SG.hu

Kételkednek a magyarok a hírműsorokban

A UPC nemzetközi felmérése szerint a magyarok kételkednek leginkább a hírműsorokban.

Mennyire tekintik hiteles médiumnak a televíziót az európaiak? Befolyásolja-e a televízió a politikai vagy vallási meggyőződésünket? Hogyan játszik szerepet a televízió megítélésében az eltérő életkor? Ténylegesen mekkora érdeklődés kíséri a népszerű valóságműsorokat? Ki a legnépszerűbb hírműsor-vezető? Többek között ezeket a kérdéseket is vizsgálta a vezető európai szélessávú távközlési társaság, a UPC megrendelésére 14 ország nézőinek részvételével készült idei páneurópai felmérés.

Az európaiak többsége elsősorban a tájékozódás miatt ül nap mint nap a tévékészülékek elé, mégis rendkívül szkeptikusan szemlélik a hírműsorokat: csupán minden ötödik néző véli úgy, hogy többnyire az igazságot látja viszont a képernyőn. A magyarok a legkétkedőbbek közé tartoznak: 38%-uk úgy gondolja, amit a híradókban lát, az csak néha vagy soha sem igaz. A politikai műsorok minden nemzet tagjai közül honpolgárainkat befolyásolják a legkevésbé, a magyarok kétharmada állítja, hogy szavazataira soha nem hatottak a tévéadások. Európaiak és magyarok megbízhatóság szempontjából nem tesznek különbséget a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. Népszerűségben mégis az RTL Klubos Erős Antónia került idehaza az első helyre, de rögtön utána az MTV hírműsor-vezetője, Pálffy István következik.


Az immár második alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte több mint 6000 fogyasztó megkérdezésével, abban a 14 országban, ahol a UPC televíziós szolgáltatásokat nyújt, összesen 10 millió előfizetőnek (Hollandia, Franciaország, Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország, Írország, Belgium, Lengyelország, Románia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország). A felmérés eredményeit a UPC - az egyes országok közötti különbségeket is figyelembe véve - szolgáltatásai jövőbeni kialakítása során felhasználja.

A felmérés szerint az európaiaknak (és köztük a magyaroknak is) több mint 80%-a naponta a képernyő elé ül, több mint felük két óránál is hosszabb időre. Elsősorban (55%-ban) az informálódás igényével kapcsolják be a készüléket, mások (hazánkban 43%) pedig szórakozni vágyásból. A korcsoportokat vizsgálva azonban kiderül, hogy a tájékozódás igénye az idősebbekre (50 év felettiekre) jellemző igazán, a fiatalok többsége (56%) viszont már a szórakozást helyezi előtérbe. A tanulás idehaza csak 2% számára jelentkezik elsődleges okként, míg pl. Norvégiában a nézők több mint negyede (27%) többnyire emiatt ül a tévé elé.

Fiatalok és idősek legtöbben egyaránt a televíziót tartják a leghitelesebb médiumnak, noha csak 21%-uk (Magyarországon csak 16%!) bízik meg teljes mértékben abban, amit a híradókban lát és hall. A hírek valóságtartalma iránti bizalmat illetően a többség egyformán vélekedik a kereskedelmi csatornákról és a köztévékről, a többiek számára azonban a közszolgálati adások látszanak hihetőbbnek (Európai átlag: 41%, Magyarország: 36%). Idehaza minden ötödik megkérdezett (21%) mondta azt, hogy jobban bízik a kereskedelmi tévékben.


A legnépszerűbb tévés hírolvasónak a megkérdezettek legnagyobb része (24%) Magyarországon Erős Antóniát (RTL Klub) választotta, ám közvetlenül mögötte, a második helyen (20%) a köztévé műsorvezetője, Pálffy István vívta ki a nézők szimpátiáját. Egy esetleges országos méretű katasztrófa esetén még inkább a televízió kerül előtérbe más médiumokkal szemben. A tévé után a legtöbben a rádiókat (18%), majd az újságokat (15%) és végül az internetet (13%) gondolják ilyen helyzetben a legmegbízhatóbbnak. Az internetben leginkább a magyarok bíznak: nálunk az új médium hitele (18%) megelőzi a rádióét és az újságokét is!

Az európaiak 68%-a vallja azt, hogy többé-kevésbé érdeklik a belpolitikával kapcsolatos műsorok, noha csak 40%-uk nézi ténylegesen is ezeket a programokat. A fiatalok 46%-ának egyáltalában nem keltik fel az érdeklődését ezek az adások és csak 17%-uk igyekszik nézni őket. Hazánkban egyenlő arányban (40-40%) vannak azok, akiket nagyon és akiket egyáltalán nem érdekel a belpolitika a televízióban. Viszont - saját bevallásunk szerint - minket, magyarokat befolyásol a legkevésbé (35%-ban) a szavazóhelyiségekben az, hogy mit láttunk előzőleg négy éven át a képernyőn. Romániában ugyanakkor a nézők 74%-ának szavazásaira hatással vannak a politikai adások. Hasonló a helyzet az európai politikával kapcsolatos műsorokkal is: a többség érdekesnek találja, de csak egyharmaduk nézi is azokat, a magyarok pedig azonos arányban (37-35%-ban) érdeklődnek igazán és mutatnak teljes érdektelenséget az effajta adások iránt.

A vallási műsorokat a többség szintén szükségesnek tartja, ugyanakkor ezeket még kevesebben (csak 14%-ban, magyarok 19%-ban) követik figyelemmel. A nézők egyharmada, a fiatal generációnak pedig közel a fele (46%) szerint ilyen adásokra egyáltalán nincs is szükség. Ugyanakkor a legtöbben úgy gondolják, ezek a műsorok hozzásegítenek egymás jobb megértéséhez, csak az európaiak negyede véli úgy, hogy inkább még jobban elmélyítik a vallási konfliktusokat. Minden nép közül leginkább a magyarok értenek egyet azzal a vélekedéssel (45%), hogy a vallási tévéműsorok nincsenek semmilyen hatással a vallási konfliktusokra.


A valóságshow-k a nézők bevallása szerint Európa-szerte nagyfokú érdektelenséggel találkoznak, a magyarok az átlagnál is nagyobb mértékben, 73%-ban mondják azt, hogy a reality-műsorok nem érdeklik őket. A többség Európa-szerte úgy véli, elsősorban az erőszak bemutatása az, amivel a valóság-alapú tévéműsorok már átlépik az etikai határt és elfogadhatatlanná válnak. Hazánkban a nézők az átlagnál (16%) szigorúbbak: csak 11%-uk engedne meg bármit a valóságműsoroknak, de van olyan ország (Szlovénia), ahol csaknem egyharmad (30%) szerint a tévében minden elfogadható.

Noha mindannyian nagy televízió-fogyasztók vagyunk, az európaiaknak általában és a magyaroknak is csupán az egyharmada mondja azt, hogy többnyire otthon marad kedvenc műsorai miatt, és hazánkban közülük is csak minden második (az összes néző 14%-a) vallja azt, hogy minden esetben marasztalja őt a tévé. Egyötödük inkább felveszi videóra, míg 45% semmiképp nem nézi meg kedvenc adását, ha éppen más programja is van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #5
    Internet the rule!
  • scooterbr #4
    Ilyen szar műsorokkal amik a tévében mennek. Egy jó sorozat film vagy értelmes műsor nem megy. Néha inkább alszom minthogy azt a szart nézzem.
  • raingun #3
    Hát ami a hiradókban van az inkább paródia, hiányos, elbakizott fél hírek.
    Amihez értek, kapásból megmondom miért hülyeség, de a többiben is szoktam hibát találni.
    Kicsit gondolkodni kell, annyi...

    Kendvencem az angol királyi családról szóló hírek. Hát Angolok vagyunk??? ki nem sz. le hogy mi van az Angol királyi családdal. Nyomasság a találozásokba, azoknak való!
  • Csacsis #2
    Hozzátenném, hogy lehet, többet néznék TV-t, ha a magyar szinkron nem lenne silány minőségű, és a reklámokkal nem vágnák le a filmek végét.
    Ja, és a filmekben bennehagynák a filmet. (a lényegi részt meg a legjobb jeleneteket folyton kivágják)
  • Csacsis #1
    És vajon hány százalékuk nem néz TV-t?
    Mert speciel én nemnagyon. (vészhelyzet kivétel, de minden mást compjúteren nézek (lost, stargate, stb...) Ja, pardon. Hiradót is nézek néha, de csak a szórakoztató műsor jellege miatt. (vagy igazat mondanak, vagy nem)