[Infinit] A csalás, különösen az a típusa, amikor az internetről letöltött tanulmányokat valaki a saját neve alatt "hasznosítja", már a tudományos berkekbe is beférkőzött. Számos webhely kínál jelképes összegért jól megírt esszéket, és a dolgozatokkal való kereskedelem virágzik. Más szájtok nemcsak ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, hanem úgy el is tüntetik őket a virtuális világból, hogy senki se tudja lenyomozni a forrásukat.

Az egyetemek többek között az alábbi okokkal magyarázzák azt, hogy a diákok miért vetemednek csalásra: "lustaság", "a megfelelő felkészülés hiánya", "vizsgadrukk és a jó jegy igényéből fakadó nyomás". A diákok azonban azzal védekeznek, hogy az internetes módszer egyszerűbb, mint a könyvtárazás, amikor vagy nem találják meg a szükséges könyvet, vagy sokat kell olvasni. Az óvatosság kedvéért néha egybeolvasztják a könyvtári és az internetes anyagokat.

Az ilyen típusú csalások elleni kampány vezetője szerint a brit egyetemek még csak most kezdik felfogni a helyzet komolyságát. Susan Bassnett professzor, a Warwick University rektorhelyettese úgy véli, hogy a plagizálás pestisként terjed el a felsőoktatásban, amit az is bizonyít, hogy évente egyre több ügy kerül napvilágra. "A "kivágás-beillesztés" módszerét nehéz lenyomozni és jóval elterjedtebb a bölcsészettudományokban, mint a természettudományokban, vagy a laboratóriumi munkát, gyakorlati vizsgafeladatot igénylő tantárgyakban.

Bassnett véleménye szerint a diákok azért szoktak rá az internetes plagizálásra, mivel nem lehet, illetve nagyon nehéz ellenőrizni ezt a fajta csalást, s ezt még az is súlyosítja, hogy a tanárokra és a vizsgáztatókra egyre nagyobb terhelés nehezedik. "Bár egyes egyetemek már rendelkeznek olyan szoftverrel, amely képes ellenőrizni a plagizálást, az értékelés névtelenül zajlik, s ennek következtében a tanár nem tudja megismerni a diák egyéni írásmódját." A professzorasszony úgy véli, hogy a kialakult tendencia Nagy-Britanniában a felsőoktatás kormány által kezdeményezett tömegessé válásának eredménye. "A tömegessé válás eltörli az elitizmust. A diákok át akarnak jutni az akadályokon és az egyetemek pusztán diplomásokat termelő gyárakká válnak."

Dr. Charles Juwah, az aberdeeni Robert Gordon Egyetem oktatásfejlesztési vezetője szerint a plagizálás legutóbbi ügyei arra világítanak rá, hogy azok a diákok, akik korábban egy gépies tanulási formát prezentáló kultúrában tanultak, például Dél-Ázsiában, nehezebben tudják elfogadni a plagizálásra vonatkozó szabályokat. "Ezt a nehézséget gyakran tovább fokozza a hiányos angol nyelvtudás is - teszi hozzá. - A kulturális különbségek ellenére egyre elterjedtebb a diákok közt a webforrásokhoz való folyamodás, amit még súlyosbít az, hogy hiányosan vagy rosszul hivatkoznak a forrásokra."

A Robert Gordon Egyetemen ezért rendszeres előadásokat tartanak annak érdekében, hogy felvilágosítsák a diákokat arról, hogy a tudományos előírásoknak megfelelően kötelesek betartani a megfelelő és pontos hivatkozási gyakorlatot. "Még videofilmet is készítettünk arról, hogy mit jelent a plagizálás, és hogyan kerülhető el - nyilatkozta Juwah. - Miközben az egyetem tiltja a plagizálást és a csalást, komoly figyelmet fordít arra, hogy megtanítsa diákoknak, hogyan kell tudományos igénnyel hivatkozni az információforrásokra."

Ugyanakkor Bassnett úgy véli, hogy az egyetemeknek szigorúbb intézkedéseket kell foganatosítaniuk a plagizálással szemben, beleértve akár a diákok kizárását is. "Az egyetemeknek szigorúbb ellenőrzést kell folytatniuk. A dákokat a felkészüléshez szükséges források minőségével, a következetes ellenőrzéssel és a kizárással, mint büntetési formával kell motiválni. Ha valakit ilyen módon büntetnek meg, a többiek tanulnak majd a leckéből" - hangsúlyozza.