Berta Sándor
Tanulmány az online kereskedelem buktatóiról
Érdekes tanulmányt tett közzé az online kereskedők életéről a német Pago cég, miután "kivesézett" 3,67 millió online tranzakciót és leszűrte a tapasztalatokat.
A felhasználók részére általában a rendelés leadásával véget ér az online vásárlás, hiszen a legtöbb esetben már csak az áru átvétele és kifizetése van hátra. Amennyiben a tranzakció során online módon fizetünk már csak várnunk kell, hogy mikor szállítják házhoz a megrendelt termékeket. Az online kereskedőknél a munka viszont csak ezután kezdődik. A tanulmány szerint már maga az általunk végzett vásárlási folyamat is költségeket ró az internetes boltokra. Ám plusz anyagi és időbeli terheket jelentenek, ha például egy személyes adatunkban vagy a bankszámlaszámunkban egyetlen betűt is rosszul adunk meg.
Ám nem jobb a helyzet akkor sem, ha előre, vagy ha utánvéttel fizetünk. A pénz kiadása és a kereskedő folyószámláján történő megjelenése között ugyanis mind a két esetben hosszabb idő telik el. Az árut azonban addig is muszáj tárolni, ami újabb költségeket, nekünk felhasználóknak pedig nem kis bosszúságot jelent. Természetesen az a legrosszabb, amikor a vevő másképp dönt és megváltoztatja a rendelését. A kereskedőnek ugyanis fizetnie kell az előző áruért és az újért is. Az utánvételes fizetési konstrukció sem jobb, a tanulmány szerint ugyanis a hibahatár ez esetben is legalább 5 százalék.
A probléma azonban az, hogy nem legyinthetünk ezekre a dolgokra, egyrészt sok bosszúságban van részünk, másrészt jó néhány kalmár "rádobja" a plusz kiadásokat a megrendelt áru fizetendő végösszegére. A filmekből ismert "írja a számlámhoz" módszer sem tökéletes, a hibaraány ennél 12,5 százalék. S ne feledjük a sok papírmunkát sem: megrendelőlapok, számlák, ezeket ki is kell nyomtatni, tárolni. Mind-mind idő és pénzk, amit valahol később velünk, vevőkkel fizettetnek meg.
A hitel- vagy bankkártyás fizetés tűnik a legegyszerűbbnek, ám ez is "sántít". A német online kereskedésekben kezdeményezett hitel- vagy bankkártyás tranzakciók 12,6 százalékánál ugyanis valamilyen hiba lépett fel. Az indok: általában a megadott bankszámla- illetve bankkártyaszámot visszadobja vagy elutasítja a rendszer. Minden nyolcadik hitelkártyás tranzakció ráfizetéses. Tuti tipp persze nincs. Mindenesetre bármilyen módszert is választunk az online rendeléseknél, nem árt résen lennünk a csalások miatt és nem árt ellenőriznünk sem a megadott adatainkat. Mert egy elírás vagy betűhiba sok későbbi bosszúságtól kímélhet meg minket. De a kereskedőt is. S akkor hol vannak még a csalók, a hackerek vagy a vírusok...
A felhasználók részére általában a rendelés leadásával véget ér az online vásárlás, hiszen a legtöbb esetben már csak az áru átvétele és kifizetése van hátra. Amennyiben a tranzakció során online módon fizetünk már csak várnunk kell, hogy mikor szállítják házhoz a megrendelt termékeket. Az online kereskedőknél a munka viszont csak ezután kezdődik. A tanulmány szerint már maga az általunk végzett vásárlási folyamat is költségeket ró az internetes boltokra. Ám plusz anyagi és időbeli terheket jelentenek, ha például egy személyes adatunkban vagy a bankszámlaszámunkban egyetlen betűt is rosszul adunk meg.
Ám nem jobb a helyzet akkor sem, ha előre, vagy ha utánvéttel fizetünk. A pénz kiadása és a kereskedő folyószámláján történő megjelenése között ugyanis mind a két esetben hosszabb idő telik el. Az árut azonban addig is muszáj tárolni, ami újabb költségeket, nekünk felhasználóknak pedig nem kis bosszúságot jelent. Természetesen az a legrosszabb, amikor a vevő másképp dönt és megváltoztatja a rendelését. A kereskedőnek ugyanis fizetnie kell az előző áruért és az újért is. Az utánvételes fizetési konstrukció sem jobb, a tanulmány szerint ugyanis a hibahatár ez esetben is legalább 5 százalék.
A probléma azonban az, hogy nem legyinthetünk ezekre a dolgokra, egyrészt sok bosszúságban van részünk, másrészt jó néhány kalmár "rádobja" a plusz kiadásokat a megrendelt áru fizetendő végösszegére. A filmekből ismert "írja a számlámhoz" módszer sem tökéletes, a hibaraány ennél 12,5 százalék. S ne feledjük a sok papírmunkát sem: megrendelőlapok, számlák, ezeket ki is kell nyomtatni, tárolni. Mind-mind idő és pénzk, amit valahol később velünk, vevőkkel fizettetnek meg.
A hitel- vagy bankkártyás fizetés tűnik a legegyszerűbbnek, ám ez is "sántít". A német online kereskedésekben kezdeményezett hitel- vagy bankkártyás tranzakciók 12,6 százalékánál ugyanis valamilyen hiba lépett fel. Az indok: általában a megadott bankszámla- illetve bankkártyaszámot visszadobja vagy elutasítja a rendszer. Minden nyolcadik hitelkártyás tranzakció ráfizetéses. Tuti tipp persze nincs. Mindenesetre bármilyen módszert is választunk az online rendeléseknél, nem árt résen lennünk a csalások miatt és nem árt ellenőriznünk sem a megadott adatainkat. Mert egy elírás vagy betűhiba sok későbbi bosszúságtól kímélhet meg minket. De a kereskedőt is. S akkor hol vannak még a csalók, a hackerek vagy a vírusok...