SG.hu·
Egyre több országban ellenőrzi az állam az internetet
A Riporterek határok nélkül nevű szervezet legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a világon nagyon sok országban érvényes egy új mondás, miszerint állami bilincsben vergődik a világháló.
A szervezet új, Az internet megfigyelés alatt című jelentésének egyik legszembeötlőbb megállapítása, hogy már nemcsak a diktátorok és a diktatúrák által irányított, hanem egyre több demokratikus országban is szigorítják a világháló ellenőrzését. A Riporterek határok nélkül szervezet a dokumentum nyilvánosságra hozásával egyidejűleg a kínai Huang Qinek ítélte oda az idei évi Szabadság az interneten díjat. A "kiberdisszidens" immáron négy éve ül börtönben, azért, mert egy weboldalon kritizálni merészelte a kínai kormányt.
A szervezet 60 országban vizsgálta meg a világhálón tapasztalható sajtószabadságot. A szakemberek egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a 2001. szeptember 11-i, egyesült államokbeli merényletek óta szinte kivétel nélkül minden államban jelentősen megnyirbálták a felhasználók, a weboldalak üzemeltetői és az online sajtóban dolgozó újságírók jogait. Sok állam például a szabad információáramlás miatt félteni kezdte a tájékoztatásban betöltött monopolhelyzetét.
Vannak más érdekességek is. Így például amíg Kubában már magát az internet-elérések számát és módját is erősen szabályozzák, addig Kínában a világhálóban látják a gazdasági növekedés egyik lehetséges motorját és alapját. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan Kína a világ legnagyobb börtöne a kiberdisszidensek számára. A kommunista országban jelenleg 63 embert tartanak fogva azért, mert az államra nézve káros véleményeket terjesztettek az interneten. Hasonló okokból Vietnámban hét, a Maldív-szigeteken három, míg Szíriában két embert börtönöztek be a hatóságok.
Leginkább egyébként nem magának az internetnek a fizikai elérését korlátozzák a hatóságok, sokkal inkább megpróbálják minden lehetséges módon kiszűrni, kiemelni az online tartalmak közül a rájuk nézve károsakat. A szervezet pontosan emiatt kritizálja az országokat, mert szerintük az online sajtószabadságot sokkal kevésbé védik, mint az írott és a más elektronikus médiumokban lévő sajtószabadságot.
Ráadásul sok olyan eset is van, amikor a hatóságok különböző indokokra hivatkozva, mint például a gyermekpornográfia, a terrorizmus, a szélsőjobboldal, vagy a szerzői jogi törvények megsértése elleni harc, megsértik a szabad véleménynyilvánításhoz és a magánélethez fűzödő jogokat. Legtöbbször azonban ezek a hatóságok által megelőzőnek mondott intézkedések nincsenek összhangban a törvényekkel.
A szervezet új, Az internet megfigyelés alatt című jelentésének egyik legszembeötlőbb megállapítása, hogy már nemcsak a diktátorok és a diktatúrák által irányított, hanem egyre több demokratikus országban is szigorítják a világháló ellenőrzését. A Riporterek határok nélkül szervezet a dokumentum nyilvánosságra hozásával egyidejűleg a kínai Huang Qinek ítélte oda az idei évi Szabadság az interneten díjat. A "kiberdisszidens" immáron négy éve ül börtönben, azért, mert egy weboldalon kritizálni merészelte a kínai kormányt.A szervezet 60 országban vizsgálta meg a világhálón tapasztalható sajtószabadságot. A szakemberek egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a 2001. szeptember 11-i, egyesült államokbeli merényletek óta szinte kivétel nélkül minden államban jelentősen megnyirbálták a felhasználók, a weboldalak üzemeltetői és az online sajtóban dolgozó újságírók jogait. Sok állam például a szabad információáramlás miatt félteni kezdte a tájékoztatásban betöltött monopolhelyzetét.
Vannak más érdekességek is. Így például amíg Kubában már magát az internet-elérések számát és módját is erősen szabályozzák, addig Kínában a világhálóban látják a gazdasági növekedés egyik lehetséges motorját és alapját. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan Kína a világ legnagyobb börtöne a kiberdisszidensek számára. A kommunista országban jelenleg 63 embert tartanak fogva azért, mert az államra nézve káros véleményeket terjesztettek az interneten. Hasonló okokból Vietnámban hét, a Maldív-szigeteken három, míg Szíriában két embert börtönöztek be a hatóságok.
Leginkább egyébként nem magának az internetnek a fizikai elérését korlátozzák a hatóságok, sokkal inkább megpróbálják minden lehetséges módon kiszűrni, kiemelni az online tartalmak közül a rájuk nézve károsakat. A szervezet pontosan emiatt kritizálja az országokat, mert szerintük az online sajtószabadságot sokkal kevésbé védik, mint az írott és a más elektronikus médiumokban lévő sajtószabadságot.
Ráadásul sok olyan eset is van, amikor a hatóságok különböző indokokra hivatkozva, mint például a gyermekpornográfia, a terrorizmus, a szélsőjobboldal, vagy a szerzői jogi törvények megsértése elleni harc, megsértik a szabad véleménynyilvánításhoz és a magánélethez fűzödő jogokat. Legtöbbször azonban ezek a hatóságok által megelőzőnek mondott intézkedések nincsenek összhangban a törvényekkel.
