SG.hu
Az európai gazdaságok nem használják ki a technológiai beruházások előnyeit
Az EIU kutatásai a gazdaság növekedéséhez és a termelékenység fokozásához több figyelmet kell fordítani az infokommunikációs ismeretekre, az innovációra és a kutatás-fejlesztésre.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai kiderítették, hogy az európai vállalatok és nemzetgazdaságok - jelentős információs és kommunikációs technológiai beruházásaik ellenére - nem érnek el széles körben termelékenységjavulást és gazdasági növekedést. Ma kiadott jelentésében (Reaping the Benefits of ICT: Europe’s Productivity Challenge) az EIU arról is beszámol, hogy a vizsgálatban megkérdezett döntéshozók egyharmada szerint a vállalatuknál lezajló információs és kommunikációs technológiai projektek legalább fele nem valósítja meg a kitűzött üzleti célokat.
"Távolról sem az a gond, hogy az európai vállalatok és kormányok nem fordítanak elég pénzt az információs és kommunikációs technológiára" - jelentette ki Gareth Lofthouse, a jelentés szerzője, az EIU vezetői szolgáltatásainak európai igazgatója. "Kutatásaink kimutatták, hogy mi az, ami hiányzik az európai gazdaságpolitikából és gyakorlatból, és ami megakadályozza, hogy más nemzetgazdaságokhoz, különösképpen az Egyesült Államokhoz hasonló szintű termelékenységet érhessünk el."
A Microsoft megbízásából készült vizsgálat módszereit az EIU alakította ki. A cél az infokommunikációs beruházások és az egy főre jutó GDP-növekedés közötti viszony elemzése volt, figyelembe véve az infokommunikációs szektor által vezérelt, tartós európai növekedéshez szükséges feltételek megteremtésében szerepet játszó kiegészítő tényezőket is - a kutatás-fejlesztést, az elérhető befektetői tőkét, az ismereteket stb.
"Hosszú ideje folyik spekulatív elemeket sem nélkülöző vita az infokommunikációs beruházások, a termelékenység és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatról" - mondta Jean-Philippe Courtois, a Microsoft európai, közel-keleti és afrikai régiójának vezérigazgatója. "Az EIU nagyon értékes új adatokat és ajánlásokat bocsátott rendelkezésünkre, amelyek megerősítik, hogy az európai nemzetgazdaságok számára kulcsfontosságú versenyelőny, ha erős és modernizált infokommunikációs infrastruktúrával és élénk technológiai ágazattal rendelkeznek."
A kutatás módszertana eltért a hasonló kérdésekre választ kereső korábbi vizsgálatokétól. A vizsgálat eredményei nemcsak empirikus számadatokból származnak, tehát nemcsak azt vették figyelembe, hogy melyik országban hány mobiltelefon és internet-előfizetés létezik, hanem kvalitatív adatokból is. Ezeket politikusokkal, közgazdászokkal és vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetések során gyűjtötték össze, valamint 100 felsővezető körében kérdőíves felmérést végeztek az információs és kommunikációs technológiai projektekhez kapcsolódó kihívásokról.
A főbb eredmények
Az információs és kommunikációs technológia jelentős mértékben befolyásolja az országok gazdasági teljesítményét. A vizsgálat szerint abból a 0,52 százalékos különbségből, amely az 1995-2002 közötti időszakban az Egyesült Államok és az eurózóna három nagy országának (Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak) az egy főre jutó GDP-növekedése között megmutatkozott, 0,4 százalékpont az infokommunikációs technológia használatának tulajdonítható. Az Egyesült Államok minden más országot felülmúl ugyan az infokommunikációs infrastruktúra minősége tekintetében, az infokommunikáció működési feltételeit megteremtő tényezők szempontjából azonban Norvégia és Nagy-Britannia vele azonos szintet ér el, sőt, Svédország, Dánia és Finnország meg is előzi. Ennek eredményeképpen az 1996-2002 közötti időszakban Európán belül a legnagyobb mértékben a skandináv országokban járult hozzá az infokommunikációs technológia a munkaerő termelékenységének növekedéséhez. Ki kell emelni még Írországot, amely virágzó informatikai és kommunikációs technológiai termelőágazatot alakított ki, ez pedig kimagasló GDP-növekedéshez vezetett.
Nem meglepő, hogy a 60 országból összegyűjtött gazdasági mutatók a fejlett országokon belül szoros korrelációt mutatnak az infokommunikáció és a gazdasági növekedés között, míg a feltörekvőben lévő országokban alig vagy egyáltalán nem mutatkozik korreláció. Az EIU ennek ellenére megkérdőjelezi azt az előfeltevést, hogy a nagy és gazdag nemzetgazdaságok azok, amelyeknél elsősorban lecsapódik az infokommunikáció haszna. Németország - amely hosszú ideje a földrész gazdasági motorja, élen jár a szélessávú internetkapcsolat elterjedtsége terén, számos szoftveróriás otthona - csak az EU-tagállamok középmezőnyében foglal helyet az infokommunikációs fejlettség és a munkaerő termelékenysége tekintetében.
A politikusoknak szóló ajánlások
Az elemzés kimutatta, hogy az országoknak el kell érniük az infokommunikációs fejlettségnek egy bizonyos küszöbét ahhoz, hogy ebből fakadóan növekedés jelentkezzen az egy főre jutó GDP-ben. Nem elég tehát beruházni a technológiába és az infrastruktúrába. A technológia használatához és előnyeinek népszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsanak az infokommunikációs technológia működési feltételeit megteremtő kiegészítő tényezőkre is. A jelentés szerint öt sürgető feladatot kell megoldani ahhoz, hogy végre kiaknázható legyen az európai infokommunikációs beruházásoknak a gazdasági növekedésre és a termelékenységre kifejtett kedvező hatása:
El kell terjeszteni az infokommunikációhoz kapcsolódó vezetői ismereteket a dolgozók körében.
Ösztönözni kell az innovációt és a vállalkozást.
Hatványozott erővel kell küzdeni a versenykorlátok ledöntéséért.
Az állami szerveknél teljes mértékben ki kell használni az infokommunikációs megoldások előnyeit, és erre kell ösztönözni a vállalkozásokat is.
Elő kell segíteni a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelését.
A jelentés azt a tanulságot is levonja, hogy ugyan a politikusoknak és a gazdasági vezetőknek kell a teher nagyobbik részét viselniük, a technológiai gyártócégeknek szintén részt kell vállalniuk az infokommunikációs fejlesztés népszerűsítéséből.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai kiderítették, hogy az európai vállalatok és nemzetgazdaságok - jelentős információs és kommunikációs technológiai beruházásaik ellenére - nem érnek el széles körben termelékenységjavulást és gazdasági növekedést. Ma kiadott jelentésében (Reaping the Benefits of ICT: Europe’s Productivity Challenge) az EIU arról is beszámol, hogy a vizsgálatban megkérdezett döntéshozók egyharmada szerint a vállalatuknál lezajló információs és kommunikációs technológiai projektek legalább fele nem valósítja meg a kitűzött üzleti célokat.
"Távolról sem az a gond, hogy az európai vállalatok és kormányok nem fordítanak elég pénzt az információs és kommunikációs technológiára" - jelentette ki Gareth Lofthouse, a jelentés szerzője, az EIU vezetői szolgáltatásainak európai igazgatója. "Kutatásaink kimutatták, hogy mi az, ami hiányzik az európai gazdaságpolitikából és gyakorlatból, és ami megakadályozza, hogy más nemzetgazdaságokhoz, különösképpen az Egyesült Államokhoz hasonló szintű termelékenységet érhessünk el."
A Microsoft megbízásából készült vizsgálat módszereit az EIU alakította ki. A cél az infokommunikációs beruházások és az egy főre jutó GDP-növekedés közötti viszony elemzése volt, figyelembe véve az infokommunikációs szektor által vezérelt, tartós európai növekedéshez szükséges feltételek megteremtésében szerepet játszó kiegészítő tényezőket is - a kutatás-fejlesztést, az elérhető befektetői tőkét, az ismereteket stb.
"Hosszú ideje folyik spekulatív elemeket sem nélkülöző vita az infokommunikációs beruházások, a termelékenység és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatról" - mondta Jean-Philippe Courtois, a Microsoft európai, közel-keleti és afrikai régiójának vezérigazgatója. "Az EIU nagyon értékes új adatokat és ajánlásokat bocsátott rendelkezésünkre, amelyek megerősítik, hogy az európai nemzetgazdaságok számára kulcsfontosságú versenyelőny, ha erős és modernizált infokommunikációs infrastruktúrával és élénk technológiai ágazattal rendelkeznek."
A kutatás módszertana eltért a hasonló kérdésekre választ kereső korábbi vizsgálatokétól. A vizsgálat eredményei nemcsak empirikus számadatokból származnak, tehát nemcsak azt vették figyelembe, hogy melyik országban hány mobiltelefon és internet-előfizetés létezik, hanem kvalitatív adatokból is. Ezeket politikusokkal, közgazdászokkal és vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetések során gyűjtötték össze, valamint 100 felsővezető körében kérdőíves felmérést végeztek az információs és kommunikációs technológiai projektekhez kapcsolódó kihívásokról.
A főbb eredmények
Az információs és kommunikációs technológia jelentős mértékben befolyásolja az országok gazdasági teljesítményét. A vizsgálat szerint abból a 0,52 százalékos különbségből, amely az 1995-2002 közötti időszakban az Egyesült Államok és az eurózóna három nagy országának (Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak) az egy főre jutó GDP-növekedése között megmutatkozott, 0,4 százalékpont az infokommunikációs technológia használatának tulajdonítható. Az Egyesült Államok minden más országot felülmúl ugyan az infokommunikációs infrastruktúra minősége tekintetében, az infokommunikáció működési feltételeit megteremtő tényezők szempontjából azonban Norvégia és Nagy-Britannia vele azonos szintet ér el, sőt, Svédország, Dánia és Finnország meg is előzi. Ennek eredményeképpen az 1996-2002 közötti időszakban Európán belül a legnagyobb mértékben a skandináv országokban járult hozzá az infokommunikációs technológia a munkaerő termelékenységének növekedéséhez. Ki kell emelni még Írországot, amely virágzó informatikai és kommunikációs technológiai termelőágazatot alakított ki, ez pedig kimagasló GDP-növekedéshez vezetett.
Nem meglepő, hogy a 60 országból összegyűjtött gazdasági mutatók a fejlett országokon belül szoros korrelációt mutatnak az infokommunikáció és a gazdasági növekedés között, míg a feltörekvőben lévő országokban alig vagy egyáltalán nem mutatkozik korreláció. Az EIU ennek ellenére megkérdőjelezi azt az előfeltevést, hogy a nagy és gazdag nemzetgazdaságok azok, amelyeknél elsősorban lecsapódik az infokommunikáció haszna. Németország - amely hosszú ideje a földrész gazdasági motorja, élen jár a szélessávú internetkapcsolat elterjedtsége terén, számos szoftveróriás otthona - csak az EU-tagállamok középmezőnyében foglal helyet az infokommunikációs fejlettség és a munkaerő termelékenysége tekintetében.
A politikusoknak szóló ajánlások
Az elemzés kimutatta, hogy az országoknak el kell érniük az infokommunikációs fejlettségnek egy bizonyos küszöbét ahhoz, hogy ebből fakadóan növekedés jelentkezzen az egy főre jutó GDP-ben. Nem elég tehát beruházni a technológiába és az infrastruktúrába. A technológia használatához és előnyeinek népszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsanak az infokommunikációs technológia működési feltételeit megteremtő kiegészítő tényezőkre is. A jelentés szerint öt sürgető feladatot kell megoldani ahhoz, hogy végre kiaknázható legyen az európai infokommunikációs beruházásoknak a gazdasági növekedésre és a termelékenységre kifejtett kedvező hatása:
A jelentés azt a tanulságot is levonja, hogy ugyan a politikusoknak és a gazdasági vezetőknek kell a teher nagyobbik részét viselniük, a technológiai gyártócégeknek szintén részt kell vállalniuk az infokommunikációs fejlesztés népszerűsítéséből.