SG.hu
A dolgozók több, mint fele nem állná meg a helyét a jövő munkahelyein
A munkavállalók 56%-a nem rendelkezik a jövő munkaköreinek betöltéséhez szükséges digitális készségekkel.
A Vodafone Institute új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című tanulmánya szerint a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez. A kutatás azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.
Általánosan a válaszadók 85%-a nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56%-uk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29% tartotta azokat megfelelőnek. Kínában a válaszadók 78%-a, Bulgáriában pedig 70%-a érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42%-os, valamint Németország 43%-os arányával. Az európai válaszadóknak csak 32%-a sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67%-uk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.
Az indiai válaszadók 83%-a, míg Kínában a megkérdezettek 76%-a részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50% alatti. Kínában a válaszadók 53%-a fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14% pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6%-a adott azonos választ.
A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.
A Vodafone Institute új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című tanulmánya szerint a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez. A kutatás azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.
Általánosan a válaszadók 85%-a nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56%-uk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29% tartotta azokat megfelelőnek. Kínában a válaszadók 78%-a, Bulgáriában pedig 70%-a érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42%-os, valamint Németország 43%-os arányával. Az európai válaszadóknak csak 32%-a sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67%-uk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.
Az indiai válaszadók 83%-a, míg Kínában a megkérdezettek 76%-a részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50% alatti. Kínában a válaszadók 53%-a fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14% pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6%-a adott azonos választ.
A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.