SG.hu
Kételkednek a magyarok a hírműsorokban
A UPC nemzetközi felmérése szerint a magyarok kételkednek leginkább a hírműsorokban.
Mennyire tekintik hiteles médiumnak a televíziót az európaiak? Befolyásolja-e a televízió a politikai vagy vallási meggyőződésünket? Hogyan játszik szerepet a televízió megítélésében az eltérő életkor? Ténylegesen mekkora érdeklődés kíséri a népszerű valóságműsorokat? Ki a legnépszerűbb hírműsor-vezető? Többek között ezeket a kérdéseket is vizsgálta a vezető európai szélessávú távközlési társaság, a UPC megrendelésére 14 ország nézőinek részvételével készült idei páneurópai felmérés.
Az európaiak többsége elsősorban a tájékozódás miatt ül nap mint nap a tévékészülékek elé, mégis rendkívül szkeptikusan szemlélik a hírműsorokat: csupán minden ötödik néző véli úgy, hogy többnyire az igazságot látja viszont a képernyőn. A magyarok a legkétkedőbbek közé tartoznak: 38%-uk úgy gondolja, amit a híradókban lát, az csak néha vagy soha sem igaz. A politikai műsorok minden nemzet tagjai közül honpolgárainkat befolyásolják a legkevésbé, a magyarok kétharmada állítja, hogy szavazataira soha nem hatottak a tévéadások. Európaiak és magyarok megbízhatóság szempontjából nem tesznek különbséget a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. Népszerűségben mégis az RTL Klubos Erős Antónia került idehaza az első helyre, de rögtön utána az MTV hírműsor-vezetője, Pálffy István következik.
Az immár második alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte több mint 6000 fogyasztó megkérdezésével, abban a 14 országban, ahol a UPC televíziós szolgáltatásokat nyújt, összesen 10 millió előfizetőnek (Hollandia, Franciaország, Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország, Írország, Belgium, Lengyelország, Románia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország). A felmérés eredményeit a UPC - az egyes országok közötti különbségeket is figyelembe véve - szolgáltatásai jövőbeni kialakítása során felhasználja.
A felmérés szerint az európaiaknak (és köztük a magyaroknak is) több mint 80%-a naponta a képernyő elé ül, több mint felük két óránál is hosszabb időre. Elsősorban (55%-ban) az informálódás igényével kapcsolják be a készüléket, mások (hazánkban 43%) pedig szórakozni vágyásból. A korcsoportokat vizsgálva azonban kiderül, hogy a tájékozódás igénye az idősebbekre (50 év felettiekre) jellemző igazán, a fiatalok többsége (56%) viszont már a szórakozást helyezi előtérbe. A tanulás idehaza csak 2% számára jelentkezik elsődleges okként, míg pl. Norvégiában a nézők több mint negyede (27%) többnyire emiatt ül a tévé elé.
Fiatalok és idősek legtöbben egyaránt a televíziót tartják a leghitelesebb médiumnak, noha csak 21%-uk (Magyarországon csak 16%!) bízik meg teljes mértékben abban, amit a híradókban lát és hall. A hírek valóságtartalma iránti bizalmat illetően a többség egyformán vélekedik a kereskedelmi csatornákról és a köztévékről, a többiek számára azonban a közszolgálati adások látszanak hihetőbbnek (Európai átlag: 41%, Magyarország: 36%). Idehaza minden ötödik megkérdezett (21%) mondta azt, hogy jobban bízik a kereskedelmi tévékben.
A legnépszerűbb tévés hírolvasónak a megkérdezettek legnagyobb része (24%) Magyarországon Erős Antóniát (RTL Klub) választotta, ám közvetlenül mögötte, a második helyen (20%) a köztévé műsorvezetője, Pálffy István vívta ki a nézők szimpátiáját. Egy esetleges országos méretű katasztrófa esetén még inkább a televízió kerül előtérbe más médiumokkal szemben. A tévé után a legtöbben a rádiókat (18%), majd az újságokat (15%) és végül az internetet (13%) gondolják ilyen helyzetben a legmegbízhatóbbnak. Az internetben leginkább a magyarok bíznak: nálunk az új médium hitele (18%) megelőzi a rádióét és az újságokét is!
Az európaiak 68%-a vallja azt, hogy többé-kevésbé érdeklik a belpolitikával kapcsolatos műsorok, noha csak 40%-uk nézi ténylegesen is ezeket a programokat. A fiatalok 46%-ának egyáltalában nem keltik fel az érdeklődését ezek az adások és csak 17%-uk igyekszik nézni őket. Hazánkban egyenlő arányban (40-40%) vannak azok, akiket nagyon és akiket egyáltalán nem érdekel a belpolitika a televízióban. Viszont - saját bevallásunk szerint - minket, magyarokat befolyásol a legkevésbé (35%-ban) a szavazóhelyiségekben az, hogy mit láttunk előzőleg négy éven át a képernyőn. Romániában ugyanakkor a nézők 74%-ának szavazásaira hatással vannak a politikai adások. Hasonló a helyzet az európai politikával kapcsolatos műsorokkal is: a többség érdekesnek találja, de csak egyharmaduk nézi is azokat, a magyarok pedig azonos arányban (37-35%-ban) érdeklődnek igazán és mutatnak teljes érdektelenséget az effajta adások iránt.
A vallási műsorokat a többség szintén szükségesnek tartja, ugyanakkor ezeket még kevesebben (csak 14%-ban, magyarok 19%-ban) követik figyelemmel. A nézők egyharmada, a fiatal generációnak pedig közel a fele (46%) szerint ilyen adásokra egyáltalán nincs is szükség. Ugyanakkor a legtöbben úgy gondolják, ezek a műsorok hozzásegítenek egymás jobb megértéséhez, csak az európaiak negyede véli úgy, hogy inkább még jobban elmélyítik a vallási konfliktusokat. Minden nép közül leginkább a magyarok értenek egyet azzal a vélekedéssel (45%), hogy a vallási tévéműsorok nincsenek semmilyen hatással a vallási konfliktusokra.
A valóságshow-k a nézők bevallása szerint Európa-szerte nagyfokú érdektelenséggel találkoznak, a magyarok az átlagnál is nagyobb mértékben, 73%-ban mondják azt, hogy a reality-műsorok nem érdeklik őket. A többség Európa-szerte úgy véli, elsősorban az erőszak bemutatása az, amivel a valóság-alapú tévéműsorok már átlépik az etikai határt és elfogadhatatlanná válnak. Hazánkban a nézők az átlagnál (16%) szigorúbbak: csak 11%-uk engedne meg bármit a valóságműsoroknak, de van olyan ország (Szlovénia), ahol csaknem egyharmad (30%) szerint a tévében minden elfogadható.
Noha mindannyian nagy televízió-fogyasztók vagyunk, az európaiaknak általában és a magyaroknak is csupán az egyharmada mondja azt, hogy többnyire otthon marad kedvenc műsorai miatt, és hazánkban közülük is csak minden második (az összes néző 14%-a) vallja azt, hogy minden esetben marasztalja őt a tévé. Egyötödük inkább felveszi videóra, míg 45% semmiképp nem nézi meg kedvenc adását, ha éppen más programja is van.
Mennyire tekintik hiteles médiumnak a televíziót az európaiak? Befolyásolja-e a televízió a politikai vagy vallási meggyőződésünket? Hogyan játszik szerepet a televízió megítélésében az eltérő életkor? Ténylegesen mekkora érdeklődés kíséri a népszerű valóságműsorokat? Ki a legnépszerűbb hírműsor-vezető? Többek között ezeket a kérdéseket is vizsgálta a vezető európai szélessávú távközlési társaság, a UPC megrendelésére 14 ország nézőinek részvételével készült idei páneurópai felmérés.
Az európaiak többsége elsősorban a tájékozódás miatt ül nap mint nap a tévékészülékek elé, mégis rendkívül szkeptikusan szemlélik a hírműsorokat: csupán minden ötödik néző véli úgy, hogy többnyire az igazságot látja viszont a képernyőn. A magyarok a legkétkedőbbek közé tartoznak: 38%-uk úgy gondolja, amit a híradókban lát, az csak néha vagy soha sem igaz. A politikai műsorok minden nemzet tagjai közül honpolgárainkat befolyásolják a legkevésbé, a magyarok kétharmada állítja, hogy szavazataira soha nem hatottak a tévéadások. Európaiak és magyarok megbízhatóság szempontjából nem tesznek különbséget a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. Népszerűségben mégis az RTL Klubos Erős Antónia került idehaza az első helyre, de rögtön utána az MTV hírműsor-vezetője, Pálffy István következik.
Az immár második alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte több mint 6000 fogyasztó megkérdezésével, abban a 14 országban, ahol a UPC televíziós szolgáltatásokat nyújt, összesen 10 millió előfizetőnek (Hollandia, Franciaország, Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország, Írország, Belgium, Lengyelország, Románia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország). A felmérés eredményeit a UPC - az egyes országok közötti különbségeket is figyelembe véve - szolgáltatásai jövőbeni kialakítása során felhasználja.
A felmérés szerint az európaiaknak (és köztük a magyaroknak is) több mint 80%-a naponta a képernyő elé ül, több mint felük két óránál is hosszabb időre. Elsősorban (55%-ban) az informálódás igényével kapcsolják be a készüléket, mások (hazánkban 43%) pedig szórakozni vágyásból. A korcsoportokat vizsgálva azonban kiderül, hogy a tájékozódás igénye az idősebbekre (50 év felettiekre) jellemző igazán, a fiatalok többsége (56%) viszont már a szórakozást helyezi előtérbe. A tanulás idehaza csak 2% számára jelentkezik elsődleges okként, míg pl. Norvégiában a nézők több mint negyede (27%) többnyire emiatt ül a tévé elé.
Fiatalok és idősek legtöbben egyaránt a televíziót tartják a leghitelesebb médiumnak, noha csak 21%-uk (Magyarországon csak 16%!) bízik meg teljes mértékben abban, amit a híradókban lát és hall. A hírek valóságtartalma iránti bizalmat illetően a többség egyformán vélekedik a kereskedelmi csatornákról és a köztévékről, a többiek számára azonban a közszolgálati adások látszanak hihetőbbnek (Európai átlag: 41%, Magyarország: 36%). Idehaza minden ötödik megkérdezett (21%) mondta azt, hogy jobban bízik a kereskedelmi tévékben.
A legnépszerűbb tévés hírolvasónak a megkérdezettek legnagyobb része (24%) Magyarországon Erős Antóniát (RTL Klub) választotta, ám közvetlenül mögötte, a második helyen (20%) a köztévé műsorvezetője, Pálffy István vívta ki a nézők szimpátiáját. Egy esetleges országos méretű katasztrófa esetén még inkább a televízió kerül előtérbe más médiumokkal szemben. A tévé után a legtöbben a rádiókat (18%), majd az újságokat (15%) és végül az internetet (13%) gondolják ilyen helyzetben a legmegbízhatóbbnak. Az internetben leginkább a magyarok bíznak: nálunk az új médium hitele (18%) megelőzi a rádióét és az újságokét is!
Az európaiak 68%-a vallja azt, hogy többé-kevésbé érdeklik a belpolitikával kapcsolatos műsorok, noha csak 40%-uk nézi ténylegesen is ezeket a programokat. A fiatalok 46%-ának egyáltalában nem keltik fel az érdeklődését ezek az adások és csak 17%-uk igyekszik nézni őket. Hazánkban egyenlő arányban (40-40%) vannak azok, akiket nagyon és akiket egyáltalán nem érdekel a belpolitika a televízióban. Viszont - saját bevallásunk szerint - minket, magyarokat befolyásol a legkevésbé (35%-ban) a szavazóhelyiségekben az, hogy mit láttunk előzőleg négy éven át a képernyőn. Romániában ugyanakkor a nézők 74%-ának szavazásaira hatással vannak a politikai adások. Hasonló a helyzet az európai politikával kapcsolatos műsorokkal is: a többség érdekesnek találja, de csak egyharmaduk nézi is azokat, a magyarok pedig azonos arányban (37-35%-ban) érdeklődnek igazán és mutatnak teljes érdektelenséget az effajta adások iránt.
A vallási műsorokat a többség szintén szükségesnek tartja, ugyanakkor ezeket még kevesebben (csak 14%-ban, magyarok 19%-ban) követik figyelemmel. A nézők egyharmada, a fiatal generációnak pedig közel a fele (46%) szerint ilyen adásokra egyáltalán nincs is szükség. Ugyanakkor a legtöbben úgy gondolják, ezek a műsorok hozzásegítenek egymás jobb megértéséhez, csak az európaiak negyede véli úgy, hogy inkább még jobban elmélyítik a vallási konfliktusokat. Minden nép közül leginkább a magyarok értenek egyet azzal a vélekedéssel (45%), hogy a vallási tévéműsorok nincsenek semmilyen hatással a vallási konfliktusokra.
A valóságshow-k a nézők bevallása szerint Európa-szerte nagyfokú érdektelenséggel találkoznak, a magyarok az átlagnál is nagyobb mértékben, 73%-ban mondják azt, hogy a reality-műsorok nem érdeklik őket. A többség Európa-szerte úgy véli, elsősorban az erőszak bemutatása az, amivel a valóság-alapú tévéműsorok már átlépik az etikai határt és elfogadhatatlanná válnak. Hazánkban a nézők az átlagnál (16%) szigorúbbak: csak 11%-uk engedne meg bármit a valóságműsoroknak, de van olyan ország (Szlovénia), ahol csaknem egyharmad (30%) szerint a tévében minden elfogadható.
Noha mindannyian nagy televízió-fogyasztók vagyunk, az európaiaknak általában és a magyaroknak is csupán az egyharmada mondja azt, hogy többnyire otthon marad kedvenc műsorai miatt, és hazánkban közülük is csak minden második (az összes néző 14%-a) vallja azt, hogy minden esetben marasztalja őt a tévé. Egyötödük inkább felveszi videóra, míg 45% semmiképp nem nézi meg kedvenc adását, ha éppen más programja is van.