SG.hu
Felülvizsgálná a bankrendszert az SAP
Az Accenture és az SAP felmérése szerint a bankoknak felül kell vizsgálniuk alaprendszereikkel és architektúrájukkal kapcsolatos stratégiáikat.
Az Accenture és az SAP felmérése szerint a világ különféle részein működő bankok egyre elégedetlenebbek elavulófélben levő számítógépes alaprendszereikkel, ezért versenyképességük megőrzése érdekében alaparchitektúrájuk átalakítását tervezik. A felmérés eredményeit szeptember 6-án Koppenhágában a pénzügyi szektor évenként megrendezett nagyszabású fórumán, a Sibos 2005-ön tették közzé.
A megkérdezett bankvezetők 70 százaléka úgy vélte, hogy banki számítógépes alaprendszereik sikeres működését elsősorban a rugalmatlanság akadályozza, csaknem 50 százalékuk pedig a nagy karbantartási költségeket és a rendszerintegráció hiányát említette mint versenyképességet korlátozó tényezőt. A gondok megoldására a felmérésbe bevont bankok egy része a következő öt évben számítógépes alaprendszerének lecserélését tervezi. Európában a megkérdezettek 30 százaléka, az ázsiai és csendes-óceáni térségben több mint 35 százaléka, Észak-Amerikában pedig több mint 20 százaléka nyilatkozott így.
"A számítógépes alaprendszerek fenntartása a világon mindenhol komoly gondot jelent az informatikai részlegeknek" - mondta Octavio Marenzi, a Celent vezérigazgatója. "A felgyorsult és egyre élesedő verseny, valamint az új termékekkel való lépéstartás és az ügyfélkapcsolatok erősítésének igénye arra ösztönzi a bankokat, hogy az elkövetkező évtizedben alaposan végiggondolják és átalakítsák informatikai architektúrájukat." Az SAP és az Accenture, amely 2003-ban kötött szövetséget a pénzügyi szolgáltató szektor támogatására, nagy szerepet játszott A banki számítógépes alaprendszerek átalakítása című tanulmány elkészítésében, amely a rendszerek jelenlegi helyzetét, szerepét és az átalakításukra vonatkozó terveket vizsgálja. Az egész világra kiterjedő, átfogó tanulmány az első vállalkozások közé tartozik, amelyek összegyűjtik a vezető bankárok és informatikai szakemberek, valamint a rendszereket elsődlegesen használó, alacsonyabb beosztású alkalmazottak véleményét. A felmérésbe csaknem 1500 vezető bankárt vontak be a világ minden tájáról, a mintában a világ száz legnagyobb bankjából 43 képviseltette magát. A méreteiket tekintve ugyancsak eltérő bankok 40 százaléka Európában, 30 százaléka Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, 30 százaléka pedig Észak-Amerikában működik. A felmérésben alkalmazott definíció szerint a bankok számítógépes alaprendszerei mindazokat az informatikai eszközöket foglalják magukban, amelyek segítségével a bankok alapvető pénzügyi termékeiket és szolgáltatásaikat kezelik, beleértve az ügyfelek, a betétek, a hitelek, a jelzálogok, a fizetési tranzakciók és a hitelkártyák adatainak nyilvántartását.
Az alaprendszerrel kapcsolatos kérdések igencsak foglalkoztatják a beosztott munkatársakat. Véleményük szerint a régi rendszerek alkalmazása az ügyfelekkel való napi kapcsolattartás során többek között az alábbi problémákat veti fel:
A munkaidő csaknem 40 százalékát az ügyfelekkel kapcsolatos háttérmunkára (back-office tevékenységre), nem pedig közvetlenül az ügyfelekre fordítják. Az ázsiai és csendes-óceáni munkatársak körében ez az arány a 48 százalékot is eléri. Észak-Amerikában és Európában is sok időt, a munkaidő 36, illetve 34 százalékát fordítják
háttértevékenységre.
A beosztott munkatársak egyetértettek abban, hogy elsősorban a rendszerek sebessége (38 százalék) és a különféle alkalmazások integrációja (38 százalék) terén lenne szükség gyors javulásra. Európában különösen sokan (50 százalék) panaszkodtak a rendszerek lassúságára, míg az ázsiai és csendes-óceáni térségben és
Észak-Amerikában főleg a különféle alkalmazások integrációja okoz gondot (41, illetve 38 százalék).
A beosztottak fele úgy vélekedett, hogy a feldolgozás során a legsúlyosabb problémát a gyakori és felesleges késedelmek okozzák, de említették az ügyfelek adatainak ellentmondásaiból és pontos igényeik meg nem értéséből fakadó problémákat is.
A meglevő ügyfelekre alapozó üzletfejlesztés leghatékonyabb módszereivel kapcsolatos vélemények erősen megoszlottak. Az ázsiai és csendes-óceáni válaszadók 54 százaléka szerint jobban meg kellene érteni az ügyfelek igényeit, az európai válaszadók 55 százaléka és az észak-amerikaiak 41 százaléka pedig úgy vélte, hogy több időt kellene fordítani az ügyfelekre.
A megkérdezett vezetők szerint rendszereik elsősorban azért rugalmatlanok, mert olyan technológiákon alapulnak, amelyek nem segítik elő a jövőbeli növekedést, az idők folyamán pedig olyannyira testre szabták őket, hogy bonyolultságuk miatt nehezen módosíthatók, és a karbantartásuk is sokba kerül. A felmérés nemcsak a bankvezetők problémát határozta meg, hanem a beosztottak napi gondjairól és képet adott, hiszen kimutatta, hogy az ügyfelekkel foglalkozó alkalmazottak munkaidejük több mint 40 százalékát háttértevékenységekre fordítják.
"A felmérés világossá tette, hogy a vezető bankoknak egyszerűsíteniük kell belső működésüket, és olyan számítógépes alaprendszereket kell telepíteniük, amelyek rugalmas, szilárd, illetve jövő- és szolgáltatásorientált informatikai architektúrát alkalmaznak" - mondta Jean-Marc Ollagnier, az Accenture pénzügyi szolgáltatási részlegének egyik vezetője. "A feleslegesen bonyolult komplex informatikai rendszereket felváltó, komponensenkénti megközelítés lehetővé teszi, hogy még tökéletesebb összhangot teremtsenek az informatikai eszközök és a vállalkozás működtetésének modellje között, illetve rugalmasabban hozzák meg a forrásokkal kapcsolatos döntéseket."
A felmérés további fontos megállapítása, hogy a bankvezetők és az informatikai vezetők eltérő várakozásokat fogalmaztak meg a számítógépes alaprendszerrel szemben. A bankvezetők 39 százaléka olyan rendszert szeretne, amely a termék innovációra helyezi a hangsúlyt, míg az informatikusok elsősorban a költségeket szeretnék csökkenteni (40 százalék).
Egyáltalán nem meglepő, hogy a válaszadó vezetők fele a költségtényezőt is igen fontosnak tartotta a banki számítógépes alaprendszerekkel kapcsolatban. A felmérés kimutatta, hogy a bankok informatikai kiadásainak felét ezek a rendszerek emésztik fel. Főleg az kerül sokba, hogy az alaprendszereket új megoldások kidolgozásával alkalmassá kell tenni az új termékek kezelésére. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben az alaprendszerekre fordított összegek 70 százaléka karbantartásra megy el.
"A bankoknak világszerte figyelemmel kell kísérniük az eseményeket, és fel kell készülniük a várható kihívásokra, hogy alaprendszereikkel rugalmasan reagálhassanak rájuk" - mondta Thomas Balgheim, az SAP AG pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó első alelnöke."A bankszektor az iparosodás korszakába lépett, csakúgy, mint ahogy annak idején a gyártóknak is át kellett állniuk az új módszerekre. A bankok korszerű számítógépes alaprendszereket alkalmazva pénzt takaríthatnak meg, munkatársaik ismét az ügyfelekre összpontosíthatják a figyelmüket, és olyan termékeket illetve árakat kínálhatnak nekik, amelyek összhangban vannak igényeikkel."
A megkérdezett informatikai vezetők túlnyomó többsége úgy vélte, hogy komponensekre bontott, szolgáltatásorientált architektúrára van szükségük. Bár a válaszadók sokat elárultak arról, hogy milyen architektúrában gondolkodnak, kevesüknek van pontosan kidolgozott technológiai útitervük. A felmérésbe bevont bankok többségének ennek ellenére határozott elképzelése van arról, hogy milyen formában hozza létre az új számítógépes alaprendszerét. A megkérdezett informatikai vezetők 49 százaléka, illetve a bankárok fele termékcsoportonként, 28, illetve 29 százaléka pedig funkcionális területenként szervezve akarja kidolgozni a rendszert.
Az Accenture és az SAP felmérése szerint a világ különféle részein működő bankok egyre elégedetlenebbek elavulófélben levő számítógépes alaprendszereikkel, ezért versenyképességük megőrzése érdekében alaparchitektúrájuk átalakítását tervezik. A felmérés eredményeit szeptember 6-án Koppenhágában a pénzügyi szektor évenként megrendezett nagyszabású fórumán, a Sibos 2005-ön tették közzé.
A megkérdezett bankvezetők 70 százaléka úgy vélte, hogy banki számítógépes alaprendszereik sikeres működését elsősorban a rugalmatlanság akadályozza, csaknem 50 százalékuk pedig a nagy karbantartási költségeket és a rendszerintegráció hiányát említette mint versenyképességet korlátozó tényezőt. A gondok megoldására a felmérésbe bevont bankok egy része a következő öt évben számítógépes alaprendszerének lecserélését tervezi. Európában a megkérdezettek 30 százaléka, az ázsiai és csendes-óceáni térségben több mint 35 százaléka, Észak-Amerikában pedig több mint 20 százaléka nyilatkozott így.
"A számítógépes alaprendszerek fenntartása a világon mindenhol komoly gondot jelent az informatikai részlegeknek" - mondta Octavio Marenzi, a Celent vezérigazgatója. "A felgyorsult és egyre élesedő verseny, valamint az új termékekkel való lépéstartás és az ügyfélkapcsolatok erősítésének igénye arra ösztönzi a bankokat, hogy az elkövetkező évtizedben alaposan végiggondolják és átalakítsák informatikai architektúrájukat." Az SAP és az Accenture, amely 2003-ban kötött szövetséget a pénzügyi szolgáltató szektor támogatására, nagy szerepet játszott A banki számítógépes alaprendszerek átalakítása című tanulmány elkészítésében, amely a rendszerek jelenlegi helyzetét, szerepét és az átalakításukra vonatkozó terveket vizsgálja. Az egész világra kiterjedő, átfogó tanulmány az első vállalkozások közé tartozik, amelyek összegyűjtik a vezető bankárok és informatikai szakemberek, valamint a rendszereket elsődlegesen használó, alacsonyabb beosztású alkalmazottak véleményét. A felmérésbe csaknem 1500 vezető bankárt vontak be a világ minden tájáról, a mintában a világ száz legnagyobb bankjából 43 képviseltette magát. A méreteiket tekintve ugyancsak eltérő bankok 40 százaléka Európában, 30 százaléka Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, 30 százaléka pedig Észak-Amerikában működik. A felmérésben alkalmazott definíció szerint a bankok számítógépes alaprendszerei mindazokat az informatikai eszközöket foglalják magukban, amelyek segítségével a bankok alapvető pénzügyi termékeiket és szolgáltatásaikat kezelik, beleértve az ügyfelek, a betétek, a hitelek, a jelzálogok, a fizetési tranzakciók és a hitelkártyák adatainak nyilvántartását.
Az alaprendszerrel kapcsolatos kérdések igencsak foglalkoztatják a beosztott munkatársakat. Véleményük szerint a régi rendszerek alkalmazása az ügyfelekkel való napi kapcsolattartás során többek között az alábbi problémákat veti fel:
A megkérdezett vezetők szerint rendszereik elsősorban azért rugalmatlanok, mert olyan technológiákon alapulnak, amelyek nem segítik elő a jövőbeli növekedést, az idők folyamán pedig olyannyira testre szabták őket, hogy bonyolultságuk miatt nehezen módosíthatók, és a karbantartásuk is sokba kerül. A felmérés nemcsak a bankvezetők problémát határozta meg, hanem a beosztottak napi gondjairól és képet adott, hiszen kimutatta, hogy az ügyfelekkel foglalkozó alkalmazottak munkaidejük több mint 40 százalékát háttértevékenységekre fordítják.
"A felmérés világossá tette, hogy a vezető bankoknak egyszerűsíteniük kell belső működésüket, és olyan számítógépes alaprendszereket kell telepíteniük, amelyek rugalmas, szilárd, illetve jövő- és szolgáltatásorientált informatikai architektúrát alkalmaznak" - mondta Jean-Marc Ollagnier, az Accenture pénzügyi szolgáltatási részlegének egyik vezetője. "A feleslegesen bonyolult komplex informatikai rendszereket felváltó, komponensenkénti megközelítés lehetővé teszi, hogy még tökéletesebb összhangot teremtsenek az informatikai eszközök és a vállalkozás működtetésének modellje között, illetve rugalmasabban hozzák meg a forrásokkal kapcsolatos döntéseket."
A felmérés további fontos megállapítása, hogy a bankvezetők és az informatikai vezetők eltérő várakozásokat fogalmaztak meg a számítógépes alaprendszerrel szemben. A bankvezetők 39 százaléka olyan rendszert szeretne, amely a termék innovációra helyezi a hangsúlyt, míg az informatikusok elsősorban a költségeket szeretnék csökkenteni (40 százalék).
Egyáltalán nem meglepő, hogy a válaszadó vezetők fele a költségtényezőt is igen fontosnak tartotta a banki számítógépes alaprendszerekkel kapcsolatban. A felmérés kimutatta, hogy a bankok informatikai kiadásainak felét ezek a rendszerek emésztik fel. Főleg az kerül sokba, hogy az alaprendszereket új megoldások kidolgozásával alkalmassá kell tenni az új termékek kezelésére. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben az alaprendszerekre fordított összegek 70 százaléka karbantartásra megy el.
"A bankoknak világszerte figyelemmel kell kísérniük az eseményeket, és fel kell készülniük a várható kihívásokra, hogy alaprendszereikkel rugalmasan reagálhassanak rájuk" - mondta Thomas Balgheim, az SAP AG pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó első alelnöke."A bankszektor az iparosodás korszakába lépett, csakúgy, mint ahogy annak idején a gyártóknak is át kellett állniuk az új módszerekre. A bankok korszerű számítógépes alaprendszereket alkalmazva pénzt takaríthatnak meg, munkatársaik ismét az ügyfelekre összpontosíthatják a figyelmüket, és olyan termékeket illetve árakat kínálhatnak nekik, amelyek összhangban vannak igényeikkel."
A megkérdezett informatikai vezetők túlnyomó többsége úgy vélte, hogy komponensekre bontott, szolgáltatásorientált architektúrára van szükségük. Bár a válaszadók sokat elárultak arról, hogy milyen architektúrában gondolkodnak, kevesüknek van pontosan kidolgozott technológiai útitervük. A felmérésbe bevont bankok többségének ennek ellenére határozott elképzelése van arról, hogy milyen formában hozza létre az új számítógépes alaprendszerét. A megkérdezett informatikai vezetők 49 százaléka, illetve a bankárok fele termékcsoportonként, 28, illetve 29 százaléka pedig funkcionális területenként szervezve akarja kidolgozni a rendszert.