Közel a három dimenziós televíziózás

Az eljárás lényege, hogy a kijelzőt néző embernek az az érzése, mintha a megjelenített, illetve az általa látott emberek és tárgyak a kijelzőtől függetlenül lebegnének a térben.

A háromdimenziós élő képek létrehozását egy sztereókamera és egy 3D-s kijelző teszi lehetővé. A berlini Heinrich Hertz Híradástechnikai Intézet az idei CeBIT-kiállításon akarja majd kiállítani az új eszközt. A bemutató során a szakemberek a sztereókamerával készített valós idejű felvételeket egy új, nagyfelbontású képernyőn fogják megjeleníteni. Az eljárás előnye, hogy, ahhoz, hogy bárki megtekinthesse a 3D-s képeket nem kell különleges 3D-s szemüvegeket vagy más speciális kiegészítőket viselnie. Az új technikát a kutatók az Innovációs partner kezdeményezés nevű program keretében fejlesztették ki.


Sztereókamera
A rendszer részét képező sztereókamera az objektumokról különböző szögekből készít felvételeket. A kész fotókat egy szoftver fűzi sorrendbe, majd átküldi azokat egy újtípusú képernyőnek, hogy jelenítse meg őket. Az úgynevezett Free2C-kijelző a felvételeket úgy rakja ki, hogy a bal szem kicsit másként lát minden egyes fotót, mint a jobb, így az agyban egy valódinak látszó térről készült kép jelenik meg. Amennyiben a képernyőt néző személy elfordítja a fejét, akkor is ugyanolyan minőségben látja az egyes felvételeket, erről egy, az arcmozgást-követő alrendszer gondoskodik. A kutatók szerint tehát bármilyen irányba is mozog a néző, a képminőség ugyanolyan jó marad.

A 3D-s felvételek közvetlen adatátvitele a szakemberek szerint több területen is alkalmazható, mivel az új technikával többek között meg lehet határozni az egyes tárgyak mélységét és távolságát is. Így például egy ilyen sztereókamerát szerelhetnének a bombák hatástalanítását vagy a gyanús csomagok, épületek átvizsgálását végző távirányítású robotokra. Egy másik terület lehetne az egészségügy, ahol például az endoszkópos műtéteknél és vizsgálatoknál a Free2C-képernyők nagy szolgálatot tehetnének és segítséget jelentenének az orvosoknak. Nem véletlen, hogy a tübingeni egyetemi klinika orvosai már éles körülmények között tesztelik az új rendszert. Emellett a múzeumokban bárki virtuális sétát is tehetne az eszköz segítségével.

Mint azt Klaus Hopf, a Fraunhofer Intézet Heinrich-Hertz Híradástechnikai Intézetének kutatója elmondta, néhány éven belül a sorozatgyártott modellek már akár a magánszemélyek számára is hozzáférhetők, megvásárolhatók lesznek. Jelenleg azonban a rendszer részét képező különleges kijelzőknek még csak a prototípusaik készültek el.