SG.hu·
Az amerikai IT-részvények bezuhanására figyelmeztet az Európai Központi Bank
A fellendülés és összeomlás ismétlődő mintázata az euróövezet pénzügyi stabilitásának kérdésévé válhat - írja egy jegybanki közgazdászokból álló csapat egy blogbejegyzésben.
Valószínű egy korrekció az amerikai technológiai részvények piacán, és ez veszélyeztetheti az euróövezet pénzügyi stabilitását, még akkor is, ha a mesterséges intelligencia végül valóban beváltja a befektetők hozzá fűzött reményeit - figyelmeztetett az Európai Központi Bank közgazdászainak egy csoportja. Az EKB blogján közzétett bejegyzésben a kutatók azt írták, hogy a technológiai szektor visszaesését nem feltétlenül kell irracionális túlzott lelkesedésnek kiváltania, és "akkor is számítani kell rá, ha a jelenlegi értékeltségek racionálisak".
A figyelmeztetés Európa számára is fontos, annak ellenére, hogy az elmúlt évek technológiai részvénypiaci nyereségeinek többsége az amerikai piacokon keletkezett. Az euróövezeti háztartások mintegy 440 milliárd euró értékben vannak kitéve az amerikai technológiai részvényeknek - közölték a közgazdászok -, nagyrészt befektetési alapokon keresztül, miközben a biztosítók és a nyugdíjalapok szintén jelentős kitettséggel rendelkeznek az úgynevezett Magnificent Seven, vagyis a hét legnagyobb tőkeértékű technológiai vállalat részvényeivel szemben.
Az amerikai és az euróövezeti részvénypiacok történelmileg szorosan együtt mozogtak, ami miatt az európai befektetők kiszolgáltatottak egy esetleges Wall Street-i összeomlásnak - tették hozzá a közgazdászok. "Egy amerikai MI-kudarc nem maradna amerikai probléma", hanem "az euróövezet pénzügyi stabilitásának kérdésévé" válhatna - írták, hozzátéve, hogy egy tőzsdei összeomlás és az ezzel együtt járó "szélesebb körű piaci instabilitás" különösen veszélyes lenne. A technológiai vállalatok által uralt Nasdaq 100 index a múlt hónapban jelentősen visszaesett, azóta azonban ismét közel került történelmi csúcsához.
A közgazdászok az MI-beruházási fellendülést korábbi, innováció által vezérelt befektetési lázakkal hasonlították össze, például a 19. századi vasúti fellendüléssel, az elektromosság és a rádiózás elterjedésével az 1920-as években, valamint a századforduló dotkom korszakával. "Mindegyik esetben egy valóban átalakító technológia vonzotta a befektetéseket, és az azt alkalmazó vállalatok tőzsdei értékeltségei erőteljesen emelkedtek, mielőtt meredeken visszaestek volna" - írták a közgazdászok.
Érvelésük szerint az ilyen technológiai áttörések "rendkívüli bizonytalanságot" teremtettek, mert kezdetben nem lehetett egyértelműen látni, hogy összességében milyen hatással lesznek a gazdaságra. Egy áttörést jelentő innováció korai szakaszában az olyan úttörő vállalatok részvényei, mint az Nvidia, jelentős lehetőségeket kínálnak a korai befektetőknek, akik a legjobb esetben hatalmas nyereséget érhetnek el, a legrosszabb esetben viszont teljes befektetésüket elveszíthetik. "Ez az úgynevezett opciós érték megemeli a korai alkalmazók részvényeinek értékeltségét, ami miatt az árfolyam-nyereség mutatójuk meredeken emelkedik" - írták a közgazdászok.
Ez azonban megváltozik, ha a technológia sikeresnek bizonyul, és elterjed a szélesebb gazdaságban. Az áttörést jelentő technológiával kapcsolatos bizonytalanság ekkor az egyes vállalatokról az egész gazdaságra helyeződik át. "Ha ezután valami rosszul sül el az adott technológiával, az egész gazdaság megszenvedi" - érveltek. Az egyes vállalatokhoz kapcsolódó kockázatokkal ellentétben a gazdaság egészét érintő bizonytalanságot "nem lehet diverzifikálni", ezért a befektetők magasabb hozamot követelnek a vállalt kockázatok ellentételezésére - írták a kutatók.
Bár az MI sikeres elterjedése növelheti a vállalatok nyereségét, a kockázati prémium emelkedése ezzel ellentétes irányba mozdítja a tőzsdei értékeltségeket, ami azt jelenti, hogy a részvényárfolyamok végül akkor is eshetnek, ha maga a technológia sikeresnek bizonyul. A közgazdászok azt is írták, hogy a technológiai fellendülések és összeomlások hátterében "túlságosan magabiztos, túlzottan optimista befektetők" is állhatnak, akik "az alapvető tényezők által indokoltnál magasabbra hajtják az árakat". "Amikor a túlzott magabiztosság elhalványul, az árak még meredekebben eshetnek, mint a racionális forgatókönyvben" - írták, ugyanakkor hozzátették, hogy ez nem jelenti azt, hogy a részvényárfolyamok egy korrekció után ne emelkedhetnének még tovább a jelenlegi szintekről. "Ha az MI kellően átalakítónak bizonyul, az értékeltségek a jövőben még egy korrekció után is jóval magasabbak lehetnek." A közgazdászok azonban hozzátették, hogy az ilyen "fellendülési és összeomlási mintázatok" "csak utólag azonosíthatók", és előre "lehetetlen" megítélni, hogy "hol tartunk ezen az úton".
Valószínű egy korrekció az amerikai technológiai részvények piacán, és ez veszélyeztetheti az euróövezet pénzügyi stabilitását, még akkor is, ha a mesterséges intelligencia végül valóban beváltja a befektetők hozzá fűzött reményeit - figyelmeztetett az Európai Központi Bank közgazdászainak egy csoportja. Az EKB blogján közzétett bejegyzésben a kutatók azt írták, hogy a technológiai szektor visszaesését nem feltétlenül kell irracionális túlzott lelkesedésnek kiváltania, és "akkor is számítani kell rá, ha a jelenlegi értékeltségek racionálisak".
A figyelmeztetés Európa számára is fontos, annak ellenére, hogy az elmúlt évek technológiai részvénypiaci nyereségeinek többsége az amerikai piacokon keletkezett. Az euróövezeti háztartások mintegy 440 milliárd euró értékben vannak kitéve az amerikai technológiai részvényeknek - közölték a közgazdászok -, nagyrészt befektetési alapokon keresztül, miközben a biztosítók és a nyugdíjalapok szintén jelentős kitettséggel rendelkeznek az úgynevezett Magnificent Seven, vagyis a hét legnagyobb tőkeértékű technológiai vállalat részvényeivel szemben.
Az amerikai és az euróövezeti részvénypiacok történelmileg szorosan együtt mozogtak, ami miatt az európai befektetők kiszolgáltatottak egy esetleges Wall Street-i összeomlásnak - tették hozzá a közgazdászok. "Egy amerikai MI-kudarc nem maradna amerikai probléma", hanem "az euróövezet pénzügyi stabilitásának kérdésévé" válhatna - írták, hozzátéve, hogy egy tőzsdei összeomlás és az ezzel együtt járó "szélesebb körű piaci instabilitás" különösen veszélyes lenne. A technológiai vállalatok által uralt Nasdaq 100 index a múlt hónapban jelentősen visszaesett, azóta azonban ismét közel került történelmi csúcsához.
A közgazdászok az MI-beruházási fellendülést korábbi, innováció által vezérelt befektetési lázakkal hasonlították össze, például a 19. századi vasúti fellendüléssel, az elektromosság és a rádiózás elterjedésével az 1920-as években, valamint a századforduló dotkom korszakával. "Mindegyik esetben egy valóban átalakító technológia vonzotta a befektetéseket, és az azt alkalmazó vállalatok tőzsdei értékeltségei erőteljesen emelkedtek, mielőtt meredeken visszaestek volna" - írták a közgazdászok.
Érvelésük szerint az ilyen technológiai áttörések "rendkívüli bizonytalanságot" teremtettek, mert kezdetben nem lehetett egyértelműen látni, hogy összességében milyen hatással lesznek a gazdaságra. Egy áttörést jelentő innováció korai szakaszában az olyan úttörő vállalatok részvényei, mint az Nvidia, jelentős lehetőségeket kínálnak a korai befektetőknek, akik a legjobb esetben hatalmas nyereséget érhetnek el, a legrosszabb esetben viszont teljes befektetésüket elveszíthetik. "Ez az úgynevezett opciós érték megemeli a korai alkalmazók részvényeinek értékeltségét, ami miatt az árfolyam-nyereség mutatójuk meredeken emelkedik" - írták a közgazdászok.
Ez azonban megváltozik, ha a technológia sikeresnek bizonyul, és elterjed a szélesebb gazdaságban. Az áttörést jelentő technológiával kapcsolatos bizonytalanság ekkor az egyes vállalatokról az egész gazdaságra helyeződik át. "Ha ezután valami rosszul sül el az adott technológiával, az egész gazdaság megszenvedi" - érveltek. Az egyes vállalatokhoz kapcsolódó kockázatokkal ellentétben a gazdaság egészét érintő bizonytalanságot "nem lehet diverzifikálni", ezért a befektetők magasabb hozamot követelnek a vállalt kockázatok ellentételezésére - írták a kutatók.
Bár az MI sikeres elterjedése növelheti a vállalatok nyereségét, a kockázati prémium emelkedése ezzel ellentétes irányba mozdítja a tőzsdei értékeltségeket, ami azt jelenti, hogy a részvényárfolyamok végül akkor is eshetnek, ha maga a technológia sikeresnek bizonyul. A közgazdászok azt is írták, hogy a technológiai fellendülések és összeomlások hátterében "túlságosan magabiztos, túlzottan optimista befektetők" is állhatnak, akik "az alapvető tényezők által indokoltnál magasabbra hajtják az árakat". "Amikor a túlzott magabiztosság elhalványul, az árak még meredekebben eshetnek, mint a racionális forgatókönyvben" - írták, ugyanakkor hozzátették, hogy ez nem jelenti azt, hogy a részvényárfolyamok egy korrekció után ne emelkedhetnének még tovább a jelenlegi szintekről. "Ha az MI kellően átalakítónak bizonyul, az értékeltségek a jövőben még egy korrekció után is jóval magasabbak lehetnek." A közgazdászok azonban hozzátették, hogy az ilyen "fellendülési és összeomlási mintázatok" "csak utólag azonosíthatók", és előre "lehetetlen" megítélni, hogy "hol tartunk ezen az úton".