SG.hu·
Az Európai Unió 890 millió euróra bírságolta a Google-t
Az Európai Bizottság megítélése szerint a vállalat megsértette az unió digitális szabályozását, emellett Brüsszel figyelmeztette a keresőóriást, hogy napi bírságokat is kiszabhat rá, ha nem tesz eleget az előírásoknak.
A Bizottság ma közölte, hogy a Google a keresőmotorjában előnyben részesítette saját szolgáltatásait - többek között a vásárlási, szállásfoglalási, közlekedési és sporttal kapcsolatos találatokat - a külső szolgáltatók ajánlataival szemben. A testület azt is megállapította, hogy a Google megakadályozta az alkalmazásfejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak a felhasználókkal, népszerűsítsék ajánlataikat, illetve az általuk választott terjesztési csatornákon - beleértve a külső alkalmazásboltokat is - kössenek szerződéseket velük.
A vállalatot 460 millió euróra bírságolták a keresővel kapcsolatos jogsértések miatt, míg az úgynevezett steering, vagyis a felhasználók és fejlesztők más értékesítési csatornák felé történő irányításának korlátozása miatt további 430 millió eurós bírságot kapott. A Google-nek 60 napja van arra, hogy megoldási javaslatokat terjesszen elő, ellenkező esetben időszakos, ismétlődő bírságokkal is számolhat. A mostani intézkedés azt követően született, hogy az uniós versenyhatóságok 2017 és 2019 között már több mint 8 milliárd eurónyi bírságot szabtak ki a vállalatra. "Ez komoly jogérvényesítés" - mondta Teresa Ribera, az Európai Unió versenyjogi biztosa. "Ez egy rendkívül erős üzenet a Google számára."
A büntetések ismét kiélezhetik az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültséget a nagy technológiai vállalatok szabályozása miatt, miután korábban úgy tűnt, hogy az uniós digitális szabályozással kapcsolatos nézeteltérések enyhültek. Donald Trump amerikai elnök korábban az Európai Unió digitális bírságait "tengerentúli zsarolásnak" nevezte, és úgy fogalmazott, hogy azok "az adóztatás egyik formáját jelentik". Az amerikai technológiai cégekre korábban kiszabott büntetések, illetve az ezekről szóló előzetes jelzések rendszerint éles reakciókat váltottak ki Trumpból, aki különösen kereskedelmi intézkedésekkel történő megtorlással fenyegetőzött.
Teresa Ribera ugyanakkor kijelentette, hogy Brüsszel nem hozhat döntéseket annak alapján, hogy "valaki más megpróbálja megmondani nekünk, mit tegyünk vagy mit ne tegyünk". "Kötelességünk megvédeni a jogállamiságot, beleértve a saját jogszabályainkat is, függetlenül attól, hogy azokat miként ítélik meg vagy milyen kihívások érik" - mondta Ribera, hozzátéve, hogy a jogállamiságot a világ más részein is kihívások érik. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokra is utalt-e, úgy válaszolt: "Az amerikai kormány részéről elhangzó egyes kijelentések nem különösebben barátságosak az európai joggal szemben."
Kent Walker, a Google jogi igazgatója szerint az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabályának, a Digital Markets Actnek a végrehajtása "továbbra is tönkreteszi a mindennap használt termékeket". Hozzátette: "Ez nem tisztességes verseny, hanem a termékek lerontása egy szűk, saját érdekeit követő panaszos csoport nyomására, miközben ennek árát az európai vállalkozások és fogyasztók fizetik meg. A szabályozásnak jobbá kellene tennie a termékeket, nem pedig rosszabbá.
Az Európai Bizottság felszólította a Google-t, hogy 60 napon belül módosítsa üzleti gyakorlatait, ellenkező esetben a vállalat átlagos napi árbevételének akár 5 százalékát is elérő időszakos bírságokat szabhat ki rá. A Google anyavállalata, az Alphabet tavaly 402,83 milliárd dolláros árbevételről számolt be. "Most azt várjuk a Google-től, hogy konkrét megoldásokkal álljon elő" - mondta Henna Virkkunen, az Európai Unió technológiai ügyekért felelős biztosa.
A Bizottság ma közölte, hogy a Google a keresőmotorjában előnyben részesítette saját szolgáltatásait - többek között a vásárlási, szállásfoglalási, közlekedési és sporttal kapcsolatos találatokat - a külső szolgáltatók ajánlataival szemben. A testület azt is megállapította, hogy a Google megakadályozta az alkalmazásfejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak a felhasználókkal, népszerűsítsék ajánlataikat, illetve az általuk választott terjesztési csatornákon - beleértve a külső alkalmazásboltokat is - kössenek szerződéseket velük.
A vállalatot 460 millió euróra bírságolták a keresővel kapcsolatos jogsértések miatt, míg az úgynevezett steering, vagyis a felhasználók és fejlesztők más értékesítési csatornák felé történő irányításának korlátozása miatt további 430 millió eurós bírságot kapott. A Google-nek 60 napja van arra, hogy megoldási javaslatokat terjesszen elő, ellenkező esetben időszakos, ismétlődő bírságokkal is számolhat. A mostani intézkedés azt követően született, hogy az uniós versenyhatóságok 2017 és 2019 között már több mint 8 milliárd eurónyi bírságot szabtak ki a vállalatra. "Ez komoly jogérvényesítés" - mondta Teresa Ribera, az Európai Unió versenyjogi biztosa. "Ez egy rendkívül erős üzenet a Google számára."
A büntetések ismét kiélezhetik az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültséget a nagy technológiai vállalatok szabályozása miatt, miután korábban úgy tűnt, hogy az uniós digitális szabályozással kapcsolatos nézeteltérések enyhültek. Donald Trump amerikai elnök korábban az Európai Unió digitális bírságait "tengerentúli zsarolásnak" nevezte, és úgy fogalmazott, hogy azok "az adóztatás egyik formáját jelentik". Az amerikai technológiai cégekre korábban kiszabott büntetések, illetve az ezekről szóló előzetes jelzések rendszerint éles reakciókat váltottak ki Trumpból, aki különösen kereskedelmi intézkedésekkel történő megtorlással fenyegetőzött.
Teresa Ribera ugyanakkor kijelentette, hogy Brüsszel nem hozhat döntéseket annak alapján, hogy "valaki más megpróbálja megmondani nekünk, mit tegyünk vagy mit ne tegyünk". "Kötelességünk megvédeni a jogállamiságot, beleértve a saját jogszabályainkat is, függetlenül attól, hogy azokat miként ítélik meg vagy milyen kihívások érik" - mondta Ribera, hozzátéve, hogy a jogállamiságot a világ más részein is kihívások érik. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokra is utalt-e, úgy válaszolt: "Az amerikai kormány részéről elhangzó egyes kijelentések nem különösebben barátságosak az európai joggal szemben."
Kent Walker, a Google jogi igazgatója szerint az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabályának, a Digital Markets Actnek a végrehajtása "továbbra is tönkreteszi a mindennap használt termékeket". Hozzátette: "Ez nem tisztességes verseny, hanem a termékek lerontása egy szűk, saját érdekeit követő panaszos csoport nyomására, miközben ennek árát az európai vállalkozások és fogyasztók fizetik meg. A szabályozásnak jobbá kellene tennie a termékeket, nem pedig rosszabbá.
Az Európai Bizottság felszólította a Google-t, hogy 60 napon belül módosítsa üzleti gyakorlatait, ellenkező esetben a vállalat átlagos napi árbevételének akár 5 százalékát is elérő időszakos bírságokat szabhat ki rá. A Google anyavállalata, az Alphabet tavaly 402,83 milliárd dolláros árbevételről számolt be. "Most azt várjuk a Google-től, hogy konkrét megoldásokkal álljon elő" - mondta Henna Virkkunen, az Európai Unió technológiai ügyekért felelős biztosa.