SG.hu·
Linus Torvalds szerint tetőzött az MI által ösztönzött javítások áradata
Linus Torvalds szerint a javítások özönének legrosszabb időszaka talán már mögöttünk van, mert az egyik jelentős Linux-projektnél már gyorsabban érkeznek a hibajavítások, mint az új hibabejelentések.
A Linux kernel fejlesztéséért felelős vezető heti kernelfrissítésében közzétette a Linux 7.4 rc2-t, vagyis a következő kernel második kiadásra jelölt, még nem végleges változatát. Torvalds két okból is jelentősnek nevezte ezt a kiadást. Az egyik ok az, hogy bizonyos kódokat kihagyott az rc1-ből, mert elfoglalt volt, és azért is, mert az rc1 már így is a kernel történetének legnagyobb ilyen kiadása volt. A másik ok az, amit Torvalds „különféle MI-alapú javításoknak” nevezett. Az ilyen javításokra azért van szükség, mert azóta, hogy az Anthropic áprilisban elindította Mythos nevű hibakereső modelljét, a fejlesztők korábban nem tapasztalt mértékben képesek szoftverhibákat feltárni.
A Microsoft például szeptemberben rekordmennyiségű, 974 hibát javított ki. Ez volt az idei harmadik rekordot döntő javítási hulláma, miután júliusban 622, júniusban pedig 206 hibát szüntetett meg. Az Oracle egyetlen hónap alatt 1449 hibát javított ki. Ez jóval több javítást jelent annál, mint amennyinek a kezelésére az informatikai csapatok fel vannak készülve. Mégis meg kell találniuk a módját, hogy gyorsabban kezeljék a hibákat, mivel a támadók egyre gyakrabban veszik célba az MI által feltárt sérülékenységeket. Torvalds bejegyzése arra utal, hogy talán már túl vagyunk a legrosszabb időszakon.
„Alexei ezúttal azt állítja, hogy legalább a BPF területén már gyorsabban érkeznek a javítások, mint az új hibajelentések, és ha ez igaz, akkor ez igazán biztató” - írta. A megjegyzés Alexei Starovoitovra, az Extended Berkeley Packet Filter (eBPF) egyik társalkotójára és vezető fejlesztőjére utal. Ez a projekt teszi lehetővé, hogy elkülönített környezetben futó programokat hajtsanak végre a Linux kernelén belül. „Úgy gondolom, hogy a legtöbb más terület még nem jutott el erre a pontra, de ez legalább annak a jele, hogy talán kezdünk fordulatot látni, és az ár kezd visszahúzódni” - tette hozzá. „Azért ne vegyünk rá mérget, de talán szurkolhatunk annak, hogy a nem is olyan távoli jövőben eljutunk idáig.”
Ha Torvaldsnak igaza van, az mindenképpen jó hír. A Linux kernel több mint 40 millió sornyi kódjával a világ egyik legnagyobb szoftverprojektje. Ha az MI hamarosan a kernel eBPF-en kívüli más részein már nem tár fel újabb hibákat, akkor talán tetőzött a javítások áradata, amelyet a fejlesztőknek és a felhasználóknak egyaránt kezelniük kell.
A Linux kernel fejlesztéséért felelős vezető heti kernelfrissítésében közzétette a Linux 7.4 rc2-t, vagyis a következő kernel második kiadásra jelölt, még nem végleges változatát. Torvalds két okból is jelentősnek nevezte ezt a kiadást. Az egyik ok az, hogy bizonyos kódokat kihagyott az rc1-ből, mert elfoglalt volt, és azért is, mert az rc1 már így is a kernel történetének legnagyobb ilyen kiadása volt. A másik ok az, amit Torvalds „különféle MI-alapú javításoknak” nevezett. Az ilyen javításokra azért van szükség, mert azóta, hogy az Anthropic áprilisban elindította Mythos nevű hibakereső modelljét, a fejlesztők korábban nem tapasztalt mértékben képesek szoftverhibákat feltárni.
A Microsoft például szeptemberben rekordmennyiségű, 974 hibát javított ki. Ez volt az idei harmadik rekordot döntő javítási hulláma, miután júliusban 622, júniusban pedig 206 hibát szüntetett meg. Az Oracle egyetlen hónap alatt 1449 hibát javított ki. Ez jóval több javítást jelent annál, mint amennyinek a kezelésére az informatikai csapatok fel vannak készülve. Mégis meg kell találniuk a módját, hogy gyorsabban kezeljék a hibákat, mivel a támadók egyre gyakrabban veszik célba az MI által feltárt sérülékenységeket. Torvalds bejegyzése arra utal, hogy talán már túl vagyunk a legrosszabb időszakon.
„Alexei ezúttal azt állítja, hogy legalább a BPF területén már gyorsabban érkeznek a javítások, mint az új hibajelentések, és ha ez igaz, akkor ez igazán biztató” - írta. A megjegyzés Alexei Starovoitovra, az Extended Berkeley Packet Filter (eBPF) egyik társalkotójára és vezető fejlesztőjére utal. Ez a projekt teszi lehetővé, hogy elkülönített környezetben futó programokat hajtsanak végre a Linux kernelén belül. „Úgy gondolom, hogy a legtöbb más terület még nem jutott el erre a pontra, de ez legalább annak a jele, hogy talán kezdünk fordulatot látni, és az ár kezd visszahúzódni” - tette hozzá. „Azért ne vegyünk rá mérget, de talán szurkolhatunk annak, hogy a nem is olyan távoli jövőben eljutunk idáig.”
Ha Torvaldsnak igaza van, az mindenképpen jó hír. A Linux kernel több mint 40 millió sornyi kódjával a világ egyik legnagyobb szoftverprojektje. Ha az MI hamarosan a kernel eBPF-en kívüli más részein már nem tár fel újabb hibákat, akkor talán tetőzött a javítások áradata, amelyet a fejlesztőknek és a felhasználóknak egyaránt kezelniük kell.