"Az internet-penetráció növekedésének útjában ma már nem egy hatalmas, hanem több kisebb akadály áll. E hátráltató tényezők lebontása érdekében külön-külön, több csatornán, többféle üzenettel, célzott módon kell küzdeni" - fogalmazta meg zárszavában a beszélgetés legfőbb tanulságát a vitavezető Weyer Balázs, az Origó főszerkesztője a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által az internet médiabeli megjelenéséről rendezett kerekasztal-vitán.

Az elmúlt években folyamatosan csökken azon válaszadók aránya, akik azért nem használják az internetet, mert drágának találják a hozzáférést vagy a számítógépet - számolt be a vitaindító előadásban Ságvári Bence, az ELTE Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központjának munkatársa a World Internet Project (WIP) legfrissebb magyar kutatási eredményeiről. A WIP felmérése szerint ugyanakkor növekszik azoknak az aránya, akik azért nem használják az internetet, mert nem érdekli őket vagy úgy gondolják, hogy nincs rajta semmiféle számukra hasznos tartalom vagy szolgáltatás. Az MTE által szervezett vita résztvevői kiindulási pontként egyetértettek abban, hogy az internet-penetráció növeléséhez elkerülhetetlen ennek a tendenciának a megfordítása.

Abban is egyetértés alakult ki, hogy a médiának komoly szerepe lehet a változtatásban - hogy milyen módon és mértékben, arról azonban már megoszlottak a vélemények. Bodoky Tamás, az Index főszerkesztő-helyettese szerint mára a tömegmédiában lényegesen csökkentek az internethez kapcsolódó negatív felhangok; az évekkel ezelőttihez képest lényegesen ritkábban tűnik fel a világháló a médiában a bombareceptek vagy a pornográfia forrásaként. Ugyanakkor egy hozzászólás szerint a hazai médiában az "internetes forrásból származó információink szerint" típusú kitételek még gyakran ma is a megbízhatatlanság egyfajta szinonímájaként szerepelnek. Bodoky szerint a helyzet megváltoztatása nem elsősorban a média feladata: ahhoz, hogy az internet-használók száma növekedjék, rengeteg olyan, ma még hiányzó hasznos szolgáltatásra lenne szükség, amit az emberek mindennapi életükben használhatnak.

Vita zajlott arról is, hogy a szolgáltatók, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nem követnek-e el hibát akkor, amikor szinte kizárólag a szélessávú internet-hozzáféréseket népszerűsítik, és megfeledkeznek a nem-internetezők számára esetleg még ma is megfelelő belépési pontot jelentő dial-upos internet-hozzáférésekről. Néhány hozzászóló szerint megfelelő kormányzati és/vagy szolgáltatói politikával ez a szint akár teljesen ki is hagyható, mint történt ez például a mára rendkívül magas penetrációt elérő, a szélessávot a modemek átugrásával bevezető Dél-Koreában, mások szerint viszont kár kihagyni, hiszen általános kommunikációs feladatokra a keskenyebb sávú hozzáférés is tökéletesen alkalmas lenne, amennyiben a mainál olcsóbb lenne.

Több hozzászólásban is elhangzott, hogy az internet esetében, ellentétben például a mobiltelefonnal, amelyre az emberek akár az internet-előfizetés többszörösét is hajlandók áldozni, nehéz megfogalmazni azokat a konkrét értékeket, amelyek segítségével eladható lenne. Dencs Gábor, az RTL Klub Online főszerkesztője szerint az egyik ilyen kulcsszó a kommunikáció lehet, amiről a világhálóval kapcsolatban ma kevés szó esik. Ezzel növelni lehetne a személyes motivációt, ami igen fontos lenne az attitűdváltáshoz. Mindezért az online felülettel rendelkező tömegmédiumok is sokat tehetnek, például azzal, hogy egyre több műsorukhoz csatolnak internetes kommunikációs megoldásokat.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nem internetezők ma még igen népes táborából egycsatornás kommunikációval még azokat sem lehet mind internetezővé tenni, akiknek az anyagi lehetőségei erre megvolnának. A megoldás a szűkebb célcsoportokra szabott kommunikációban rejlik, amely a potenciális felhasználói célcsoportoknak külön-külön próbál olyan megoldásokat kínálni - az olcsó kommunikációs lehetőségektől a speciális tartalmakon át a játékokig -, amellyel rávehetőek a nethasználatra.