MTI
Tiltakozás a vekerdi akkumulátor-feldolgozó miatt
Akár európai uniós támogatástól is eleshet a bihari tájvédelmi térség, ha Vekerden megépül a tervezett használt akkumulátor-feldolgozó üzem - állította Pálfi István európai parlamenti képviselő kedden Debrecenben sajtótájékoztatón.
A néppárti politikus emlékeztetett rá, hogy ebben az évben 3,2 milliárd forint támogatást kaptak a hajdú-bihari gazdák agrár-környezetvédelmi forrásból, amely az elkövetkező időszakban akár meg is ötszöröződhet. Pálfi István úgy véli, hogy ezt, és a térség idegenforgalmi vonzerejét is veszélyezteti a tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem. Pálfi István elmondta azt is, hogy zsákai lakosok állampolgári kezdeményezésére az EU petíciós bizottsága elé kerülhet az ügy, amit Pálfi István maga is támogat.
Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Vekerden kívül a térség minden települése tiltakozik a beruházás ellen. Megítélése szerint veszélybe kerülhet az agrár-környezetgazdálkodás a térségben az üzem felépítésével. A politikus kilátásba helyezte, hogy végső esetben a környezetvédelmi szaktekintélynek is számító Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulnak.
Gulyás András, a Vekerddel szomszédos Zsáka polgármestere egyenesen "halálgyárnak" nevezte a tervezett beruházást, amelynek elkészültével nagy mennyiségű ólomtartalmú akkumulátort dolgoznának fel a bihari tájvédelmi körzethez tartozó térségben. Utalt ara, hogy a Magyarországon keletkező akkumulátorhulladék 90 százalékát ma is feldolgozzák a szomszédos országokban, így nincs szükség a tervezett beruházásra. A polgármester "magyar Verespataknak" nevezte a vekerdi fejlesztés ötletét, amely szerinte hasonló egészségkárosodást okozna a térségben élőknek, mint a romániai Verespatak aranybányája.
Vekerd polgármestere és a beruházásra alakult konzorcium vezetője az elhangzottakra reagálva szintén sajtótájékoztatót tartott Debrecenben. Juhász István vekerdi polgármester értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy Pálfi István EP-képviselő bírálja a beruházást, holott a helyszínen, Vekerden nem tájékozódott az ügyben. A település lakói egyébként népszavazáson erősítették meg a tervezett beruházás szándékát. A tervek szerint a leendő akkumulátor-feldolgozó 50 embernek, köztük 20 vekerdinek ad majd munkát, s évente 25 ezer tonna használt savas-ólom akkumulátort dolgoznak majd fel és 14 ezer tonna újrahasznosítható ólmot, illetve ólomötvözetet gyártanak.
A 3 milliárd forintos beruházást tervező Greendpech Vekerd Kft. ügyvezető igazgatója, Tanka István hozzátette: nyolc szakhatóság vizsgálta meg a beruházási tervet, s egyik sem gördített akadályt a megvalósítás elé. Szavai szerint most várnak az egységes környezeti engedélyre, ami után beadják az építési engedélyezési tervet. Elmondta azt is, hogy az építkezés leghamarabb jövőre indul. Elképzelhető, hogy hamisított okiratok felhasználása miatt rendőrségi feljelentést tesznek, ugyanis a zsákaiak 176 aláírással tiltakozó jegyzéket juttattak el a környezetvédelmi felügyelőséghez, amiről grafológusok azt állítják, hogy 20-30 aláírás ugyanattól a kéztől származik.
A néppárti politikus emlékeztetett rá, hogy ebben az évben 3,2 milliárd forint támogatást kaptak a hajdú-bihari gazdák agrár-környezetvédelmi forrásból, amely az elkövetkező időszakban akár meg is ötszöröződhet. Pálfi István úgy véli, hogy ezt, és a térség idegenforgalmi vonzerejét is veszélyezteti a tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem. Pálfi István elmondta azt is, hogy zsákai lakosok állampolgári kezdeményezésére az EU petíciós bizottsága elé kerülhet az ügy, amit Pálfi István maga is támogat.
Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Vekerden kívül a térség minden települése tiltakozik a beruházás ellen. Megítélése szerint veszélybe kerülhet az agrár-környezetgazdálkodás a térségben az üzem felépítésével. A politikus kilátásba helyezte, hogy végső esetben a környezetvédelmi szaktekintélynek is számító Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulnak.
Gulyás András, a Vekerddel szomszédos Zsáka polgármestere egyenesen "halálgyárnak" nevezte a tervezett beruházást, amelynek elkészültével nagy mennyiségű ólomtartalmú akkumulátort dolgoznának fel a bihari tájvédelmi körzethez tartozó térségben. Utalt ara, hogy a Magyarországon keletkező akkumulátorhulladék 90 százalékát ma is feldolgozzák a szomszédos országokban, így nincs szükség a tervezett beruházásra. A polgármester "magyar Verespataknak" nevezte a vekerdi fejlesztés ötletét, amely szerinte hasonló egészségkárosodást okozna a térségben élőknek, mint a romániai Verespatak aranybányája.
Vekerd polgármestere és a beruházásra alakult konzorcium vezetője az elhangzottakra reagálva szintén sajtótájékoztatót tartott Debrecenben. Juhász István vekerdi polgármester értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy Pálfi István EP-képviselő bírálja a beruházást, holott a helyszínen, Vekerden nem tájékozódott az ügyben. A település lakói egyébként népszavazáson erősítették meg a tervezett beruházás szándékát. A tervek szerint a leendő akkumulátor-feldolgozó 50 embernek, köztük 20 vekerdinek ad majd munkát, s évente 25 ezer tonna használt savas-ólom akkumulátort dolgoznak majd fel és 14 ezer tonna újrahasznosítható ólmot, illetve ólomötvözetet gyártanak.
A 3 milliárd forintos beruházást tervező Greendpech Vekerd Kft. ügyvezető igazgatója, Tanka István hozzátette: nyolc szakhatóság vizsgálta meg a beruházási tervet, s egyik sem gördített akadályt a megvalósítás elé. Szavai szerint most várnak az egységes környezeti engedélyre, ami után beadják az építési engedélyezési tervet. Elmondta azt is, hogy az építkezés leghamarabb jövőre indul. Elképzelhető, hogy hamisított okiratok felhasználása miatt rendőrségi feljelentést tesznek, ugyanis a zsákaiak 176 aláírással tiltakozó jegyzéket juttattak el a környezetvédelmi felügyelőséghez, amiről grafológusok azt állítják, hogy 20-30 aláírás ugyanattól a kéztől származik.