SG.hu·
Megadóztatná az online szerencsejátékokat az EU
Az Európai Parlament online fogadások megadóztatását szorgalmazó kezdeményezésének célja az, hogy jelentős bevételhez juttassák az EU-t, és ezzel segítsék a közösség következő, 2 billió eurós költségvetésének finanszírozását. Azonban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Málta közösen próbálja megakadályozni az új uniós szerencsejáték adót amely évente közel kétmilliárd eurós bevételt hozhatna Brüsszelnek.
Ha a tagállamok el akarják kerülni, hogy drasztikusan növelniük kelljen az Uniónak fizetett nemzeti hozzájárulásaikat, akkor egyhangúlag jóvá kell hagyniuk új, uniós szintű adókat, amelyeket úgynevezett saját forrásoknak neveznek. Ezekből finanszíroznák a jelentősen növekvő védelmi kiadásokat és a koronavírus-járvány utáni közös adósság visszafizetését. Azonban a kérdés megosztja az EU 27 tagállamának kormányait: a jelentős szerencsejáték-iparral rendelkező dél-európai országok szembekerültek a kezdeményezést inkább támogató nyugat-európai partnereikkel, élükön Franciaországgal. A fővárosok már most harcolnak egymással annak ellenére, hogy az Európai Bizottság még nem terjesztett elő hivatalos javaslatot a lehetséges adóra, amelyet végül csak a tagállamok egyhangú jóváhagyásával lehetne elfogadni.
Ez csupán egy a költségvetési viták számos frontvonala közül. Írország, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként irányítja a tárgyalásokat, az év vége előtt újra kívánja indítani az egyeztetéseket annak érdekében, hogy megszülessen az átfogó megállapodás az EU költségvetéséről. Ez korántsem egyszerű feladat, hiszen Dublinnak egymással versengő kiadási prioritásokat kell egyetlen költségvetésbe illesztenie. Ennek fedeznie kell a gazdálkodóknak nyújtott támogatásoktól kezdve a külföldi segélyezésig minden kiadást úgy, hogy az mind a 27 tagállam számára elfogadható legyen.
A szerencsejáték-iparra kivetendő adó elleni harcot Málta, az apró földközi-tengeri sziget vezeti. A valamivel több mint félmillió lakosú szigetország virágzó szerencsejáték-iparnak ad otthont. A máltai kormány szerint a magasabb adók megbénítanák az ország szerencsejáték-ágazatát, erősítenék az illegális szolgáltatókat, és arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy elhagyják az Európai Uniót. "Málta nem fogja elfogadni semmilyen olyan uniós szintű adó bevezetését, amelynek célja a közösség kiadásainak finanszírozása" - mondta Robert Abela máltai miniszterelnök a máltai parlamentben.
Málta jelentős összegeket fektetett a szerencsejáték-iparba - beleértve a lottókat, a sportfogadást és a kaszinókat, amelyek egyre nagyobb arányban működnek online -, amely mára az ország bruttó hazai termékének mintegy 12 százalékát adja. Ezek a vállalatok azért települtek Máltára, mert az ország enyhe szabályozású engedélyezési rendszert, vállalkozásbarát adókörnyezetet és kellemes éghajlatot kínál. Az ország "ugyanannyira függ az online szerencsejáték-ipartól, mint Németország az autóipartól" - mondta egy uniós diplomata. A legtöbb más európai országban a szerencsejáték-vállalatoknak helyi engedélyre van szükségük a működéshez, és a máltai engedély megszerzése kulcsfontosságú a banki szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez és ahhoz, hogy a cégek megvessék a lábukat az uniós piacon.
A Máltán bejegyzett vállalatok korábban meghatározó szereplői voltak a német és az osztrák online szerencsejáték-piacnak, egészen addig, amíg a nemzeti szabályozó hatóságok fel nem léptek ellenük. Ez arra késztette a máltai kormányt, hogy megtagadja egyes olyan bírósági ítéletek és szankciók elismerését, amelyeket más uniós országok hoztak a máltai szerencsejáték-vállalatokkal szemben. Figyelembe véve az ágazat befolyását, aligha meglepő, hogy a szerencsejáték-ipar megértő fülekre talált Málta brüsszeli politikusainál.
Az Európai Parlament máltai elnöke, Roberta Metsola tavaly nyitóbeszédet mondott egy római nemzetközi szerencsejáték-konferencián, amelyen Antonio Tajani olasz külügyminiszter is felszólalt. "Rendkívül büszke vagyok arra, hogy mindez az én szülőszigetemen, Máltán kezdődött" - mondta a SiGMA-ra utalva, amely egy online szerencsejátékra szakosodott máltai rendezvényszervező vállalat. A céget Eman Pulis alapította, aki Metsola egyetemi barátja volt.
A szerencsejáték-ipar lobbiszervezetei érvelésük szerint azért ellenzik a magasabb adókat, mert azok az illegális piac felé terelnék a játékosokat, amely kívül esik az uniós szabályozás hatókörén. "A magasabb adó rosszabb nyereményszorzókat eredményezne az ügyfelek számára... és ez azért fontos, mert az illegális piacok Európában nyilvánvalóan csupán egyetlen kattintásnyira vannak" - mondta Maarten Haijer, az Európai Szerencsejáték és Fogadási Szövetség főtitkára.
Nicola Matteucci, az olaszországi Marche Politechnikai Egyetem közgazdásza, aki széles körű kutatásokat végzett a szerencsejáték-iparban, úgy véli, hogy létezik egy olyan pont, "amikor az árak egy bizonyos szint fölé emelkednek, és a szerencsejáték iránti kereslet csökken. Ez azonban nem történik meg olyan azonnal, ahogyan azt az iparág állítja." Matteucci szerint a szerencsejátékosok többségét nem fogják eltántorítani az enyhén magasabb adók és a kedvezőtlenebb nyereményszorzók, mivel nem teljesen racionális fogyasztóként viselkednek.
A szerencsejáték-adó támogatói arra hívják fel a figyelmet, hogy az a következő költségvetési ciklus során több mint 13 milliárd euró bevételt hozhatna, és - ami egyesek szerint ennél is fontosabb - hozzájárulna egy súlyos népegészségügyi probléma kezeléséhez. Szakértők becslése szerint világszerte mintegy 80 millió felnőtt tapasztalta már meg a szerencsejáték-függőséget. A szerencsejáték ellen fellépő szervezetek úgy érvelnek, hogy a magasabb adók csökkentenék az ágazat reklámokra fordított kiadásait, így kevesebb embert csábítanának be a szerencsejáték világába. "A magasabb adók tehát összességében kevesebb szerencsejáték-reklámot jelentenének, és ezt sokan közérdekű előnynek tekintenék" - mondta Derek Webb, a Campaign for Fairer Gambling érdekvédelmi szervezet alapítója.
Ezért támogatja azt egy egykori futballegenda, Peter Shilton is, az angol válogatott kapusa, aki 1986-ban Diego Armando Maradona hírhedt "Isten keze" gólját kapta. Shilton évtizedeken át tartó szerencsejáték-függőségének leküzdése után új életet kezdett, és a szerencsejáték elleni küzdelem egyik ismert szószólója lett. 45 év alatt több mint 1 millió fontot veszített lóversenyfogadásokon, és ma már saját szerencsejáték-függőséget kezelő jótékonysági szervezetét vezeti. A máltai kormány és a szerencsejáték-ipari lobbicsoportok érveit puszta "kirakatnak" nevezi. Támogatja a magasabb adókat, mert szeretné csökkenteni azokat a reklámbevételeket, amelyeket új szerencsejátékosok becsalogatására használnak. "Mélyen legbelül mindenki pénzére hajtanak. Ennyire egyszerű" - mondta. "Mi a szerencsejátékot betegségnek tekintjük. Ez valami olyan dolog, ami velünk születik, és ami bármikor lángra lobbanhat" - mondta Shilton.
A tervezet megtorpedózására Málta összefogott mediterrán partnereivel - Olaszországgal, Portugáliával és Spanyolországgal -, hogy fellépjen a tervezett adó ellen, amelyet először Victor Negrescu, az Európai Parlament szocialista képviselője vetett fel. Az Európai Bizottság becslése szerint az online szerencsejáték-ipar nettó árbevételére kivetett 3 százalékos adó évente mintegy 1,9 milliárd euró bevételt termelne. Mivel Spanyolország online szerencsejáték-piaca rendkívül nagy, az adó bevezetése esetén az ország lenne az egyik legnagyobb pénzügyi vesztes. Becslések szerint évente 414 millió eurót kellene befizetnie, ami a teljes összeg közel egynegyede. Ezzel szemben Málta várható éves hozzájárulása 165 millió euró lenne, ami egy ilyen kis ország esetében aránytalanul magas összeg.
Portugália szintén vonakodik támogatni az új adót. Egy portugál tisztviselő szerint attól tartanak, hogy a magasabb adók csökkentenék az állami szerencsejátékokból és lottókból származó bevételeket, amelyeket jelenleg a Santa Casa da Misericórdia de Lisboa jótékonysági szervezet egészségügyi és ifjúsági támogatási programjaira fordítanak.
Az online szerencsejáték viszonylag alacsony elterjedtsége miatt a szerencsejáték ellen fellépő aktivistákat meglepte Olaszország fenntartása. Rómának ugyanis várhatóan csupán a javasolt új adó 7 százalékát kellene befizetnie, ami jelentősen kisebb arány, mint amekkora részt az ország rendszeresen vállal az EU költségvetésének finanszírozásából. Giorgia Meloni miniszterelnök Olasz Testvérek pártja ugyanakkor korábban megengedőnek mutatkozott a szerencsejáték-ipar iránt. A párt parlamenti képviselői tavaly olyan határozatot fogadtak el, amely a hivatásos labdarúgóklubok szerencsejáték-vállalatokat népszerűsítő reklámjainak tilalmát visszavonó intézkedések támogatására ösztönzött.
Ha a tagállamok el akarják kerülni, hogy drasztikusan növelniük kelljen az Uniónak fizetett nemzeti hozzájárulásaikat, akkor egyhangúlag jóvá kell hagyniuk új, uniós szintű adókat, amelyeket úgynevezett saját forrásoknak neveznek. Ezekből finanszíroznák a jelentősen növekvő védelmi kiadásokat és a koronavírus-járvány utáni közös adósság visszafizetését. Azonban a kérdés megosztja az EU 27 tagállamának kormányait: a jelentős szerencsejáték-iparral rendelkező dél-európai országok szembekerültek a kezdeményezést inkább támogató nyugat-európai partnereikkel, élükön Franciaországgal. A fővárosok már most harcolnak egymással annak ellenére, hogy az Európai Bizottság még nem terjesztett elő hivatalos javaslatot a lehetséges adóra, amelyet végül csak a tagállamok egyhangú jóváhagyásával lehetne elfogadni.
Ez csupán egy a költségvetési viták számos frontvonala közül. Írország, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként irányítja a tárgyalásokat, az év vége előtt újra kívánja indítani az egyeztetéseket annak érdekében, hogy megszülessen az átfogó megállapodás az EU költségvetéséről. Ez korántsem egyszerű feladat, hiszen Dublinnak egymással versengő kiadási prioritásokat kell egyetlen költségvetésbe illesztenie. Ennek fedeznie kell a gazdálkodóknak nyújtott támogatásoktól kezdve a külföldi segélyezésig minden kiadást úgy, hogy az mind a 27 tagállam számára elfogadható legyen.
A szerencsejáték-iparra kivetendő adó elleni harcot Málta, az apró földközi-tengeri sziget vezeti. A valamivel több mint félmillió lakosú szigetország virágzó szerencsejáték-iparnak ad otthont. A máltai kormány szerint a magasabb adók megbénítanák az ország szerencsejáték-ágazatát, erősítenék az illegális szolgáltatókat, és arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy elhagyják az Európai Uniót. "Málta nem fogja elfogadni semmilyen olyan uniós szintű adó bevezetését, amelynek célja a közösség kiadásainak finanszírozása" - mondta Robert Abela máltai miniszterelnök a máltai parlamentben.
Málta jelentős összegeket fektetett a szerencsejáték-iparba - beleértve a lottókat, a sportfogadást és a kaszinókat, amelyek egyre nagyobb arányban működnek online -, amely mára az ország bruttó hazai termékének mintegy 12 százalékát adja. Ezek a vállalatok azért települtek Máltára, mert az ország enyhe szabályozású engedélyezési rendszert, vállalkozásbarát adókörnyezetet és kellemes éghajlatot kínál. Az ország "ugyanannyira függ az online szerencsejáték-ipartól, mint Németország az autóipartól" - mondta egy uniós diplomata. A legtöbb más európai országban a szerencsejáték-vállalatoknak helyi engedélyre van szükségük a működéshez, és a máltai engedély megszerzése kulcsfontosságú a banki szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez és ahhoz, hogy a cégek megvessék a lábukat az uniós piacon.
A Máltán bejegyzett vállalatok korábban meghatározó szereplői voltak a német és az osztrák online szerencsejáték-piacnak, egészen addig, amíg a nemzeti szabályozó hatóságok fel nem léptek ellenük. Ez arra késztette a máltai kormányt, hogy megtagadja egyes olyan bírósági ítéletek és szankciók elismerését, amelyeket más uniós országok hoztak a máltai szerencsejáték-vállalatokkal szemben. Figyelembe véve az ágazat befolyását, aligha meglepő, hogy a szerencsejáték-ipar megértő fülekre talált Málta brüsszeli politikusainál.
Az Európai Parlament máltai elnöke, Roberta Metsola tavaly nyitóbeszédet mondott egy római nemzetközi szerencsejáték-konferencián, amelyen Antonio Tajani olasz külügyminiszter is felszólalt. "Rendkívül büszke vagyok arra, hogy mindez az én szülőszigetemen, Máltán kezdődött" - mondta a SiGMA-ra utalva, amely egy online szerencsejátékra szakosodott máltai rendezvényszervező vállalat. A céget Eman Pulis alapította, aki Metsola egyetemi barátja volt.
A szerencsejáték-ipar lobbiszervezetei érvelésük szerint azért ellenzik a magasabb adókat, mert azok az illegális piac felé terelnék a játékosokat, amely kívül esik az uniós szabályozás hatókörén. "A magasabb adó rosszabb nyereményszorzókat eredményezne az ügyfelek számára... és ez azért fontos, mert az illegális piacok Európában nyilvánvalóan csupán egyetlen kattintásnyira vannak" - mondta Maarten Haijer, az Európai Szerencsejáték és Fogadási Szövetség főtitkára.
Nicola Matteucci, az olaszországi Marche Politechnikai Egyetem közgazdásza, aki széles körű kutatásokat végzett a szerencsejáték-iparban, úgy véli, hogy létezik egy olyan pont, "amikor az árak egy bizonyos szint fölé emelkednek, és a szerencsejáték iránti kereslet csökken. Ez azonban nem történik meg olyan azonnal, ahogyan azt az iparág állítja." Matteucci szerint a szerencsejátékosok többségét nem fogják eltántorítani az enyhén magasabb adók és a kedvezőtlenebb nyereményszorzók, mivel nem teljesen racionális fogyasztóként viselkednek.
A szerencsejáték-adó támogatói arra hívják fel a figyelmet, hogy az a következő költségvetési ciklus során több mint 13 milliárd euró bevételt hozhatna, és - ami egyesek szerint ennél is fontosabb - hozzájárulna egy súlyos népegészségügyi probléma kezeléséhez. Szakértők becslése szerint világszerte mintegy 80 millió felnőtt tapasztalta már meg a szerencsejáték-függőséget. A szerencsejáték ellen fellépő szervezetek úgy érvelnek, hogy a magasabb adók csökkentenék az ágazat reklámokra fordított kiadásait, így kevesebb embert csábítanának be a szerencsejáték világába. "A magasabb adók tehát összességében kevesebb szerencsejáték-reklámot jelentenének, és ezt sokan közérdekű előnynek tekintenék" - mondta Derek Webb, a Campaign for Fairer Gambling érdekvédelmi szervezet alapítója.
Ezért támogatja azt egy egykori futballegenda, Peter Shilton is, az angol válogatott kapusa, aki 1986-ban Diego Armando Maradona hírhedt "Isten keze" gólját kapta. Shilton évtizedeken át tartó szerencsejáték-függőségének leküzdése után új életet kezdett, és a szerencsejáték elleni küzdelem egyik ismert szószólója lett. 45 év alatt több mint 1 millió fontot veszített lóversenyfogadásokon, és ma már saját szerencsejáték-függőséget kezelő jótékonysági szervezetét vezeti. A máltai kormány és a szerencsejáték-ipari lobbicsoportok érveit puszta "kirakatnak" nevezi. Támogatja a magasabb adókat, mert szeretné csökkenteni azokat a reklámbevételeket, amelyeket új szerencsejátékosok becsalogatására használnak. "Mélyen legbelül mindenki pénzére hajtanak. Ennyire egyszerű" - mondta. "Mi a szerencsejátékot betegségnek tekintjük. Ez valami olyan dolog, ami velünk születik, és ami bármikor lángra lobbanhat" - mondta Shilton.
A tervezet megtorpedózására Málta összefogott mediterrán partnereivel - Olaszországgal, Portugáliával és Spanyolországgal -, hogy fellépjen a tervezett adó ellen, amelyet először Victor Negrescu, az Európai Parlament szocialista képviselője vetett fel. Az Európai Bizottság becslése szerint az online szerencsejáték-ipar nettó árbevételére kivetett 3 százalékos adó évente mintegy 1,9 milliárd euró bevételt termelne. Mivel Spanyolország online szerencsejáték-piaca rendkívül nagy, az adó bevezetése esetén az ország lenne az egyik legnagyobb pénzügyi vesztes. Becslések szerint évente 414 millió eurót kellene befizetnie, ami a teljes összeg közel egynegyede. Ezzel szemben Málta várható éves hozzájárulása 165 millió euró lenne, ami egy ilyen kis ország esetében aránytalanul magas összeg.
Portugália szintén vonakodik támogatni az új adót. Egy portugál tisztviselő szerint attól tartanak, hogy a magasabb adók csökkentenék az állami szerencsejátékokból és lottókból származó bevételeket, amelyeket jelenleg a Santa Casa da Misericórdia de Lisboa jótékonysági szervezet egészségügyi és ifjúsági támogatási programjaira fordítanak.
Az online szerencsejáték viszonylag alacsony elterjedtsége miatt a szerencsejáték ellen fellépő aktivistákat meglepte Olaszország fenntartása. Rómának ugyanis várhatóan csupán a javasolt új adó 7 százalékát kellene befizetnie, ami jelentősen kisebb arány, mint amekkora részt az ország rendszeresen vállal az EU költségvetésének finanszírozásából. Giorgia Meloni miniszterelnök Olasz Testvérek pártja ugyanakkor korábban megengedőnek mutatkozott a szerencsejáték-ipar iránt. A párt parlamenti képviselői tavaly olyan határozatot fogadtak el, amely a hivatásos labdarúgóklubok szerencsejáték-vállalatokat népszerűsítő reklámjainak tilalmát visszavonó intézkedések támogatására ösztönzött.