Spencer
Komoly kihívás a flash memóriák továbbfejlesztése
Független szakértők, fejlesztőmérnökök és félvezetőipari cégek egyaránt úgy vélekednek, hogy a mobiltelefonok, hordozható zenelejátszók, valamint digitális fényképezőgépek piacán egyre népszerűbb flash memóriák továbbfejlesztése komoly kihívást fog jelenteni az elkövetkezendő években.
Szakértői vélemények szerint 2005 után roppant nehéz lesz megoldani a flash memóriák további zsugorítását, valamit kapacitásnövelését, ezzel párhuzamosan pedig az ezt követő években fennáll annak a veszélye, hogy a flash memóriai piaci gyártók nyeresége jelentős mértékben csökkenni fog.
A flash memóriák gyártásával foglalkozó cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés ebben a piaci szegmensben se álljon le, éppen ezért vadonatúj gyártási technológiákkal és újfajta alapanyagok bevezetésével kísérleteznek, azonban egyelőre kérdéses, hogy ezen új fejlesztési projektek milyen sikereket hoznak a jövőben.
A világ legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Intel az úgynevezett OUM (Ovonics Unified Memory) megoldásokban látja a flash memória jövőjét, mely újgenerációs memóriatípus a DVD lemezekéhez hasonló alapanyagra épül. A többek közt ebben a piaci szegmensben is érdekelt Motorola szerint a flash memóriák esetében a szilícium nanokristályok alkalmazása révén lehet majd elérni áttörő eredményeket, azonban ezen újfajta memóriák a legoptimistább becslések szerint is leghamarabb 2006-ban jelenhetnek meg a kereskedelmi forgalomban.
Más fejlesztőcégek az MRAM (Magnetic RAM), illetve FeRAM (Ferroelectric RAM) megoldásokra esküsznek, megint más félvezetőipari cégek pedig a polimer alapú flash memóriáknak szánnak nagy jövőt. Utóbbi újfajta memóriák alapanyagai egyébként nagymértékben hasonlatosak a folyadékristályos LCD (Liquid Crystal Display) kijelzők esetében használatos anyagokhoz. Az új anyagokon és működési elveken kívül a gyártók természetesen új gyártási technológiákat is be kívánnak vezetni, és komoly reményeket fűznek a 2005 táján debütáló 0,065 mikronos eljárásokhoz. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a flash memóriák esetében várhatóan sokkal nehezebb lesz meghonosítani az új chipgyártási technológiákat, mint például a processzoriparban.
Szakértői vélemények szerint 2005 után roppant nehéz lesz megoldani a flash memóriák további zsugorítását, valamit kapacitásnövelését, ezzel párhuzamosan pedig az ezt követő években fennáll annak a veszélye, hogy a flash memóriai piaci gyártók nyeresége jelentős mértékben csökkenni fog.
A flash memóriák gyártásával foglalkozó cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés ebben a piaci szegmensben se álljon le, éppen ezért vadonatúj gyártási technológiákkal és újfajta alapanyagok bevezetésével kísérleteznek, azonban egyelőre kérdéses, hogy ezen új fejlesztési projektek milyen sikereket hoznak a jövőben.
A világ legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Intel az úgynevezett OUM (Ovonics Unified Memory) megoldásokban látja a flash memória jövőjét, mely újgenerációs memóriatípus a DVD lemezekéhez hasonló alapanyagra épül. A többek közt ebben a piaci szegmensben is érdekelt Motorola szerint a flash memóriák esetében a szilícium nanokristályok alkalmazása révén lehet majd elérni áttörő eredményeket, azonban ezen újfajta memóriák a legoptimistább becslések szerint is leghamarabb 2006-ban jelenhetnek meg a kereskedelmi forgalomban.
Más fejlesztőcégek az MRAM (Magnetic RAM), illetve FeRAM (Ferroelectric RAM) megoldásokra esküsznek, megint más félvezetőipari cégek pedig a polimer alapú flash memóriáknak szánnak nagy jövőt. Utóbbi újfajta memóriák alapanyagai egyébként nagymértékben hasonlatosak a folyadékristályos LCD (Liquid Crystal Display) kijelzők esetében használatos anyagokhoz. Az új anyagokon és működési elveken kívül a gyártók természetesen új gyártási technológiákat is be kívánnak vezetni, és komoly reményeket fűznek a 2005 táján debütáló 0,065 mikronos eljárásokhoz. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a flash memóriák esetében várhatóan sokkal nehezebb lesz meghonosítani az új chipgyártási technológiákat, mint például a processzoriparban.