Berta Sándor
Betiltatná a pasziánszt egy amerikai szenátor
Az elektronikus munkahelyek többsége tele van kísértéssel. Egy amerikai szenátor pedig már meg is találta a bűnökért felelőssé tehető legfőbb károkozót: a pasziánszt.
Bármilyen munkahely, ahol számítógép vagy internet-hozzáférés van, magában hordozza a "munkától való eltévelyedés" lehetőségét. Elég csak a PC-kre telepített Windows operációs rendszerekben lévő kisebb-nagyobb játékokra vagy a chatre gondolni. Mind-mind olyan dolog, ami sokak szerint gátolja a hatékony munkavégzést.
Számos munkáltató blokkolja az alkalmazottai hozzáférését internetes oldalakhoz, más cégeknél pedig különleges szoftverekkel próbálják meg ellenőrizni, hogy a munkaidejében valóban dolgozott-e és nem videókat nézett vagy játszott az alkalmazott. Az egyesült államokbeli Észak-Karolina szövetségi államban is sokan hasonlóan vélekednek. Austin Allran szenátor szerint azonban a "métely hordozója" nem más, mint a szinte az összes számítógépen megtalálható, szinte kiirthatatlan pasziánsz nevű kártyajáték, ami a politikus szerint hatékonyan rombolja a dolgozók termelékenységi mutatóit.
Mese nincs, az állami közigazgatásban és intézményekben található mintegy 50 ezer PC-ről örökre el kell tűnnie a munkaidő-rabló játékoknak. A Christian Science Monitor nevű lap némileg gúnyosan jegyzi meg, hogy az Egyesült Államokban hamarosan megszületik az első anti-pasziánsz törvény. Allran úgy vélí, ezáltal dollármilliók lesznek megtakaríthatók. A lap azonban megszólaltatta Bill Snizeket, a Virginiai Műszaki Egyetem szociológusát is, aki szerint a pasziánsz és a többi játék már a 19. században is engedélyezett volt a marxi idők monoton munkavégzésű gyáraiban, ugyanis képes volt "pihentetni" a munkásokat és így azok új erőre kaptak és még jobban tudtak dolgozni. Snizek szerint inkább azt kellene forszírozni, hogy az országszerte betiltott cigarettázás miatt megszűnt szünetek helyett legyenek pihenő-negyedórák, ahol az alkalmazottak energiával töltődhetnek fel monoton munkájuk során.
A videójátékokról egyébként jelenleg már nem csak Észak-Karolinában, de Illinois, Michigan és Kalifornia szövetségi államokban is törvényt akarnak hozni, amelyekben szigorítanák a játékokhoz való hozzáférést. Az Egyesült Államokkal szomszédos Kanadában két szövetségi tartományban már el is fogadtak ilyen törvényeket. Igaz ezeknél a jogszabályoknál a cél inkább az, hogy a túlzottan véres, erőszakos játékok ne juthassanak a kiskorúak kezébe. Hasonló véleményen van Leland Yee kaliforniai képviselő is, aki az ilyen játékok romboló hatását az alkohol, a pornográfia és a cigaretta pusztító hatásaihoz hasonlította. Ezek a programok ugyanis olyan cselekményeket népszerűsítenek és olyan tettek végrehajtására buzdítják a játékosokat, mint a nők megerőszakolása, a (rendőr)gyilkosság vagy az utcai bandákba való belépés, amelyek bűncselekmények.
Bármilyen munkahely, ahol számítógép vagy internet-hozzáférés van, magában hordozza a "munkától való eltévelyedés" lehetőségét. Elég csak a PC-kre telepített Windows operációs rendszerekben lévő kisebb-nagyobb játékokra vagy a chatre gondolni. Mind-mind olyan dolog, ami sokak szerint gátolja a hatékony munkavégzést.
Számos munkáltató blokkolja az alkalmazottai hozzáférését internetes oldalakhoz, más cégeknél pedig különleges szoftverekkel próbálják meg ellenőrizni, hogy a munkaidejében valóban dolgozott-e és nem videókat nézett vagy játszott az alkalmazott. Az egyesült államokbeli Észak-Karolina szövetségi államban is sokan hasonlóan vélekednek. Austin Allran szenátor szerint azonban a "métely hordozója" nem más, mint a szinte az összes számítógépen megtalálható, szinte kiirthatatlan pasziánsz nevű kártyajáték, ami a politikus szerint hatékonyan rombolja a dolgozók termelékenységi mutatóit.
Mese nincs, az állami közigazgatásban és intézményekben található mintegy 50 ezer PC-ről örökre el kell tűnnie a munkaidő-rabló játékoknak. A Christian Science Monitor nevű lap némileg gúnyosan jegyzi meg, hogy az Egyesült Államokban hamarosan megszületik az első anti-pasziánsz törvény. Allran úgy vélí, ezáltal dollármilliók lesznek megtakaríthatók. A lap azonban megszólaltatta Bill Snizeket, a Virginiai Műszaki Egyetem szociológusát is, aki szerint a pasziánsz és a többi játék már a 19. században is engedélyezett volt a marxi idők monoton munkavégzésű gyáraiban, ugyanis képes volt "pihentetni" a munkásokat és így azok új erőre kaptak és még jobban tudtak dolgozni. Snizek szerint inkább azt kellene forszírozni, hogy az országszerte betiltott cigarettázás miatt megszűnt szünetek helyett legyenek pihenő-negyedórák, ahol az alkalmazottak energiával töltődhetnek fel monoton munkájuk során.
A videójátékokról egyébként jelenleg már nem csak Észak-Karolinában, de Illinois, Michigan és Kalifornia szövetségi államokban is törvényt akarnak hozni, amelyekben szigorítanák a játékokhoz való hozzáférést. Az Egyesült Államokkal szomszédos Kanadában két szövetségi tartományban már el is fogadtak ilyen törvényeket. Igaz ezeknél a jogszabályoknál a cél inkább az, hogy a túlzottan véres, erőszakos játékok ne juthassanak a kiskorúak kezébe. Hasonló véleményen van Leland Yee kaliforniai képviselő is, aki az ilyen játékok romboló hatását az alkohol, a pornográfia és a cigaretta pusztító hatásaihoz hasonlította. Ezek a programok ugyanis olyan cselekményeket népszerűsítenek és olyan tettek végrehajtására buzdítják a játékosokat, mint a nők megerőszakolása, a (rendőr)gyilkosság vagy az utcai bandákba való belépés, amelyek bűncselekmények.
+ Egész USA-t !!
