SG.hu·
A Linux sem tökéletes
A szabadforrású operációs rendszer az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, és különösen a szerverek szegmensében jelentős piaci részesedést szerzett. Ez a szakértők szerint azonban nem jelenti azt, hogy a megoldás hibátlan lenne.
A szakértők többsége egyetért azzal az állásponttal, miszerint a Linux sem tartalmaz kevesebb hibát, mint a Microsoft Windows, és alapvetően nem is biztonságosabb annál. "A szoftver az szoftver, és mindegyik tartalmaz hibákat" - állítják.
Mint az InformationWeek egyik írása is alátámasztja, a Linuxban is rengeteg hiba található. A számítógépes veszélyforrásokat felügyelő CERT (Computer Emergency Response Team - Számítógépes Vészhelyzeti Gyorsreagálású Csoport) statisztikai adataira (is) építő cikk sokak számára talán meglepő adatokat közöl: Az összehasonlítási alapnak vett Red Hat Linux 7.2-höz sokkal több biztonsági javítást kellett készíteni, mint a vele egyidőben megjelent Windows XP-hez. Az XP-hez átlagosan heti 0,35 biztonsági javítást kellett készíteni, amíg a Red Hat Linux 7.2 esetében ez az érték 2,3. A legújabb Red Hat verzióhoz, a 8.0-hoz ezidáig heti 1,6 javítást kellett készítenie a fejlesztőknek. Tovább rontja a helyzetet, hogy a Linux javításokat általában kevesebben telepítik fel az érintett felhasználók közül.
Sokak szerint a Linux megoldások jelentős előnye, hogy a felfedezett hibákhoz kiadott javítások általában sokkalta gyorsabban megjelennek. Ezek a javítások azonban rendszerint forráskódként jutnak el a felhasználóhoz, így csak megfelelő szakértelem esetén jelentenek megoldást. A Windows javítások elkészítéséhez valóban több idő szükséges, de a megjelenő javítófolt egy-két egérkattintással feltelepíthető.
"2002 első 10 hónapjában a CERT biztonsági közleményeinek több, mint 50 százaléka a Linuxhoz, vagy valamilyen más, szabadforrású szoftverhez kapcsolódott" - áll az InformationWeek írásában. Fred Langa, a jelentés szerzője úgy véli, ahogy a Linux népszerűsége növekszik, egyre több problémára fog fény derülni a szabadforrású operációs rendszerrel kapcsolatban is.
A szakértő szerint amikor a Linuxot még csak viszonylag kevesen használták, a megoldás valóban kiemelkedően stabil működést, és az esetleges hibák gyors javítását ígérte. Ezzel azonban az is együtt járt, hogy a szabadforrású operációs rendszer csak a legelterjedtebb hardvereszközökkel volt használható, és a legtöbb esetben azoknak is csak az általánosabb funkcióit használta ki.
A helyzet azóta azonban sokat változott. A szabadforrású megoldásokat fejlesztő közösség egymással rivalizáló részekre szakadt, és megjelentek a részben szabadalmaztatott disztribúciók is. Az egykor kizárólag szakértők által használt rendszert ma már a felhasználók széles köre alkalmazza.
Végül a Linux közösség kiterjedésével a megoldás a crackerek figyelmét is egyre jobban felkeltette. A rosszindulatú hackerek általában azokat a rendszereket célozzák, amellyel viszonylag nagyszámú "áldozatot" érhetnek el. Többek között ez az oka annak is, hogy a legtöbb vírus az Outlook e-mail kliensen keresztül fertőz, a legtöbb támadás pedig Windows rendszerek ellen irányul. A felhasználók számának növekedésével ráadásul egyre többen keresik az esetleges hibákat is az adott megoldásban.
Mivel a Linux közösség immár jóval több tagot számlál, mint egykor, és az alkalmazott szoftverek, valamint hardverek száma is ugrásszerűen megnövekedett, elkerülhetetlen, hogy a problémák száma is gyarapodjon, véli Langa.
A szakértők többsége egyetért azzal az állásponttal, miszerint a Linux sem tartalmaz kevesebb hibát, mint a Microsoft Windows, és alapvetően nem is biztonságosabb annál. "A szoftver az szoftver, és mindegyik tartalmaz hibákat" - állítják.
Mint az InformationWeek egyik írása is alátámasztja, a Linuxban is rengeteg hiba található. A számítógépes veszélyforrásokat felügyelő CERT (Computer Emergency Response Team - Számítógépes Vészhelyzeti Gyorsreagálású Csoport) statisztikai adataira (is) építő cikk sokak számára talán meglepő adatokat közöl: Az összehasonlítási alapnak vett Red Hat Linux 7.2-höz sokkal több biztonsági javítást kellett készíteni, mint a vele egyidőben megjelent Windows XP-hez. Az XP-hez átlagosan heti 0,35 biztonsági javítást kellett készíteni, amíg a Red Hat Linux 7.2 esetében ez az érték 2,3. A legújabb Red Hat verzióhoz, a 8.0-hoz ezidáig heti 1,6 javítást kellett készítenie a fejlesztőknek. Tovább rontja a helyzetet, hogy a Linux javításokat általában kevesebben telepítik fel az érintett felhasználók közül.
Sokak szerint a Linux megoldások jelentős előnye, hogy a felfedezett hibákhoz kiadott javítások általában sokkalta gyorsabban megjelennek. Ezek a javítások azonban rendszerint forráskódként jutnak el a felhasználóhoz, így csak megfelelő szakértelem esetén jelentenek megoldást. A Windows javítások elkészítéséhez valóban több idő szükséges, de a megjelenő javítófolt egy-két egérkattintással feltelepíthető.
"2002 első 10 hónapjában a CERT biztonsági közleményeinek több, mint 50 százaléka a Linuxhoz, vagy valamilyen más, szabadforrású szoftverhez kapcsolódott" - áll az InformationWeek írásában. Fred Langa, a jelentés szerzője úgy véli, ahogy a Linux népszerűsége növekszik, egyre több problémára fog fény derülni a szabadforrású operációs rendszerrel kapcsolatban is.
A szakértő szerint amikor a Linuxot még csak viszonylag kevesen használták, a megoldás valóban kiemelkedően stabil működést, és az esetleges hibák gyors javítását ígérte. Ezzel azonban az is együtt járt, hogy a szabadforrású operációs rendszer csak a legelterjedtebb hardvereszközökkel volt használható, és a legtöbb esetben azoknak is csak az általánosabb funkcióit használta ki.
A helyzet azóta azonban sokat változott. A szabadforrású megoldásokat fejlesztő közösség egymással rivalizáló részekre szakadt, és megjelentek a részben szabadalmaztatott disztribúciók is. Az egykor kizárólag szakértők által használt rendszert ma már a felhasználók széles köre alkalmazza.
Végül a Linux közösség kiterjedésével a megoldás a crackerek figyelmét is egyre jobban felkeltette. A rosszindulatú hackerek általában azokat a rendszereket célozzák, amellyel viszonylag nagyszámú "áldozatot" érhetnek el. Többek között ez az oka annak is, hogy a legtöbb vírus az Outlook e-mail kliensen keresztül fertőz, a legtöbb támadás pedig Windows rendszerek ellen irányul. A felhasználók számának növekedésével ráadásul egyre többen keresik az esetleges hibákat is az adott megoldásban.
Mivel a Linux közösség immár jóval több tagot számlál, mint egykor, és az alkalmazott szoftverek, valamint hardverek száma is ugrásszerűen megnövekedett, elkerülhetetlen, hogy a problémák száma is gyarapodjon, véli Langa.