. Ezekben az országokban nem kizárt, hogy egy kritikus helyzetben robbanjon a dolog (a viszonylagos nyugalom ellenére).
  • Praetor #108
    "Pl. mindenki szavazata 1db szavatat. Ha egy nemzetiség nagyobb létszámú, az több szavazatot is jelent."

    Az a helyzet, hogy én egy nemzet kollektív jogairól beszéltem. Az egyéni jogok teljesen elfogadottak és általánosak. A kollektív nemzeti érdekképviselet viszont nem általánosan elfogadott sajnos.
  • dez #107
    Mellesleg, a nemzet szónak nem is nagyon van pontos definíciója. Lásd pl. wikin. De nagyjából azt jelenti, állam.
    Tehát szerintem helyesebb helyette a nemzetiséget használni.
  • dez #106
    30-40 fő/város? Az nem tűnik olyan soknak... Ebből így általánosítani...
  • dez #105
    Valóban, kevertem a nemzetség és nemzetiség szavakat. Az is igaz lehet, hogy nem ismerem egyes kifejezések pontos definícióját. De legalább tudom, mint jelent embernek lenni, és azt is tudom, hogy ez fontosabb, mint a nemzetiség. Ezt ki lehetne fejteni részletesen, de aki nem érti (nem kimondottan rád gondolok), annak minek?

    Az egyenlőséget úgy értettem, hogy egy ország állampolgárai egyenlőek. Pl. mindenki szavazata 1db szavatat. Ha egy nemzetiség nagyobb létszámú, az több szavazatot is jelent.
  • HUmanEmber41st #104
    Érdekes, h idézgetik :
    Magyarország legyen a magyaroké.
    Én ezt csak vitaindítónak szántam ( kérdőjel is van mögötte ugye).
    Nos én nem utálom a cigányokat, csak irritál az, h full hülyének néznek, mert a magyar az dolgozik, ők meg kapják a segélyt így is úgy is. Ami meg hiányzik az élethez, nos, azt meg "beszerzik".
    Az egész életfelfogásuk olyan, h nem akarnak sem tanulni, sem dolgozni. ( mert anélkül is meg lehet élni). Aki mégis tanulni , dolgozni akar azt teljesen kiközösítik maguk közül.
    Kérdem én, milyen munkát lehet vállalni 6-7 elemi végzettséggel ??? De az a legszomorúbb, h otthon sem késztetik tanulásra a gyerekeket, épp elllenkezőleg, bezserzési körutakra viszik. Esztergom Kertvárosban egész cigány város nőtt ki a Palatinus tó egyik partján. Ismerek elég sok szociális munkást, az Ált. Iskolában tanító tanárt, óvónőt.És látom őket nap mint nap, amikor a Posta előtt várják a postást 30-40 fős csoportokban...( mert délután lenne, mire odaér)

    Szóval akkor kérdem én, hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?
    Dolgozni akarok (mondja a cigány), de nem kapok munkát ( mert nincs meg a 8 ált. sem, írni olvasni sem tudok) ezért szegény vagyok és abból élek amiből tudok.
    A magyar állam meg azt mondja: tanuljatok dolgozzatok..