SG.hu·
Az amerikaiak több mint 90 százaléka ellenzi az adatközpontok építését
Egy új weboldal több mint 410 helyi önkormányzatnál elhangzott, összesen több mint 10 ezer nyilvános hozzászólás tartalmát próbálja összesíteni, az eredmények pedig rossz híreket jelentenek az adatközpontok építői számára.
Miközben Egyesült Államok-szerte egyre több adatközpont épül, a beruházásokkal szembeni ellenállás is egyre erősödik. Egy új weboldal azt igyekszik bemutatni, mennyire kedvezőtlenné vált a közvélemény hozzáállása a témához. Az American Sentiment nevű oldalt a San Franciscó-i székhelyű Prophecy Gov startup működteti. A weboldal a 2026-os évből származó, 417 helyi önkormányzati ülésen elhangzott 10 202 nyilvános hozzászólást alakította át egy görgethető, tényeket és adatokat bemutató gyűjteménnyé, amely alighanem rémálmokat okoz az adatközpontok építőinek. Az összegyűjtött adatokból ugyanis kiderül, hogy az adatközpontokkal kapcsolatos nyilvános hozzászólások több mint 90 százaléka negatív.
A weboldal megjegyzi, hogy bár a nyilvános hozzászólások nem feltétlenül tükrözik pontosan az ország teljes lakosságának véleményét, az egyértelmű, hogy az adatközpontok építéséről szóló vita az utóbbi időben rendkívül felfokozottá vált. Az adatok is ezt támasztják alá: a gyűjtés 48 államra és 417 helyi önkormányzatra terjed ki, összesen 906 nyilvános ülést követve nyomon. A 10 202 hozzászólás 90,5 százaléka negatív volt, és mindössze 7 százalék fogalmazott meg pozitív véleményt arról a lehetőségről, hogy új adatközpont épüljön a hozzászólók lakóhelyének közelében. A fennmaradó 2,5 százalék egyszerűen kérdéseket tett fel a témával kapcsolatban.
Megdöbbentő adat, hogy az ülések 73 százalékán egyetlen olyan résztvevő sem volt, aki támogatta volna az adatközpontok építését. A statisztikák szerint még azokon az üléseken is, ahol akadtak támogatók, az ellenzők hatszoros túlerőben voltak.
Az adatközpontokkal szembeni ellenállás során előrelátható módon számos aggály merült fel, amelyek közül a leggyakoribb a vízfelhasználás volt. A második leggyakrabban említett kifogás a helyi életminőségre gyakorolt hatás, valamint a projektek körüli átláthatóság hiánya. Ezeket az aggályokat az ilyen létesítmények megépítésével járó előnyök sem ellensúlyozzák, sokan ugyanis azt mondták, nem hisznek abban, hogy a beruházásokkal kapcsolatban hangoztatott előnyök valaha is megvalósulnak. Talán meglepő módon az MI-t és annak lehetséges negatív hatásait a hozzászólások ötödében sem említették meg. Mindössze 21 százalékukban esett szó egyáltalán az MI-ről.
A lakossági hozzászólók az MI-iparág legnagyobb szereplőit is név szerint említették, amikor az adatközpontok ellen érveltek. Közéjük tartozott a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft. Az aggodalmak személyes vonatkozásokat is öltöttek: az üléseken messze a legtöbbször Elon Musk, a SpaceX és az xAI vezérigazgatója került szóba, őt követte Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója. Figyelemre méltó, hogy a harmadik helyen Peter Thiel, a Palantir társalapítója végzett, megelőzve Mark Zuckerberget, a Meta vezetőjét, valamint az Amazonnal kapcsolatban említett Jeff Bezost.
Abban az időszakban, amikor úgy tűnhet, hogy az Egyesült Államok társadalma minden korábbinál megosztottabb, a helyi adatközpontok iránti elutasítás kifejezetten kétpárti ügynek látszik. A republikánus és a demokrata többségű megyék szinte pontosan ugyanolyan arányban ellenzik az adatközpontok építését, bár a vidéki térségekben más problémákat emeltek ki, mint a városi és elővárosi területeken. A vidéki hozzászólók leggyakrabban a közösség jellegére, a mezőgazdasági területekre és a tulajdonjogokra gyakorolt hatás miatt aggódtak. A városi és elővárosi területeken élők ezzel szemben gyakrabban vetették fel az átláthatóság hiányát, a kormányzattal szembeni bizalmatlanságot, a légszennyezést és a közüzemi számlák emelkedését.
A környezetszennyezés egyébként korábban is felmerült problémaként: egy e hónap elején közzétett jelentés arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok adatközpontjai 15 évnyi, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért eredményt tehetnek semmissé. Az új adatközpontok mellett azonban egy csoport tagjai nagyrészt kiálltak. Azoknak a hozzászólóknak a 79 százaléka, akik szakszervezeti dolgozóként azonosították magukat, támogatta az adatközpontokat. Ezzel szemben az ingatlantulajdonosoknak és a helyi lakosoknak egyaránt mindössze 3 százaléka értett egyet a beruházásokkal. Az adatok szerint még az adatközpontokban dolgozóknak is csupán 40 százaléka támogatta magukat a létesítményeket.
Miközben Egyesült Államok-szerte egyre több adatközpont épül, a beruházásokkal szembeni ellenállás is egyre erősödik. Egy új weboldal azt igyekszik bemutatni, mennyire kedvezőtlenné vált a közvélemény hozzáállása a témához. Az American Sentiment nevű oldalt a San Franciscó-i székhelyű Prophecy Gov startup működteti. A weboldal a 2026-os évből származó, 417 helyi önkormányzati ülésen elhangzott 10 202 nyilvános hozzászólást alakította át egy görgethető, tényeket és adatokat bemutató gyűjteménnyé, amely alighanem rémálmokat okoz az adatközpontok építőinek. Az összegyűjtött adatokból ugyanis kiderül, hogy az adatközpontokkal kapcsolatos nyilvános hozzászólások több mint 90 százaléka negatív.
A weboldal megjegyzi, hogy bár a nyilvános hozzászólások nem feltétlenül tükrözik pontosan az ország teljes lakosságának véleményét, az egyértelmű, hogy az adatközpontok építéséről szóló vita az utóbbi időben rendkívül felfokozottá vált. Az adatok is ezt támasztják alá: a gyűjtés 48 államra és 417 helyi önkormányzatra terjed ki, összesen 906 nyilvános ülést követve nyomon. A 10 202 hozzászólás 90,5 százaléka negatív volt, és mindössze 7 százalék fogalmazott meg pozitív véleményt arról a lehetőségről, hogy új adatközpont épüljön a hozzászólók lakóhelyének közelében. A fennmaradó 2,5 százalék egyszerűen kérdéseket tett fel a témával kapcsolatban.
Megdöbbentő adat, hogy az ülések 73 százalékán egyetlen olyan résztvevő sem volt, aki támogatta volna az adatközpontok építését. A statisztikák szerint még azokon az üléseken is, ahol akadtak támogatók, az ellenzők hatszoros túlerőben voltak.
Az adatközpontokkal szembeni ellenállás során előrelátható módon számos aggály merült fel, amelyek közül a leggyakoribb a vízfelhasználás volt. A második leggyakrabban említett kifogás a helyi életminőségre gyakorolt hatás, valamint a projektek körüli átláthatóság hiánya. Ezeket az aggályokat az ilyen létesítmények megépítésével járó előnyök sem ellensúlyozzák, sokan ugyanis azt mondták, nem hisznek abban, hogy a beruházásokkal kapcsolatban hangoztatott előnyök valaha is megvalósulnak. Talán meglepő módon az MI-t és annak lehetséges negatív hatásait a hozzászólások ötödében sem említették meg. Mindössze 21 százalékukban esett szó egyáltalán az MI-ről.
A lakossági hozzászólók az MI-iparág legnagyobb szereplőit is név szerint említették, amikor az adatközpontok ellen érveltek. Közéjük tartozott a Google, az Amazon, a Meta és a Microsoft. Az aggodalmak személyes vonatkozásokat is öltöttek: az üléseken messze a legtöbbször Elon Musk, a SpaceX és az xAI vezérigazgatója került szóba, őt követte Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója. Figyelemre méltó, hogy a harmadik helyen Peter Thiel, a Palantir társalapítója végzett, megelőzve Mark Zuckerberget, a Meta vezetőjét, valamint az Amazonnal kapcsolatban említett Jeff Bezost.
Abban az időszakban, amikor úgy tűnhet, hogy az Egyesült Államok társadalma minden korábbinál megosztottabb, a helyi adatközpontok iránti elutasítás kifejezetten kétpárti ügynek látszik. A republikánus és a demokrata többségű megyék szinte pontosan ugyanolyan arányban ellenzik az adatközpontok építését, bár a vidéki térségekben más problémákat emeltek ki, mint a városi és elővárosi területeken. A vidéki hozzászólók leggyakrabban a közösség jellegére, a mezőgazdasági területekre és a tulajdonjogokra gyakorolt hatás miatt aggódtak. A városi és elővárosi területeken élők ezzel szemben gyakrabban vetették fel az átláthatóság hiányát, a kormányzattal szembeni bizalmatlanságot, a légszennyezést és a közüzemi számlák emelkedését.
A környezetszennyezés egyébként korábban is felmerült problémaként: egy e hónap elején közzétett jelentés arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok adatközpontjai 15 évnyi, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért eredményt tehetnek semmissé. Az új adatközpontok mellett azonban egy csoport tagjai nagyrészt kiálltak. Azoknak a hozzászólóknak a 79 százaléka, akik szakszervezeti dolgozóként azonosították magukat, támogatta az adatközpontokat. Ezzel szemben az ingatlantulajdonosoknak és a helyi lakosoknak egyaránt mindössze 3 százaléka értett egyet a beruházásokkal. Az adatok szerint még az adatközpontokban dolgozóknak is csupán 40 százaléka támogatta magukat a létesítményeket.