SG.hu·

Az MI az összeomlás szélére sodorja az önkéntesek által fenntartott internetet

Az MI az összeomlás szélére sodorja az önkéntesek által fenntartott internetet
Hatalmas kihívást jelent a világháló működésének fenntartása egy olyan világban, ahol a biztonsági rések felderítésének üteme rendkívül gyorsan és visszafordíthatatlanul felgyorsult. Az idealista programozók és a nonprofit szervezetek azt mondják, hogy már erejük végén járnak, miközben megpróbálják fenntartani az internet alapvető működését.

Jóval a hackertámadások és a weboldalak leállásainak legutóbbi hulláma előtt is megjelent már az internet közismert karikatúráján a világháló eredendő instabilitásának ábrázolása: egy ingatag torony, amelyet mindössze egyetlen apró építőkocka tart egyensúlyban. Mostanra a szinte mindennapossá váló szolgáltatáskiesések arra utalnak, hogy ez a tartóelem talán már kimozdult a helyéről. Elég csak szemezgetni az elmúlt néhány nap híreiből: a Microsoft világszerte leállásokkal szembesült, az Egyesült Államokban földre kényszerültek a repülőgépek, Európában pedig egymást követték az internetre csatlakoztatott szupermarketek hűtőberendezései ellen végrehajtott támadások. A hatóságok az instabilitás hirtelen kialakult hullámát azzal magyarázzák, hogy az új MI-eszközök képesek feltárni a meglévő kódok sebezhetőségeit, a rosszindulatú szereplők pedig ki tudják használni ezeket a biztonsági réseket.

Az internet korai időszakától kezdve idealista mérnökök és nonprofit alapítványok sokszínű, nehezen szabályozható közössége gondoskodott azokról az évtizedekkel ezelőtt létrehozott, kritikus fontosságú kódokról, amelyekre digitális világunk épül. Ez a jórészt önkéntes programozókból álló kis hadsereg most azt mondja, hogy nem képes lépést tartani az MI erejével és működési sebességével. „Már az utolsó tartalékainkat éljük fel” - mondta Robin Bender Ginn, az egyik legszélesebb körben használt programozási nyelv, a JavaScript gondozásáért felelős OpenJS Foundation ügyvezető igazgatója. „Éjszakánként nem hagy aludni a dolog.”

A világ kiberbiztonsági ügynökségei a múlt hónapban világszerte figyelmeztetést adtak ki a PHP-ben feltárt súlyos hibák miatt. Ez egy másik kritikus programozási nyelv, amely a web mintegy 70 százalékának működését biztosítja. Ezen a héten hasonló aggodalmak merültek fel a Java és az NGINX kapcsán is, amelyek szintén a technológiai rendszerek jelentős részének működését teszik lehetővé.

Helmut Reisinger, a kiberbiztonsági óriásvállalat, a Palo Alto Networks európai vezérigazgatója egy interjúban azt mondta, hogy a vállalat a mintegy négy hónappal ezelőtti állapothoz képest tízszer annyi incidenst tapasztal. Előrejelzése szerint az elmúlt hónapban folyamatosan érkező támadások és biztonsági figyelmeztetések állandósuló sorozata „az új normává” válik. A PHP Foundationt csak 2021-ben hozták létre, annak ellenére, hogy maga a programozási nyelv már az 1990-es évek eleje óta létezik. Az alapítványnak mindössze két alkalmazottja és 13 szerződéses munkatársa van. „Egyszerűen problémás, ha egy kritikus fontosságú infrastruktúra valamelyik kulcsfontosságú eleméért mindössze néhány ember felel” - mondta Nils Adermann, a PHP Foundation igazgatótanácsának tagja.

Számos olyan eszköz, mint például a PHP, az 1990-es évekből származik, abból az időszakból, amikor az internet kaotikus, közösségi szellemű korai éveiben létrejöttek az alapvető szoftverek és programozási nyelvek. Azokat a megoldásokat, amelyek jól működtek vagy hasznosnak bizonyultak, közkinccsé tették. Más szoftverfejlesztők átvették őket, és olyan digitális technológiák építőelemeivé váltak, amelyek széles körére ma már kormányok, kritikus infrastruktúrák és hétköznapi felhasználók egyaránt támaszkodnak.

Számos nyílt forráskódú szoftverkönyvtár szolgál olyan széles körben használt szoftverek alapjául, mint például az Android. A Facebook eredetileg PHP használatával készült, és olyan közismert szolgáltatások, mint a Spotify, az Etsy és a Wikipedia csak néhány példa a legnépszerűbb internetes oldalak közül, amelyek továbbra is erre a nyelvre építik szolgáltatásaikat és weboldalaikat. Amikor a kiberbiztonsági ügynökségek és vállalatok októberben sürgős figyelmeztetést adtak ki arról, hogy az MI segítségével súlyos PHP-hibákat azonosítottak, és felszólították az érintetteket rendszereik frissítésére vagy leállítására, azzal nyilvánvalóvá vált, hogy digitális világunk alapjául szolgáló architektúra szinte már komikusan törékeny.

Adermann elmondta, hogy gyakran előfordul, hogy azok, akik éveken át szabadidejükben dolgoztak egy PHP-projekten, és ezáltal olyan speciális szakértelmet szereztek, amelyet nagyon nehéz másoknak átadni vagy megismételni, egyszer csak kiszállnak, amikor családot alapítanak, vagy már nem tudnak időt szakítani a munkára. Ez különösen egyértelművé vált a közelmúltban feltárt PHP-hibák kijavításakor. Az egyik olyan szakember, aki részt vett a technikai frissítések közzétételében, előre beütemezett orvosi beavatkozás miatt nem tudott rendelkezésre állni - mondta. „Egyszerűen ott álltunk, és azt kérdeztük: 'Rendben, akkor hogyan oldjuk meg ezt, és egyáltalán ki képes most elvégezni ezt a munkát?' Ez volt az egyik olyan eset, amikor világossá vált, hogy meglehetősen korlátozott költségvetéssel rendelkezünk, és a rendszer jelentős része éppen csak működik” - mondta.

A hibák felfedezése végül nem vezetett világvégét idéző forgatókönyvhöz. Ennek részben az volt az oka, hogy számos szervezet ideiglenesen lekapcsolta rendszereit vagy kijavította a hibákat, részben pedig az, hogy a PHP sebezhetőségeit a vártnál nehezebbnek bizonyult kihasználni.

A PHP Foundation mellett számos más nonprofit alapítvány is létezik, amelyek a nyílt forráskódú szoftverek őrzőiként működnek. Ilyen például a Linux Foundation, a Python Software Foundation és az OpenJS Foundation. Ezeket jellemzően állami támogatások és technológiai vállalatoktól érkező adományok kombinációjából finanszírozzák. A rendelkezésre álló pénzből teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársakat lehet fizetni, akik biztonsági auditokat végeznek, így nem kell kizárólag olyan önkéntesekre támaszkodni, akik elkötelezettek ugyan, de bármikor előfordulhat, hogy hirtelen nem tudnak rendelkezésre állni.

A technológiai vállalatok a legnagyobb adományozók közé tartoznak, mivel maguk is profitálnak azokból a nyílt forráskódú szoftverekből, amelyekre saját termékeik és szolgáltatásaik épülnek, és továbbra is számos projekt munkájához járulnak hozzá. A világ legnagyobb vállalatai közül több, köztük az Anthropic, az OpenAI, a Google és a Microsoft összefogott egy, a Linux Foundation által működtetett Alpha Omega nevű projekt támogatására. A kezdeményezés olyan finanszírozást biztosított, amely végül lehetővé tette a PHP hibáinak teljes körű feltárását és kijavítását. A projekt „rendkívül nagy segítséget jelentett” - mondta Adermann.

A nyílt forráskódú közösség szereplői által gyakran említett másik fontos támogató a német kormány által finanszírozott Sovereign Tech Agency. Az ügynökség 2023 és 2024 között 205 ezer eurót fektetett a PHP-be, 2025 és 2026 között pedig további 223 680 euró támogatást vállalt - közölte Powen Shiah, az ügynökség szóvivője. Németországot széles körben a nyílt forráskódú technológiák egyik vezető országának tekintik. Az ügynökség az általa biztosított pénzeket nem adományoknak, hanem a „krónikusan alulfinanszírozott” kritikus infrastruktúrába történő befektetéseknek tekinti. „Egyetlen alapvető fontosságú összetevő fejlesztése több ezer, arra épülő alkalmazást és vállalkozást erősíthet meg, így egész iparágak számára biztosíthat előnyöket” - mondta Shiah.

Az állami és a magánszektorból származó támogatások együttesen is viszonylag szerény összegeket jelentenek, különösen azért, mert ezeket számos szervezet között kell szétosztani. A technológiai vállalatok ráadásul kiszámíthatatlanul viselkedhetnek: ha elveszítik az érdeklődésüket egy adott projekt iránt, egyszerűen megszüntethetik annak finanszírozását. „Több szervezetnek kellene megértenie, mennyire törékeny lehet ez az infrastruktúra, és a belé történő befektetést saját biztonsága részének kellene tekintenie” - mondta Shiah. „Egyes vállalatok már most is jelentős összegekkel járulnak hozzá a finanszírozáshoz, de pénzügyi hozzájárulásuk mértéke általában nem tükrözi azt az értéket, amelyet ezekből a megoldásokból nyernek.”

Adermann szerint a PHP-t használó vállalatoknak csupán „elenyésző töredéke” járul hozzá pénzügyileg a fejlesztéséhez. Számításai szerint a vállalatok évente több százmilliárd dolláros bevételt termelnek a PHP használatával, mégsem fizetnek be semmit. Ginn elmondta, hogy nemrég az egyik nagy technológiai vállalat kilépett az általa vezetett OpenJS Foundation legmagasabb tagsági kategóriájából, így már csak a Microsoft maradt ebben a szegmensben. Megjegyezte, hogy az elmúlt hónapok egyik problémája az volt, hogy egyre több pénz áramlik az MI-re összpontosító nyílt forráskódú alapítványokhoz.

Az MI-modellek térnyerése és az a képességük, hogy képesek szoftverhibákat felderíteni, még nagyobb nyomást helyez a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztőire. A szakembereket elárasztják a sebezhetőségekről szóló jelentések, amelyek közül néhány téves vagy eltúlzott. Ginn szerint az MI által felfedezett hibákról szóló jelentések „meglehetősen terjengősek”.

Juhan Lepassaar, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségének (ENISA) vezetője egy interjúban elmondta, hogy az ügynökség hasonló jelenséget tapasztalt a téves pozitív találatok terén is. Az ENISA összeállítja a legkritikusabb nyílt forráskódú összetevők listáját, amelyek biztonságát meg kell erősíteni. Ehhez „szakembereket, illetve MI-modelleket és -eszközöket” kívánnak biztosítani - mondta Lepassaar. Az Európai Uniónak emellett nyílt forráskódú stratégiája is van, amelynek egyik célja, hogy csökkentse az Egyesült Államok technológiáitól való függőségét. Ezeket a terveket még azelőtt dolgozták ki, hogy az MI világszerte megingatta volna a kiberbiztonsági szakemberek biztonságérzetét. Egyes szervezetek, például a német Sovereign Tech Agency, abban bíznak, hogy a mostani incidens ráirányítja a figyelmet a nyílt forráskódú szoftverek szükségleteire, és megfelelő beavatkozásra ösztönöz.

Az ökoszisztémában mélyen benne élő szakemberek közül azonban sokan, köztük Adermann is, kételkednek ebben. „Kissé pesszimista vagyok” - mondta. „Attól tartok, hogy az embereket egyszerűen nem fogja eléggé érdekelni a dolog ahhoz, hogy ténylegesen tegyenek is valamit.”

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!