SG.hu
A magyar fiatalok rendszeresen tanítgatják szüleiket az internethasználatra
A felnőtt magyar internetezők számára fontos, hogy a családjuk idősebb tagjai is otthonosan mozogjanak a digitális világban.
Ennek érdekében a fiatalabb netezők 17 százaléka rendszeresen, 59 százaléka pedig alkalmanként szokta idősebb családtagjait tanítani az internet és a digitális eszközök használatára. A támogatás sikerét jól jelzi, hogy a netet már használó nagyszülők, dédszülők harmada kettő, további közel egyharmada pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. A netezők szerint az idősebbek számára a digitális képességek elsajátításához a közös tanulás a legjobb út, mely egyszerre jelent több együtt töltött időt, közös fejlődést és közös szórakozást is.
Az eNET 2018 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők nem tudnának meglenni net nélkül: információforrásként (86 százalék); kommunikációs csatornaként (78 százalék); ügyintézéshez (71 százalék), szórakozási, kikapcsolódási lehetőségként; illetve a munkához, tanuláshoz (65-65 százalék) is nélkülözhetetlennek tartják. De vajon az idősebb generációk hogyan boldogulnak a digitális világban és mennyire használják ki az általa nyújtott lehetőségeket? Tízből kilenc netező szerint ebben a tekintetben az idősebbek le vannak maradva a fiatalok mögött.
Bár a netezők szerint a fiatalok otthonosabban mozognak a digitális világban, ez nemcsak előnyöket, hanem egyben felelősséget is jelent: a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, hogy a fiatalabb családtagok segítsenek az idősebbeknek a digitális képességek elsajátításában. A közös tanulásnak számos előnyét látják: nemcsak több időt töltenek együtt, de együtt is fejlődnek (73 százalék szerint); mindketten hasznos képességeket sajátítanak el (71 százalék), ugyanakkor mindez közös szórakozást is jelent számukra (67 százalék).
A válaszadók szerint az internet az idősebbek életét elsősorban a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel történő kapcsolattartás (78 százalék), az információkeresés (74 százalék) és az ügyintézés (68 százalék) terén könnyítené meg. A fiatalabb (41 év alatti) netezők nem is hagyják, hogy idősebb családtagjaik kimaradjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekből: 17 százalék rendszeresen, 59 százalék alkalmanként szokta őket tanítani az internet és a digitális eszközök használatára, 8 százalék esetében pedig a család más tagja szokta ezt tenni.
A kutatásban résztvevő fiatalabb netezők idősebb rokonai körében az otthoni netet használók aránya 47 százalék, míg a mobilinternetet és az interaktív TV szolgáltatást használóké 13, illetve 12 százalék. Ugyan a nagyszülők, dédszülők és egyéb idősebb rokonok többsége (61 százalék) továbbra is ragaszkodik a vezetékes telefonhoz, mobiltelefon-szolgáltatást (is) 70 százalékuk használ. A netező nagyszülők, dédszülők eszközhasználat terén is igen aktívnak bizonyultak: 33 százalék egy, 37 százalék kettő, 30 százalék pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. Ezek közül az okostelefon a leggyakoribb (55 százalék), ezt követi az asztali számítógép (54 százalék), a laptop (49 százalék), a tablet (27 százalék) és az okostévé (22 százalék).
A válaszadók szerint netező nagyszüleik, dédszüleik inkább hasznos tevékenységekre használják a netet (43 százalék), 37 százalékuk szerint pedig hasznos tevékenységekre és szórakozásra egyaránt. A napi szinten végzett online tevékenységek közül az idősebb rokonok esetében a böngészés (42 százalék), a közösségi média oldalak látogatása (42 százalék), a csetelés (35 százalék) és a hírolvasás (34 százalék) a legjellemzőbb. A digitálisan igazán aktív nagy- és dédszülők a fentiek mellett számítógépes játékokat is szoktak a családdal játszani (27 százalék) és videótelefon-szolgáltatást is használnak (14 százalék). A kutatás alapján elmondható tehát, hogy többnyire a fiatalabb rokonok segítségével ma már az idősebb generációk tagjai is sikerrel tartanak lépést a korral, ezáltal ők is egyre nagyobb mértékben aktív résztvevői digitális világunknak.
Ennek érdekében a fiatalabb netezők 17 százaléka rendszeresen, 59 százaléka pedig alkalmanként szokta idősebb családtagjait tanítani az internet és a digitális eszközök használatára. A támogatás sikerét jól jelzi, hogy a netet már használó nagyszülők, dédszülők harmada kettő, további közel egyharmada pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. A netezők szerint az idősebbek számára a digitális képességek elsajátításához a közös tanulás a legjobb út, mely egyszerre jelent több együtt töltött időt, közös fejlődést és közös szórakozást is.
Az eNET 2018 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők nem tudnának meglenni net nélkül: információforrásként (86 százalék); kommunikációs csatornaként (78 százalék); ügyintézéshez (71 százalék), szórakozási, kikapcsolódási lehetőségként; illetve a munkához, tanuláshoz (65-65 százalék) is nélkülözhetetlennek tartják. De vajon az idősebb generációk hogyan boldogulnak a digitális világban és mennyire használják ki az általa nyújtott lehetőségeket? Tízből kilenc netező szerint ebben a tekintetben az idősebbek le vannak maradva a fiatalok mögött.
Bár a netezők szerint a fiatalok otthonosabban mozognak a digitális világban, ez nemcsak előnyöket, hanem egyben felelősséget is jelent: a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, hogy a fiatalabb családtagok segítsenek az idősebbeknek a digitális képességek elsajátításában. A közös tanulásnak számos előnyét látják: nemcsak több időt töltenek együtt, de együtt is fejlődnek (73 százalék szerint); mindketten hasznos képességeket sajátítanak el (71 százalék), ugyanakkor mindez közös szórakozást is jelent számukra (67 százalék).
A válaszadók szerint az internet az idősebbek életét elsősorban a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel történő kapcsolattartás (78 százalék), az információkeresés (74 százalék) és az ügyintézés (68 százalék) terén könnyítené meg. A fiatalabb (41 év alatti) netezők nem is hagyják, hogy idősebb családtagjaik kimaradjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekből: 17 százalék rendszeresen, 59 százalék alkalmanként szokta őket tanítani az internet és a digitális eszközök használatára, 8 százalék esetében pedig a család más tagja szokta ezt tenni.
A kutatásban résztvevő fiatalabb netezők idősebb rokonai körében az otthoni netet használók aránya 47 százalék, míg a mobilinternetet és az interaktív TV szolgáltatást használóké 13, illetve 12 százalék. Ugyan a nagyszülők, dédszülők és egyéb idősebb rokonok többsége (61 százalék) továbbra is ragaszkodik a vezetékes telefonhoz, mobiltelefon-szolgáltatást (is) 70 százalékuk használ. A netező nagyszülők, dédszülők eszközhasználat terén is igen aktívnak bizonyultak: 33 százalék egy, 37 százalék kettő, 30 százalék pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. Ezek közül az okostelefon a leggyakoribb (55 százalék), ezt követi az asztali számítógép (54 százalék), a laptop (49 százalék), a tablet (27 százalék) és az okostévé (22 százalék).
A válaszadók szerint netező nagyszüleik, dédszüleik inkább hasznos tevékenységekre használják a netet (43 százalék), 37 százalékuk szerint pedig hasznos tevékenységekre és szórakozásra egyaránt. A napi szinten végzett online tevékenységek közül az idősebb rokonok esetében a böngészés (42 százalék), a közösségi média oldalak látogatása (42 százalék), a csetelés (35 százalék) és a hírolvasás (34 százalék) a legjellemzőbb. A digitálisan igazán aktív nagy- és dédszülők a fentiek mellett számítógépes játékokat is szoktak a családdal játszani (27 százalék) és videótelefon-szolgáltatást is használnak (14 százalék). A kutatás alapján elmondható tehát, hogy többnyire a fiatalabb rokonok segítségével ma már az idősebb generációk tagjai is sikerrel tartanak lépést a korral, ezáltal ők is egyre nagyobb mértékben aktív résztvevői digitális világunknak.