SG.hu
Alkotmányos jogokat sértenek a szerverlefoglalások?
November 24-én a Miskolci Rendőrkapitányság szerzői jogsértő kalózmásolatok miatt indított büntetőeljárás során 8 szervert foglaltak le különböző internet szolgáltatóknál, mely egy jogi szervezet szerint alkotmánysértő.
Az Infomediátor nevű egyesületi formában működő társadalmi szervezet az esettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki az internet szolgáltatók felelősségéről illetve a lefoglalás intézményének alkalmazhatóságáról. E szerint abban mind az amerikai, min az európai jogi szabályozás egységes, hogy nem várható el az interneten tárhelyet szolgáltatótól az, hogy ellenőrizze, hogy az általa biztosított területre a felhasználók milyen tartalmat töltöttek fel. Ha pedig ilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs, akkor nem is tehető automatikusan felelőssé azért, hogy ott esetleg más jogát sértő információ található. A magyar jogi szabályozás is ennek megfelelően mentesíti a tárhely szolgáltatót, ha az adott információnak a tartalmát nem módosított, és nincs tudomása arról, hogy az adott információ jogellenes, vagy olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy ott jogsértő tartalmat helyeztek el.
Közlésük szerint mindebből az következik, hogy mindaddig, amíg a szolgáltató nem tud arról, hogy az adott információ jogellenes, nem vonható felelősségre azért, mert az általa biztosított tárhelyről adott esetben kalózmásolatok tölthetők le.
A büntető eljárásról szóló törvény megengedi a lefoglalást, mint kényszerintézkedést. Erre nem csak a bűncselekmény elkövetőjével szemben van lehetőség, hanem bárkivel szemben, akinek a birtokában, tulajdonában van az adott, a bizonyításhoz szükséges eszköz, illetve a bűncselekmény elkövetésének eszköze. Ebből a szempontból tehát az internet szolgáltató felelősségétől függetlenül az adott szerver lefoglalható. Ugyanakkor a törvény értelmében ha a kényszerintézkedések alkalmazása esetén az érintett személy alkotmányos jogaint korlátozzák, az ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem biztosítható. A büntetőeljárás pedig ismeri a számítástechnikai adatok megőrzésére kötelezést, mint kényszerítő cselekményt, illetve technikailag az is megoldható, hogy az adott jogsértő információt és az azokkal kapcsolatos adatokat más adathordozóra (pl. DVD-lemez) másolják ki, és az adathordozót foglalják le.
Írásuk szeirnt a lefoglalás sérti a tulajdonos tulajdonjogát, mivel a szolgáltató hosszú hónapokig, esetleg évekig nem gyakorolhatja a tulajdonost megillető használati jogait a rendszerint sok millió forintos gépeken, és mire visszakaphatja a gépeit, addigra tönkre ment a vállalkozása, és egy technikailag elavult gépparkkal már nem sok esélye van arra, hogy azt ismét beindítsa. E mellett az ott tárolt információ is hozzáférhetetlenné válik, ezzel sérül tehát annak a tömegnek az információ közléséhez való joga, akik ott helyezték el a saját tartalmukat. Tehát nem csak a jogsértő, hanem számos jogszerű tartalom is eltűnik az internetről, és így sérül valamennyi internetező állampolgárnak az információ megszerzéséhez való joga is. E két jog együttesen képezi részét a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányban biztosított jogának, amely egyébként az egyik legalapvetőbb emberi jog is.
Véleményük szerint mindebből az következik, hogy vagy a jogi szabályozás, vagy azok alkalmazása nincs rendben, és sürgetik egy olyan elfogadható garanciális szabály megalkotását, amely konkrét útmutatást tartalmaz arra, hogy az internet szolgáltatótól mely esetben foglalható le a szerver az ott elhelyezett jogellenes tartalom miatt indult büntetőeljárásban.
Az Infomediátor nevű egyesületi formában működő társadalmi szervezet az esettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki az internet szolgáltatók felelősségéről illetve a lefoglalás intézményének alkalmazhatóságáról. E szerint abban mind az amerikai, min az európai jogi szabályozás egységes, hogy nem várható el az interneten tárhelyet szolgáltatótól az, hogy ellenőrizze, hogy az általa biztosított területre a felhasználók milyen tartalmat töltöttek fel. Ha pedig ilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs, akkor nem is tehető automatikusan felelőssé azért, hogy ott esetleg más jogát sértő információ található. A magyar jogi szabályozás is ennek megfelelően mentesíti a tárhely szolgáltatót, ha az adott információnak a tartalmát nem módosított, és nincs tudomása arról, hogy az adott információ jogellenes, vagy olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy ott jogsértő tartalmat helyeztek el.
Közlésük szerint mindebből az következik, hogy mindaddig, amíg a szolgáltató nem tud arról, hogy az adott információ jogellenes, nem vonható felelősségre azért, mert az általa biztosított tárhelyről adott esetben kalózmásolatok tölthetők le.
A büntető eljárásról szóló törvény megengedi a lefoglalást, mint kényszerintézkedést. Erre nem csak a bűncselekmény elkövetőjével szemben van lehetőség, hanem bárkivel szemben, akinek a birtokában, tulajdonában van az adott, a bizonyításhoz szükséges eszköz, illetve a bűncselekmény elkövetésének eszköze. Ebből a szempontból tehát az internet szolgáltató felelősségétől függetlenül az adott szerver lefoglalható. Ugyanakkor a törvény értelmében ha a kényszerintézkedések alkalmazása esetén az érintett személy alkotmányos jogaint korlátozzák, az ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem biztosítható. A büntetőeljárás pedig ismeri a számítástechnikai adatok megőrzésére kötelezést, mint kényszerítő cselekményt, illetve technikailag az is megoldható, hogy az adott jogsértő információt és az azokkal kapcsolatos adatokat más adathordozóra (pl. DVD-lemez) másolják ki, és az adathordozót foglalják le.
Írásuk szeirnt a lefoglalás sérti a tulajdonos tulajdonjogát, mivel a szolgáltató hosszú hónapokig, esetleg évekig nem gyakorolhatja a tulajdonost megillető használati jogait a rendszerint sok millió forintos gépeken, és mire visszakaphatja a gépeit, addigra tönkre ment a vállalkozása, és egy technikailag elavult gépparkkal már nem sok esélye van arra, hogy azt ismét beindítsa. E mellett az ott tárolt információ is hozzáférhetetlenné válik, ezzel sérül tehát annak a tömegnek az információ közléséhez való joga, akik ott helyezték el a saját tartalmukat. Tehát nem csak a jogsértő, hanem számos jogszerű tartalom is eltűnik az internetről, és így sérül valamennyi internetező állampolgárnak az információ megszerzéséhez való joga is. E két jog együttesen képezi részét a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányban biztosított jogának, amely egyébként az egyik legalapvetőbb emberi jog is.
Véleményük szerint mindebből az következik, hogy vagy a jogi szabályozás, vagy azok alkalmazása nincs rendben, és sürgetik egy olyan elfogadható garanciális szabály megalkotását, amely konkrét útmutatást tartalmaz arra, hogy az internet szolgáltatótól mely esetben foglalható le a szerver az ott elhelyezett jogellenes tartalom miatt indult büntetőeljárásban.
