SG.hu·
A francia kormány blokkolná az erőszakra buzdító közösségi médiás tartalmakat
Mindössze három év alatt immár harmadszor terjesztheti ki a francia végrehajtó hatalom az internetes oldalak közigazgatási úton történő blokkolásának lehetőségét. A „aki rombol, az fizet” törvénytervezettel a francia kormány lehetőséget akar teremteni arra, hogy cenzúrázza a közösségi hálózatokon megjelenő erőszakra buzdító felhívásokat.
A francia végrehajtó hatalom szeretné megteremteni annak lehetőségét, hogy közigazgatási úton blokkolja azokat a webhelyeket és platformokat, amelyeken erőszakra buzdító felhívásokat tesznek közzé. A 2014-es bevezetése óta ezt az eljárást, amely lehetővé teszi egy webhely bírósági határozat nélküli blokkolását, már több alkalommal is kiterjesztették. A „Közterületen elkövetett rongálásokból eredő károk megtérítéséről” szóló törvénytervezet keretében, amelyet a szenátus október 27-én, kedden és október 28-án, szerdán vitatott meg, a szenátorok megszavazták a kormány egyik módosító indítványát, amelynek célja e vitatott intézkedés megerősítése. A tervezetet a köznyelvben „aki rombol, az fizet” törvényként emlegetik.
Az új szöveg lehetővé teszi, hogy egy közigazgatási hatóság - például a rendőrség kiberbűnözés elleni hivatala, amely a Pharos platformot is felügyeli - felszólítson egy webhelyet, közösségi hálózatot vagy tárhelyszolgáltatót arra, hogy huszonnégy órán belül távolítson el minden olyan tartalmat, amely erőszakra vagy rongálásra buzdít, amennyiben az „alkalmas arra, hogy súlyosan megzavarja a közrendet”. Ha az érintett bejegyzéseket közzétevő vagy tároló webhely a megszabott határidőn belül nem válaszol, vagy nem tesz eleget a felszólításnak, a közigazgatási hatóság közvetlenül az internetszolgáltatókhoz fordulhat, és kérheti tőlük az érintett platform, például az Instagram vagy a TikTok blokkolását Franciaország területén.
Főszabály szerint a franciaországi internetezők számára egy webhelyhez való hozzáférés felfüggesztését bíróságnak kell elrendelnie. A jogszabályokba azonban 2014 óta számos kivételt építettek be, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy közvetlenül, bírói eljárás nélkül rendeljenek el ilyen intézkedést. Ezt a közigazgatási blokkolást eredetileg a terrorista vagy gyermekpornográf tartalmakat tároló webhelyek ellen vezették be, majd 2025-ben a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre is kiterjesztették.
2023-ban a digitális tér szabályozását és biztonságának megerősítését célzó törvény szintén lehetővé tette, hogy az audiovizuális és digitális kommunikáció szabályozó hatósága, az Arcom - amely a média felügyeletéért felel - közvetlenül elrendelje azoknak a pornográf webhelyeknek a blokkolását, amelyek nem tesznek eleget a felhasználók életkorának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségüknek. A gyakorlatban a közigazgatási blokkolást elsősorban a gyermekpornográf tartalmakat tároló webhelyekkel szemben alkalmazzák. Az Arcom minden évben, szakértői minőségében megvizsgálja a Pharos által benyújtott, tartalmak eltávolítására és webhelyek blokkolására irányuló kérelmeket. A szervezet áprilisban közzétett legutóbbi jelentése szerint 2025-ben 262, gyermekpornográf tartalmak miatt benyújtott blokkolási kérelmet vizsgált meg, míg a terrorista webhelyekkel kapcsolatban négy, a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésben pedig tizenkét kérelmet.
„Ez a szabályozás már létezik a terrorizmus, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények és a kábítószer-kereskedelem esetében... Most kiterjesztjük az erőszakra való felhívásokra is, különösen a tüntetések keretében” - jelentette ki kedden az RTL rádiónak Laurent Nunez belügyminiszter. „Október 17-én probléma adódott a közösségi hálózatokkal” - tette hozzá. A miniszter szerint a rongálók az erőszakra való felhívások kérdésétől eltekintve is „sokat riasztották egymást, egyeztettek az irányokról, és információkat cseréltek a közösségi hálózatokon”.
Az október 17-i tiltakozó megmozdulás kísérőjelenségeként elkövetett fosztogatások másnapján több politikai vezető is a nagy platformok, például a Snapchat vagy a TikTok feltételezett befolyását okolta, akárcsak Nunez. Közéjük tartozott Emmanuel Macron államfő is, aki hétfőn, egy marseille-i látogatása során úgy fogalmazott, hogy „a közösségi hálózatok rombolják a demokráciánkat”, miközben továbbra sem bizonyított, hogy ezek a platformok valójában milyen szerepet játszottak az erőszakos cselekményekben.
A legutóbbi, október 24-én, szombaton tartott mozgósítás idején a kormány már arra is felkészült, hogy megkérje az internetszolgáltatókat bizonyos közösségi hálózatok ideiglenes blokkolására. A cél az volt, hogy megakadályozzák a zavargások résztvevőit abban, hogy összehangolják tevékenységüket. Erről a miniszterelnöki hivatal egyik kormányzati tisztviselője és egy távközlési vállalat alkalmazottja számolt be. A kezdeményezés végül odáig jutott, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök közvetlenül arra kérte a francia távközlési szolgáltatókat, hogy készüljenek fel a TikTok, az Instagram, a Snapchat és az X elérésének blokkolására. A kormány attól tartott, hogy az október 17-én tapasztalt erőszakos jelenetek a következő hétvégén megismétlődhetnek, vagy még súlyosabbá válhatnak. Ez az aggodalom végül nem igazolódott be, mivel október 24-én jóval kevesebb incidens történt.
„Mindenekelőtt azokat a kommunikációs csatornákat akarták blokkolni, amelyek lehetővé teszik a bandák számára, hogy találkozókat szervezzenek és összehangolják a tevékenységüket” - mondta egy távközlési szolgáltató alkalmazottja, akinek névtelenséget biztosítottak, hogy szabadon beszélhessen. Az intézkedés azonban a békés tüntetők kommunikációját is megakadályozta volna. A közösségi hálózatokhoz való hozzáférést technikailag nem lehet egy meghatározott területen, például egy adott városnegyedben célzottan blokkolni, a mobilinternet lekapcsolása pedig jelentős fennakadásokat okozna más fontos szolgáltatások működésében is, például a mobilfizetésben, a biztonsági megfigyelőeszközök használatában és a vészhelyzeti kommunikációban.
A kormány egy kevésbé radikális megoldást is mérlegelt, amely letiltaná a földrajzi helyzet megjelenítésére szolgáló funkciókat. A miniszterelnöki hivatal tisztviselője szerint ezzel például „meg lehetne akadályozni, hogy egymást nem ismerő emberek csoportokba verődjenek”. Más törvényhozók további intézkedéseket javasolnak, amelyek az algoritmusokon alapuló videós megfigyeléssel történő nyomon követéstől kezdve a lopott áruk értékesítését megakadályozni nem képes online piacterek szankcionálásáig terjednek.
Az úgynevezett „aki rombol, az fizet” törvénytervezetet eredetileg a májusi Bajnokok Ligája-döntő idején történt rongálások nyomán dolgozták ki, most azonban az aktuális események miatt került ismét a figyelem középpontjába. Egyelőre azonban korántsem biztos, hogy a jogszabályt elfogadják. Ezt egyrészt a parlamenti menetrend, másrészt az egyes intézkedései által kiváltható politikai megosztottság is akadályozhatja, mivel azokat egyesek a közszabadságok korlátozásának tekintik.
A francia végrehajtó hatalom szeretné megteremteni annak lehetőségét, hogy közigazgatási úton blokkolja azokat a webhelyeket és platformokat, amelyeken erőszakra buzdító felhívásokat tesznek közzé. A 2014-es bevezetése óta ezt az eljárást, amely lehetővé teszi egy webhely bírósági határozat nélküli blokkolását, már több alkalommal is kiterjesztették. A „Közterületen elkövetett rongálásokból eredő károk megtérítéséről” szóló törvénytervezet keretében, amelyet a szenátus október 27-én, kedden és október 28-án, szerdán vitatott meg, a szenátorok megszavazták a kormány egyik módosító indítványát, amelynek célja e vitatott intézkedés megerősítése. A tervezetet a köznyelvben „aki rombol, az fizet” törvényként emlegetik.
Az új szöveg lehetővé teszi, hogy egy közigazgatási hatóság - például a rendőrség kiberbűnözés elleni hivatala, amely a Pharos platformot is felügyeli - felszólítson egy webhelyet, közösségi hálózatot vagy tárhelyszolgáltatót arra, hogy huszonnégy órán belül távolítson el minden olyan tartalmat, amely erőszakra vagy rongálásra buzdít, amennyiben az „alkalmas arra, hogy súlyosan megzavarja a közrendet”. Ha az érintett bejegyzéseket közzétevő vagy tároló webhely a megszabott határidőn belül nem válaszol, vagy nem tesz eleget a felszólításnak, a közigazgatási hatóság közvetlenül az internetszolgáltatókhoz fordulhat, és kérheti tőlük az érintett platform, például az Instagram vagy a TikTok blokkolását Franciaország területén.
Főszabály szerint a franciaországi internetezők számára egy webhelyhez való hozzáférés felfüggesztését bíróságnak kell elrendelnie. A jogszabályokba azonban 2014 óta számos kivételt építettek be, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy közvetlenül, bírói eljárás nélkül rendeljenek el ilyen intézkedést. Ezt a közigazgatási blokkolást eredetileg a terrorista vagy gyermekpornográf tartalmakat tároló webhelyek ellen vezették be, majd 2025-ben a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre is kiterjesztették.
2023-ban a digitális tér szabályozását és biztonságának megerősítését célzó törvény szintén lehetővé tette, hogy az audiovizuális és digitális kommunikáció szabályozó hatósága, az Arcom - amely a média felügyeletéért felel - közvetlenül elrendelje azoknak a pornográf webhelyeknek a blokkolását, amelyek nem tesznek eleget a felhasználók életkorának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségüknek. A gyakorlatban a közigazgatási blokkolást elsősorban a gyermekpornográf tartalmakat tároló webhelyekkel szemben alkalmazzák. Az Arcom minden évben, szakértői minőségében megvizsgálja a Pharos által benyújtott, tartalmak eltávolítására és webhelyek blokkolására irányuló kérelmeket. A szervezet áprilisban közzétett legutóbbi jelentése szerint 2025-ben 262, gyermekpornográf tartalmak miatt benyújtott blokkolási kérelmet vizsgált meg, míg a terrorista webhelyekkel kapcsolatban négy, a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésben pedig tizenkét kérelmet.
„Ez a szabályozás már létezik a terrorizmus, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények és a kábítószer-kereskedelem esetében... Most kiterjesztjük az erőszakra való felhívásokra is, különösen a tüntetések keretében” - jelentette ki kedden az RTL rádiónak Laurent Nunez belügyminiszter. „Október 17-én probléma adódott a közösségi hálózatokkal” - tette hozzá. A miniszter szerint a rongálók az erőszakra való felhívások kérdésétől eltekintve is „sokat riasztották egymást, egyeztettek az irányokról, és információkat cseréltek a közösségi hálózatokon”.
Az október 17-i tiltakozó megmozdulás kísérőjelenségeként elkövetett fosztogatások másnapján több politikai vezető is a nagy platformok, például a Snapchat vagy a TikTok feltételezett befolyását okolta, akárcsak Nunez. Közéjük tartozott Emmanuel Macron államfő is, aki hétfőn, egy marseille-i látogatása során úgy fogalmazott, hogy „a közösségi hálózatok rombolják a demokráciánkat”, miközben továbbra sem bizonyított, hogy ezek a platformok valójában milyen szerepet játszottak az erőszakos cselekményekben.
A legutóbbi, október 24-én, szombaton tartott mozgósítás idején a kormány már arra is felkészült, hogy megkérje az internetszolgáltatókat bizonyos közösségi hálózatok ideiglenes blokkolására. A cél az volt, hogy megakadályozzák a zavargások résztvevőit abban, hogy összehangolják tevékenységüket. Erről a miniszterelnöki hivatal egyik kormányzati tisztviselője és egy távközlési vállalat alkalmazottja számolt be. A kezdeményezés végül odáig jutott, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök közvetlenül arra kérte a francia távközlési szolgáltatókat, hogy készüljenek fel a TikTok, az Instagram, a Snapchat és az X elérésének blokkolására. A kormány attól tartott, hogy az október 17-én tapasztalt erőszakos jelenetek a következő hétvégén megismétlődhetnek, vagy még súlyosabbá válhatnak. Ez az aggodalom végül nem igazolódott be, mivel október 24-én jóval kevesebb incidens történt.
„Mindenekelőtt azokat a kommunikációs csatornákat akarták blokkolni, amelyek lehetővé teszik a bandák számára, hogy találkozókat szervezzenek és összehangolják a tevékenységüket” - mondta egy távközlési szolgáltató alkalmazottja, akinek névtelenséget biztosítottak, hogy szabadon beszélhessen. Az intézkedés azonban a békés tüntetők kommunikációját is megakadályozta volna. A közösségi hálózatokhoz való hozzáférést technikailag nem lehet egy meghatározott területen, például egy adott városnegyedben célzottan blokkolni, a mobilinternet lekapcsolása pedig jelentős fennakadásokat okozna más fontos szolgáltatások működésében is, például a mobilfizetésben, a biztonsági megfigyelőeszközök használatában és a vészhelyzeti kommunikációban.
A kormány egy kevésbé radikális megoldást is mérlegelt, amely letiltaná a földrajzi helyzet megjelenítésére szolgáló funkciókat. A miniszterelnöki hivatal tisztviselője szerint ezzel például „meg lehetne akadályozni, hogy egymást nem ismerő emberek csoportokba verődjenek”. Más törvényhozók további intézkedéseket javasolnak, amelyek az algoritmusokon alapuló videós megfigyeléssel történő nyomon követéstől kezdve a lopott áruk értékesítését megakadályozni nem képes online piacterek szankcionálásáig terjednek.
Az úgynevezett „aki rombol, az fizet” törvénytervezetet eredetileg a májusi Bajnokok Ligája-döntő idején történt rongálások nyomán dolgozták ki, most azonban az aktuális események miatt került ismét a figyelem középpontjába. Egyelőre azonban korántsem biztos, hogy a jogszabályt elfogadják. Ezt egyrészt a parlamenti menetrend, másrészt az egyes intézkedései által kiváltható politikai megosztottság is akadályozhatja, mivel azokat egyesek a közszabadságok korlátozásának tekintik.