Alex
Adware, spyware
Először csak azt érzékeljük, hogy számítógépünk lassabb a szokásosnál, valami nem stimmel a böngészővel, esetleg ok nélkül betöltödnek weblapok. Számtalan program futhat gépünkön tudtunk nélkül, és ezek száma egyre nő. Szakértők becslése szerint az internetszolgáltatók ügyfeleinek 40-50%-nál fut valamilyen reklámtevékenységhez kapcsolodó program, mely megfigyeli netes viselkedésünket, és visszaküldi azt a szoftver tulajdonosának. Ezekre a programokra általánosan jellemző, hogy míg például a szövegszerkesztőnek van indítóképernyője és ikonja, mely jelzi hogy a program fut, ezeket jóval nehezebb észrevenni és kezelni.
A Toyota Motor közlése szerint a cég ügyel vásárlói magánszférájára, és nem alkalmaznak webes figyelést vagy másfajta online taktikát. Mégis, tavaly a Ford.com látogatóit egy felugró ablakban a Toyota.com reklámja fogadta. Jennifer Chung szóvivő szerint a vállalat évente 1.27 milliárd dollárt költ reklámozásra az Egyesült Államokban, és a hirdetést egy olyan ügynökségtől vásárolták, mely nem osztja a vállalat nézeteit. Megerősítették, hogy az ilyen módszerek távol állnak a vállalat reklámelképzeléseitől. Az eset egyáltalán nem egyedi, más neves cégek is "belekeveredtek" már hasonló szituációba.
 A programok száma megugrott |
"Jelenleg semmilyen hiteles kutatás nem erősíti meg vagy cáfolja az adware alkalmazását, így a vállalatok érzés alapján cselekszenek." - nyilatkozta Deborah Moscardelli, a Michigan Egyetem marketingprofesszora, azon kevesek egyike, akik a pop-up és a pop-under reklámokhoz hasonló módszereket tanulmányozzák. "Annyit tudunk csak mondani, hogy segíthet a márka tudatosságának növelésében, de van egy olyan irritációs faktora is, amit számos vásárló tolakodónak tart. A TV reklám hasonló ebből a szempontból."
A nagyvállalatok ritkán kérnek hivatalosan adware kampányt az ügynökségektől, inkább "új média" csomagot vásárolnak, melyben ez is benne van. Ezáltal a nagy cégek jórésze benne van a dologban, főként olyanok, melyeknek potenciális vásárlói cselekvés előtt internetes előkutatást végeznek - utazási cégek, pénzügyi szolgáltatások és az autóipar.
A legnagyobb reklámügynökségek szóvivői a személyiségi jogi kérdésektől félve visszautasítják az adware szerepének boncolgatását kampányaikban, vagy egyszerűen nem mondják meg melyik megrendelőjük kért ilyet. De a felhasználók gyorsan beleütközhetnek a Honda, az United Airlines, a DaimlerChrysler, az American Express vagy a Toyota reklámjaiba. A szépségiparban utazó cégek, mint a Lancome vagy a L'Oreal, és a technológiai szektor vezetői, mint a Microsoft, az Oracle, a Sprint vagy Verizon is benne vannak a dologban.
"Azt kell mondanom, szinte kivétel nélkül minden ügyfelünk beleegyezett" - nyilatkozta Jeff Lanctot, a seattlei központú AvenueA reklámügynökség médiastratégiáért felelős vezetője, az online kereskedelem harmadik legnagyobb vásárlója, mely olyan cégeket szolgál ki mint a Best Buy, az AT&T Wireless vagy a Microsoft. Lanctot elmondása szerint az adware gyönyörűsége abban rejlik, hogy a fogyasztó otthonába proaktívan, online cselekvése alatt jut el, általában munka közben, mely szféra különben elérhetetlen a reklámozók számára.
A pihenőidő alatt ott a tévé főműsorideje, ingázás közben a plakátok, a rádióműsorok, de a munka időszaka évekig megközelíthetetlen volt. A Web népszerűségének növekedésével ez megváltozott, de a szabványos bannerek 0.01%-os vagy kisebb kattintási aránya kiábrándító volt a megrendelők számára. A marketingesek reményei szerint az adware jóval hatékonyabban érheti el az embereket. "Képzeljük el, hogy a nap harmadában elérhetetlen fogyasztó a kampányba bevonhatóvá válik." - mondta Lanctot. A helyzetre megoldásképpen az ezeket érzékelő szoftverek is gyors fejlődésnek indultak, annak ellenére, hogy a reklámprogramok többsége semmilyen kárt nem okoz. A felhasználókat közvéleménykutatások szerint pusztán a tény idegesíti, egy bizalmi kapcsolat megsértése. "A legtöbb felhasználó számára a merevlemez olyan mint az otthon" - nyilatkozta Richard Smith személyiségi jogi konzultáns. "Az emberek hasonló érzékenységgel is vannak iránta, tehát aki oda betör, olyan mintha a lakásukba tört volna be."
Biztonsági cégek közlése szerint a spyware, adware, sneakware és más hasonló nevekkel illetett programok száma radikálisan megugrott, és az újabbakat nemcsak megállítani, hanem egyáltalán érzékelni sem egyszerű. Eredetük évekkel ezelőttre vezethető vissza, táptalajuk a széles körben elterjedt szabadon letölthető filecserélő programok voltak. A Kazaa és az Imesh cégek kezdték el szoftvereik mellé csomagolni ezeket is, hogy némi bevételre tegyenek szert. Napjainkra már egy weblap megtekintésekor, vagy emailen át is képesek települni. A jóindulatúak többsége pusztán reklámoz, mások információkat gyüjtenek a gazdagép magatartásáról, és elküldik a szoftver anyavállalatához. Képesek megváltoztatni a böngésző beállításait (kezdőlapnak megtéve egy céget), és sokszor csak komoly technikai tudással lehet megszabadulni tőlük.
Fontos leszögezni, hogy egyik sem illegális, és szinte mindig figyelmeztetnek funkcióikra település közben, a soha senki által el nem olvasott liszenszfeltételekben. De nemcsak reklámoznak, hanem foglalják számitógépünk kapacitásait, csökkentik a sávszélességet, és extrém esetekben kárt is okozhatnak.
Aggódásra főként nem is az egyéni felhasználóknak, hanem sokkal inkább a nagyvállalatoknak van okuk. Belső hálózatukra egy szörföző alkalmazott által bejutva információkat szolgáltathatnak; a tűzfalakra és biztonságra rengeteget költő cégeknek ez nem elfogadható veszély. Fő érvük szerint nem lehet ismeretlen hálózati kommunikáció, és mivel ez fizetőképes piacot jelent, ez ösztönözte az ellenprogramok kifejlesztését. Az olyan programok, mint a Pest Patrol, a Spybot--Search & Destroy és a Lavasoft's Ad-Aware képesek letakarítani szinte mindegyik variánst a merevlemezről. Másik variáció a tűzfalprogram telepítése, melyek a csomagjaikat blokkolják, de a forrást magát nem szüntetik meg.
Az egyik legjobb anti-spyware program, az Ad-Aware
Ez természetesen a kém és reklámprogramiró cégeket is új kihívások elé állítja, új, kreatív útakat kell találniuk a terjesztés és telepítés érdekében. Ezek egyike a böngészőbővítmény (plug-in), mely megváltoztatja az Explorer (szinte mind a leggyakrabban használt böngészőt támadja) kinézetét, extra funkciók könnyű elérhetőségével kényelmesebbé téve a használatot. Persze ezzel együtt kezdőlapunkat, könyvjelzőinket is átirhatja, és letörlése a nagyon mély beépülés miatt szinte lehetetlen, nem sokan szeretnek turkálni a windows registryben. Ezekre példa a Lop.com és Xupiter.com, valószínüleg sok olvasó látta már ezeket az oldalakat akaratán kívűl.
A legfejlettebbek egyre jobban beépülnek az operációs rendszerbe, lecserélve a működéshez elengedhetetlen fileokat, törölhetetlenné téve magukat. A "CommonName" nevű szoftver már odáig jutott, hogy egy Spybot jellegű programmal törölve az internetkapcsolatunk is megszűnik. A terjesztési módok is egyre furfangosabbak lesznek, már nem csak peer-to-peer hálózatok képezik táptalajukat, hanem például a szeptember 11 után született Javas játék, a "Yo Mamma, Osama!" is elhelyez egy aprócska kódot gépünkön.
Az egyszerű levelek is tartalmazhatnak olyan kémprogramokra mutató rejtett HTML kódokat, amik elolvasáskor letöltödnek. Ez a megnézés közbeni telepítési módszer régóta használatos weboldalaknál, és a nem hozzáértő felhasználók engedélyezni is szokták, gondolván, hogy az a weboldal megtekintéséhez szükséges. Ezért nem is kárhoztathatók, hiszen az internet nem a szakemberek számára készült, és egyes siteokon tényleg szükséges lehet új karakterkészlet, egy frissebb flash lejátszó, vagy az oldal "zenéléséhez" szükséges Quicktime modul letöltése. Az Internet Explorer biztonsági beállításának magas szintre emelésével ezek a próbálkozások megakadályozhatók. Számítógépünket a számtalan ingyen letölthető anti-spyware programmal megtisztíthatjuk ugyan, de az új formák ellen tökéletes biztonság nem létezik. "A marketingcégek folyamatosan újabb módszerek kidolgozására ösztönzik programozóikat, olyan rejtett, a rendszerben nehezen elérhető helyek felkutatására, ahol megvethetik a lábukat." - nyilatkozta Patrick Kolla, a Spybot készítője. "Érzékelésükhöz nemcsak az adatbázisoknál, hanem a lehetséges módszerek tekintetében is naprakésznek kell lennünk."
Miközben nyilvánvaló, hogy nő a rejtett szoftverekkel szembeni bizalmatlanság, kevésbé nyilvánvaló hogy miért is kell aggódnunk. Nehéz ellenük a harc, mivel kategórizálásuk bizonytalan, számuk egyre nő, és számos reklámcég állítja, hogy indokolatlanul támadják őket. A Pest Patrol februári elterjedtségi listája alapján messze a Gator a legelterjedtebb program, az észlelt esetek több mint felében rögzítették jelenlétét. De a Gator biztosítja számos szabadon terjesztett szoftver reklámhátterét is, a cég állítása szerint több mint 30 millió ember van valamilyen kapcsolatban a Gator létének köszönhető programmal. A vállalat a reklámok testreszabásához gyűjt adatokat, például az autóweblapok után érdeklödő autóreklámokat kap. A Gator eltér abban is társaitól, hogy a felugró ablakokban megjelenő márkanevével egyértelművé teszi jelenlétét, és linkeket is közöl eltávolításában segédkező honlapokra.
A Pest Patrol listájának második helyezettje a Brilliant Digital Entertainment online médiavállalat szoftvere, melyet a Kazaaval csomagoltak egybe. Védekezésképpen a Brilliant és más vállalatok a gazdasági visszaesés miatti új üzleti stratégiák kidolgozásának kényszerítő erejét hozzák fel. Jelenleg az ő szoftverük szolgál a Kazaa fejlesztőcége, a Sharman Network fizetős tartalomszolgáltatásának bázisául, a filecserélő program okozta szerzői jogi számlák kifizetésére.
A programok fő hátránya nem is az általuk kifejtett tevékenység, hanem az internetezők bizalmának csökkentése az online vállalkozásokkal szemben, és ez közvetetten még a szélessávú elérések vásárlására és az e-kereskedelem terjedésére is kihat. Az internet szabad gyökerei miatt bármiféle szabályozás, korlátok közé terelés kényes téma, másrészt az ellenzők szerint szükségtelen is, mivel a dolog üzleti értéke megkérdőjelezhető, ezért egyszerűen ki fog halni.
A lényeg: a fenti cégek szerint ha az emberek szabad szoftvereket akarnak, fel kell készülniük a reklámok vagy más marketingeszközök elviselésére is. "Az emberek a reklámok megnézésével elkerülik a többmillió dolláros fejlesztési költségek kifizetését" - nyilatkozta Scott Eagle, a Gator marketingigazgatója. "Az emberek a TV reklámokat sem szeretik, de többségük elfogadja kompromisszumként.
Az adware szolgáltatók nagyon jól ismerik termékeik hibáit, és igyekeznek a következő generációkban ezeket kiküszöbölni. A reklámok még jobban targetálhatóvá (célozhatóvá) válnak, és jóval többre lesznek képesek, mint a vásárló átirányítása egy konkurens oldalra. A Webet elhagyva a drótnélküli eszközökön és a tizenévesek körében extrém népszerűségnek örvendő azonnali üzenetküldő szoftvereken (ICQ, MSN stb.) is meg fognak jelenni. Az "ICQ generáció", napjaink fiatalja sokkal kevésbé aggódik az online jogok miatt mint a szülei - ez persze megváltozhat, ha megkapják első hitelkártyájukat vagy saját bankszámlaszámot nyitnak.
A nagy cégek valószínűleg továbbra sem fognak teljes mellszélességgel kiállni e mellett a reklámozási forma mellett, nem úgy, mint a '90-es évek végi többmillió dolláros banner-reklámkampányok idején. "Nagyon egyszerű támogatókat találni, de olyat, aki fizetni is hajlandó, finanszirozni a fejlesztéseket jóval nehezebb." - nyilatkozta Douglas Kline, a Target.com szóvivője. "Jelenleg lehetetlen megmondani melyik adware generál vásárlásokat." A gazdasági visszaesés miatt a cégek inkább a saját portáljuk finomításával, bővítésével vannak elfoglalva, nem pedig a reklámok továbbfejlesztésével - jelenleg.