SG.hu·
1400 milliárd dollárt érhet az Anthropic
A mesterségesintelligencia-vállalat olyan részvényárfolyamot határozott meg, amely az eddigi egyik legnagyobb tőzsdei bevezetést eredményezheti. A lépésre egy rendkívül ingadozó piaci időszakban kerül sor, miközben egyre erősebbek az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy az MI-boom hosszú távon fenntartható-e.
Az Anthropic részvényenként 70 és 78 dollár közötti kibocsátási ársávot határozott meg első nyilvános részvénykibocsátásához (IPO). Ez azt jelzi, hogy a befektetők érdeklődése továbbra is erős a gyorsan növekvő, ugyanakkor veszteséges, a mesterségesintelligencia-boom legnagyobb kedvenceinek számító vállalatok iránt. A teljes részvényállományt figyelembe véve ez az ársáv 1,26 és 1,41 billió dollár közötti vállalatértékelést jelent az Anthropic számára. Ez elképesztően magas összeg egy mindössze ötéves vállalat esetében. Az érték ugyan elmarad attól a 2 billió dolláros vállalatértékeléstől, amelyet a bankárok idén nyáron vetettek fel, de még így is meghaladja a cég 900 milliárd dolláros magánpiaci értékelését. A tőzsdei bevezetés a történelem egyik legnagyobb IPO-ja lehet, Elon Musk SpaceX vállalatának júniusi tőzsdei debütálása mellett, amely akkor 1,77 billió dolláros vállalatértékelés mellett lépett a nyilvános piacra.
Az Anthropic előzetes ármeghatározására rendkívül ingadozó időszakban kerül sor a részvénypiacon. Az amerikai félidős választásokat követően jelentős árfolyam-ingadozások alakultak ki, miután a választók elsöprő többsége a szavazáson elutasította az adatközpontokat és a technológiai iparág által támogatott politikusokat. Tovább növelte a befektetők aggodalmait az a hír is, hogy Jensen Huangnak, az MI-chipeket gyártó Nvidia vezérigazgatójának kapcsolata volt egy olyan nővel, akit az amerikai hírszerzés kínai kémnek minősített. Az Anthropic részvénykibocsátása ezért az MI-boom egyik fontos próbája lesz. Ez a fellendülés hatalmas összegeket vonzott a mesterségesintelligencia-vállalatokhoz, ugyanakkor egyre több kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy nem alakult-e ki egy esetleges piaci buborék.
A tőzsdei bevezetés azért is jelentős, mert ez lesz az első alkalom, hogy a nyilvános részvénypiacok befektetői közvetlenül befektethetnek egy úgynevezett „frontier lab” vállalatba. Ezek olyan MI-cégek, amelyek nagy nyelvi modelleket fejlesztenek, amelyek önállóan képesek szövegeket és más médiatartalmakat létrehozni. A SpaceX részvénykibocsátása egy versenytárs frontier lab vállalatot, az xAI-t is magában foglalta, emellett azonban jóval szélesebb tevékenységi kört ölelt fel, amely a műholdas internetet, a rakétákat és a közösségi médiát is magában foglalja. Az MI-boomot a ChatGPT chatbot 2022-es bemutatásával elindító OpenAI, amely szintén frontier lab vállalat, várhatóan jövőre lép tőzsdére.
Az Anthropic nagy nyelvi modelleket és egy Claude nevű chatbotot fejleszt. Eszközei népszerűek a vállalatok körében, amelyek az Anthropic termékeit kódírásra és különféle feladatok automatizálására használják. A vállalat árbevétele a 2023-as 41 millió dollárról az idei év első kilenc hónapjában 33 milliárd dollárra emelkedett. A befektetők szerint ilyen teljesítményre a modern üzleti életben korábban nem volt példa.
A vállalat eddig magánbefektetőkre támaszkodott növekedésének finanszírozásában. Mintegy 130 milliárd dollárt vont be különböző befektetőktől, köztük hagyományos kockázatitőke-társaságoktól, nagy technológiai vállalatoktól, fedezeti alapoktól, Wall Street-i bankoktól, nemzetközi konglomerátumoktól és közel-keleti állami vagyonalapoktól. Emellett olyan adósságot is kibocsátott, amely részvényekké alakítható át. Ezt a vállalat veszteségként könyvelte el, miközben a vállalatértékelése emelkedett, ami az év első kilenc hónapjában 104 milliárd dolláros nettó veszteséghez vezetett.
Az a döntés, hogy a vállalat a nyilvános tőkepiacokhoz fordul, jól mutatja, mennyi tőkére van szükségük az MI-cégeknek a további növekedéshez. A mesterséges intelligencia működtetése hatalmas mennyiségű számítógépes chipet, adatfeldolgozási kapacitást, valamint olyan infrastruktúrát igényel, mint az elektromos energia és az adatközpontok. Növekedésének támogatása érdekében az Anthropic versenytársakkal, nagy technológiai vállalatokkal és a SpaceX-szel is megállapodásokat kötött az MI-modellek működtetéséhez szükséges felhőalapú számítási infrastruktúra biztosításáról. Ezek alapján 2045-ig akár 895,4 milliárd dollárnyi kötelezettség is terhelheti a vállalatot. Ugyanakkor működési veszteségei csökkenő tendenciát mutatnak: tavaly 8 milliárd dolláros, az idei év első kilenc hónapjában pedig 1,3 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el.
A vállalat alapítói az MI-ben rejlő lehetőségeket és veszélyeket egyaránt hangsúlyozták a befektetők előtt, és az emberiség történetének egyik legnagyobb jelentőségű technológiájaként beszéltek róla. A vállalat befektetőknek szóló bemutatkozó anyaga ugyanakkor elkerülte történetének néhány szokatlanabb vonatkozását. Ezek közé tartozik az alapítók kapcsolata az effektív altruizmus mozgalmával, amelyet az erkölcs területén alkalmazott „Moneyballként” is emlegetnek. A vállalat röviden kitért az MI-chatbotok jólétével kapcsolatos kutatásaira is, megjegyezve, hogy az ilyen megfontolások arra késztethetik, hogy korlátozza vagy elhalassza a régebbi modellek kivonását.
Az Anthropicot 2021-ben alapították az OpenAI korábbi alkalmazottai, köztük Dario Amodei és testvére, Daniela Amodei. A vállalat azzal különböztette meg magát versenytársaitól, hogy az MI biztonságára összpontosított, miközben olyan eszközöket fejlesztett, amelyekkel a vállalkozások egyszerűen bevezethetik és alkalmazhatják ezt a technológiát. Az Anthropic közhasznú társaságként (public benefit corporation) működik, ami azt jelenti, hogy a nyereség mellett a társadalmi felelősségvállalást is kiemelt szempontként kezeli. A kockázatitőke-befektetők kezdetben elfordultak a vállalattól, finanszírozása pedig az effektív altruizmus mozgalmának szereplőitől és az MI biztonságával foglalkozó mozgalom vezetőitől érkezett. Közéjük tartozott Dustin Moskovitz, a Facebook egyik társalapítója, Jaan Tallinn észt vállalkozó, valamint Sam Bankman-Fried, a csődbe ment FTX kriptotőzsde kegyvesztett alapítója.
Ahogy a Claude egyre népszerűbbé vált a vállalatok körében, az Anthropic olyan kockázatitőke-befektetőket is vonzott, mint a Spark Capital és a Menlo Ventures. A vállalat kódolási eszköze, a Claude Code tavaly futott fel igazán, maga mögé utasította a versenytársakat, és még nagyobb befektetői érdeklődést keltett. Az Anthropic többször is összetűzésbe került az amerikai kormánnyal. A vállalat nem volt hajlandó engedélyezni, hogy szoftverét autonóm fegyverekhez vagy bizonyos típusú belföldi megfigyelési tevékenységekhez használják fel. Ennek következtében a védelmi minisztérium ellátásilánc-kockázatot jelentő vállalatnak minősítette. Az Anthropic emellett megpróbálta korlátozni a hozzáférést azokhoz a modelljeihez is, amelyek különösen hatékonyak a szoftveres sebezhetőségek azonosításában.
A vállalat tőzsdei bevezetése várhatóan jelentős összegeket juttat majd vissza a San Franciscó-i közösségbe. A hét alapító, köztük az Amodei testvérek, vállalta, hogy részesedésük 80 százalékát jótékonysági célokra ajánlják fel. Mindegyik alapító valamivel kevesebb mint 2 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban. A tőzsdei bevezetést a Goldman Sachs és a Morgan Stanley jegyzi.
Az Anthropic részvényenként 70 és 78 dollár közötti kibocsátási ársávot határozott meg első nyilvános részvénykibocsátásához (IPO). Ez azt jelzi, hogy a befektetők érdeklődése továbbra is erős a gyorsan növekvő, ugyanakkor veszteséges, a mesterségesintelligencia-boom legnagyobb kedvenceinek számító vállalatok iránt. A teljes részvényállományt figyelembe véve ez az ársáv 1,26 és 1,41 billió dollár közötti vállalatértékelést jelent az Anthropic számára. Ez elképesztően magas összeg egy mindössze ötéves vállalat esetében. Az érték ugyan elmarad attól a 2 billió dolláros vállalatértékeléstől, amelyet a bankárok idén nyáron vetettek fel, de még így is meghaladja a cég 900 milliárd dolláros magánpiaci értékelését. A tőzsdei bevezetés a történelem egyik legnagyobb IPO-ja lehet, Elon Musk SpaceX vállalatának júniusi tőzsdei debütálása mellett, amely akkor 1,77 billió dolláros vállalatértékelés mellett lépett a nyilvános piacra.
Az Anthropic előzetes ármeghatározására rendkívül ingadozó időszakban kerül sor a részvénypiacon. Az amerikai félidős választásokat követően jelentős árfolyam-ingadozások alakultak ki, miután a választók elsöprő többsége a szavazáson elutasította az adatközpontokat és a technológiai iparág által támogatott politikusokat. Tovább növelte a befektetők aggodalmait az a hír is, hogy Jensen Huangnak, az MI-chipeket gyártó Nvidia vezérigazgatójának kapcsolata volt egy olyan nővel, akit az amerikai hírszerzés kínai kémnek minősített. Az Anthropic részvénykibocsátása ezért az MI-boom egyik fontos próbája lesz. Ez a fellendülés hatalmas összegeket vonzott a mesterségesintelligencia-vállalatokhoz, ugyanakkor egyre több kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy nem alakult-e ki egy esetleges piaci buborék.
A tőzsdei bevezetés azért is jelentős, mert ez lesz az első alkalom, hogy a nyilvános részvénypiacok befektetői közvetlenül befektethetnek egy úgynevezett „frontier lab” vállalatba. Ezek olyan MI-cégek, amelyek nagy nyelvi modelleket fejlesztenek, amelyek önállóan képesek szövegeket és más médiatartalmakat létrehozni. A SpaceX részvénykibocsátása egy versenytárs frontier lab vállalatot, az xAI-t is magában foglalta, emellett azonban jóval szélesebb tevékenységi kört ölelt fel, amely a műholdas internetet, a rakétákat és a közösségi médiát is magában foglalja. Az MI-boomot a ChatGPT chatbot 2022-es bemutatásával elindító OpenAI, amely szintén frontier lab vállalat, várhatóan jövőre lép tőzsdére.
Az Anthropic nagy nyelvi modelleket és egy Claude nevű chatbotot fejleszt. Eszközei népszerűek a vállalatok körében, amelyek az Anthropic termékeit kódírásra és különféle feladatok automatizálására használják. A vállalat árbevétele a 2023-as 41 millió dollárról az idei év első kilenc hónapjában 33 milliárd dollárra emelkedett. A befektetők szerint ilyen teljesítményre a modern üzleti életben korábban nem volt példa.
A vállalat eddig magánbefektetőkre támaszkodott növekedésének finanszírozásában. Mintegy 130 milliárd dollárt vont be különböző befektetőktől, köztük hagyományos kockázatitőke-társaságoktól, nagy technológiai vállalatoktól, fedezeti alapoktól, Wall Street-i bankoktól, nemzetközi konglomerátumoktól és közel-keleti állami vagyonalapoktól. Emellett olyan adósságot is kibocsátott, amely részvényekké alakítható át. Ezt a vállalat veszteségként könyvelte el, miközben a vállalatértékelése emelkedett, ami az év első kilenc hónapjában 104 milliárd dolláros nettó veszteséghez vezetett.
Az a döntés, hogy a vállalat a nyilvános tőkepiacokhoz fordul, jól mutatja, mennyi tőkére van szükségük az MI-cégeknek a további növekedéshez. A mesterséges intelligencia működtetése hatalmas mennyiségű számítógépes chipet, adatfeldolgozási kapacitást, valamint olyan infrastruktúrát igényel, mint az elektromos energia és az adatközpontok. Növekedésének támogatása érdekében az Anthropic versenytársakkal, nagy technológiai vállalatokkal és a SpaceX-szel is megállapodásokat kötött az MI-modellek működtetéséhez szükséges felhőalapú számítási infrastruktúra biztosításáról. Ezek alapján 2045-ig akár 895,4 milliárd dollárnyi kötelezettség is terhelheti a vállalatot. Ugyanakkor működési veszteségei csökkenő tendenciát mutatnak: tavaly 8 milliárd dolláros, az idei év első kilenc hónapjában pedig 1,3 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el.
A vállalat alapítói az MI-ben rejlő lehetőségeket és veszélyeket egyaránt hangsúlyozták a befektetők előtt, és az emberiség történetének egyik legnagyobb jelentőségű technológiájaként beszéltek róla. A vállalat befektetőknek szóló bemutatkozó anyaga ugyanakkor elkerülte történetének néhány szokatlanabb vonatkozását. Ezek közé tartozik az alapítók kapcsolata az effektív altruizmus mozgalmával, amelyet az erkölcs területén alkalmazott „Moneyballként” is emlegetnek. A vállalat röviden kitért az MI-chatbotok jólétével kapcsolatos kutatásaira is, megjegyezve, hogy az ilyen megfontolások arra késztethetik, hogy korlátozza vagy elhalassza a régebbi modellek kivonását.
Az Anthropicot 2021-ben alapították az OpenAI korábbi alkalmazottai, köztük Dario Amodei és testvére, Daniela Amodei. A vállalat azzal különböztette meg magát versenytársaitól, hogy az MI biztonságára összpontosított, miközben olyan eszközöket fejlesztett, amelyekkel a vállalkozások egyszerűen bevezethetik és alkalmazhatják ezt a technológiát. Az Anthropic közhasznú társaságként (public benefit corporation) működik, ami azt jelenti, hogy a nyereség mellett a társadalmi felelősségvállalást is kiemelt szempontként kezeli. A kockázatitőke-befektetők kezdetben elfordultak a vállalattól, finanszírozása pedig az effektív altruizmus mozgalmának szereplőitől és az MI biztonságával foglalkozó mozgalom vezetőitől érkezett. Közéjük tartozott Dustin Moskovitz, a Facebook egyik társalapítója, Jaan Tallinn észt vállalkozó, valamint Sam Bankman-Fried, a csődbe ment FTX kriptotőzsde kegyvesztett alapítója.
Ahogy a Claude egyre népszerűbbé vált a vállalatok körében, az Anthropic olyan kockázatitőke-befektetőket is vonzott, mint a Spark Capital és a Menlo Ventures. A vállalat kódolási eszköze, a Claude Code tavaly futott fel igazán, maga mögé utasította a versenytársakat, és még nagyobb befektetői érdeklődést keltett. Az Anthropic többször is összetűzésbe került az amerikai kormánnyal. A vállalat nem volt hajlandó engedélyezni, hogy szoftverét autonóm fegyverekhez vagy bizonyos típusú belföldi megfigyelési tevékenységekhez használják fel. Ennek következtében a védelmi minisztérium ellátásilánc-kockázatot jelentő vállalatnak minősítette. Az Anthropic emellett megpróbálta korlátozni a hozzáférést azokhoz a modelljeihez is, amelyek különösen hatékonyak a szoftveres sebezhetőségek azonosításában.
A vállalat tőzsdei bevezetése várhatóan jelentős összegeket juttat majd vissza a San Franciscó-i közösségbe. A hét alapító, köztük az Amodei testvérek, vállalta, hogy részesedésük 80 százalékát jótékonysági célokra ajánlják fel. Mindegyik alapító valamivel kevesebb mint 2 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban. A tőzsdei bevezetést a Goldman Sachs és a Morgan Stanley jegyzi.