SG.hu·
A Gigabyte bejelentette a kínai gyártású CXMT memóriák támogatását
A kínai CXMT memóriachipek már az AMD és az Intel legújabb platformjain is működnek, egyes alaplapokon akár 8200 MT/s adatátviteli sebességet is elérve. A teljesítmény lenyűgöző, és örvendetes a hivatalos támogatás, a kérdés azonban továbbra is az, hogy egyáltalán meg lehet-e vásárolni ezeket a memóriákat.
Olvasóink valószínűleg már jól ismerik a három legnagyobb memóriagyártót: a dél-koreai SK hynixet és Samsungot, valamint az amerikai Micront. Van azonban egy negyedik szereplő is, amely gyors ütemben tör előre a piacon, ez pedig a kínai ChangXin Memory Technologies, közismertebb nevén CXMT. A CXMT a lehető legnagyobb ütemben gyárt RAM chipeket, hogy enyhítse az úgynevezett RAM-apokalipszis hatásait a kínai belföldi fogyasztók számára, emellett pedig gyorsan bővíti gyártókapacitását is. Ezeket a tényezőket, valamint a kínai piac méretét figyelembe véve nem meglepő, hogy az alaplapgyártók, köztük a Gigabyte is, sorban jelentik meg hivatalosan az új memóriachipek támogatását.
Úgy tűnik, az MSI volt az első jelentősebb alaplapgyártó, amely nyilvánosan BIOS-optimalizációkat hirdetett meg kifejezetten a CXMT DDR5 memóriákhoz. Először a kínai piacra szánt BIOS-verziókban jelentek meg ezek a fejlesztések, később pedig globális bejelentések is követték őket. A Gigabyte közlése azonban némileg eltér ettől. A vállalat szerint nemcsak az AMD Socket AM5 és az Intel LGA 1851 platformjaira készült Gigabyte alaplapok támogatják a CXMT memóriákat, hanem bizonyos modelleken akár 8200 MT/s sebességgel is képesek működni.
Ennek bizonyítékaként a Gigabyte egy CPU-Z képernyőképet tett közzé, amelyen két darab, egyenként 16 GB-os Lexar memóriamodul látható CXMT memóriachipekkel. Ezek a modulok a Gigabyte egyik B850M FORCE alaplapjában 8200 MT/s sebességet értek el, mindössze 40 ciklusos CAS késleltetés mellett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Gigabyte nem tüntette fel, mekkora feszültségre volt szükség ennek az órajelnek az eléréséhez, feltehetően nem véletlenül. A vállalat ugyanakkor úgy érte el ezt az eredményt, hogy nem tiltotta le a processzorba integrált grafikus vezérlőt. Ez nem akadályozta meg azt sem, hogy a teszthez használt, egyetlen lapkából álló Ryzen 5 8600G processzorral a rendszer kiváló, mindössze 65,4 nanoszekundumos memória-késleltetést érjen el az AIDA64 mérésében. Összehasonlításképpen, a tipikus EXPO memóriakészletek általában körülbelül 80 nanoszekundumos késleltetést produkálnak, a JEDEC szabvány szerinti beállítások inkább 100 nanoszekundum körüli értéket eredményeznek, míg az LPDDR memóriát használó rendszerek ritkán mennek 110-120 nanoszekundum alá.
Ahogy a Gigabyte fogalmaz: "A CXSH (CXMT) chipekre épülő memóriák üdvözlendő új beszerzési forrást jelentenek a fogyasztók számára." A CXSH egyébként a CXMT JEDEC gyártói azonosítókódja. A Gigabyte külön kiemeli, hogy a támogatás a 16 gigabites és 24 gigabites memóriachipekkel szerelt modulokra vonatkozik. Ez gyakorlatban 16 GB-os és 24 GB-os egyoldalas memóriamodulokat, illetve 32 GB-os és 48 GB-os kétoldalas modulokat jelent.
Bár a CXMT memóriák valóban új és üdvözlendő beszállítói forrást jelentenek, továbbra sem világos, hogy ezekből a memóriákból valójában mennyi jut el Kínán kívülre, különösen az Egyesült Államokba és Európába. A CXMT jelenleg még nem szerepel az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának úgynevezett Entity List tiltólistáján, így termékei hivatalosan nem esnek exporttilalom alá. Ugyanakkor az amerikai Védelmi Minisztérium katonai vállalatként tartja nyilván, miután februárban rövid időre lekerült az úgynevezett 1260H listáról. Az Egyesült Államok törvényhozói - akik feltehetően jelentős támogatásokat kapnak a három nagy memóriagyártótól - szeretnék elérni, hogy a CXMT is tiltólistára kerüljön. Eközben olyan amerikai technológiai vállalatok, mint a Corsair, a HP és a Dell már most is integrálják a ChangXin memóriáit egyes termékeikbe, és az Apple is szeretne csatlakozni hozzájuk.
A valóság azonban az, hogy egy saját számítógépet építő felhasználó számára meglehetősen valószínűtlen, hogy tudja vagy egyáltalán fontosnak tartsa, melyik vállalat gyártotta a memóriáját. Az emberek általában nem közvetlenül az SK hynixtől, a Samsungtól vagy a Microntól vásárolnak memóriát - különösen azóta nem, hogy a Micron gyakorlatilag megszüntette a Crucial önálló működését -, hanem olyan márkáktól, mint a Silicon Power, a G.SKILL, a Patriot, a Corsair vagy számos más vállalat, amelyek a memóriamodulokat összeállítják. Amennyiben a memória a gyártó által megadott specifikációknak megfelelően működik, az átlagos felhasználónak kevés oka van arra, hogy különösebben foglalkozzon azzal, honnan származik. Ettől függetlenül mindenképpen örvendetes, hogy ezeket az új memóriachipeket a jól ismert alaplapgyártók immár hivatalosan is támogatják.
Olvasóink valószínűleg már jól ismerik a három legnagyobb memóriagyártót: a dél-koreai SK hynixet és Samsungot, valamint az amerikai Micront. Van azonban egy negyedik szereplő is, amely gyors ütemben tör előre a piacon, ez pedig a kínai ChangXin Memory Technologies, közismertebb nevén CXMT. A CXMT a lehető legnagyobb ütemben gyárt RAM chipeket, hogy enyhítse az úgynevezett RAM-apokalipszis hatásait a kínai belföldi fogyasztók számára, emellett pedig gyorsan bővíti gyártókapacitását is. Ezeket a tényezőket, valamint a kínai piac méretét figyelembe véve nem meglepő, hogy az alaplapgyártók, köztük a Gigabyte is, sorban jelentik meg hivatalosan az új memóriachipek támogatását.
Úgy tűnik, az MSI volt az első jelentősebb alaplapgyártó, amely nyilvánosan BIOS-optimalizációkat hirdetett meg kifejezetten a CXMT DDR5 memóriákhoz. Először a kínai piacra szánt BIOS-verziókban jelentek meg ezek a fejlesztések, később pedig globális bejelentések is követték őket. A Gigabyte közlése azonban némileg eltér ettől. A vállalat szerint nemcsak az AMD Socket AM5 és az Intel LGA 1851 platformjaira készült Gigabyte alaplapok támogatják a CXMT memóriákat, hanem bizonyos modelleken akár 8200 MT/s sebességgel is képesek működni.
Ennek bizonyítékaként a Gigabyte egy CPU-Z képernyőképet tett közzé, amelyen két darab, egyenként 16 GB-os Lexar memóriamodul látható CXMT memóriachipekkel. Ezek a modulok a Gigabyte egyik B850M FORCE alaplapjában 8200 MT/s sebességet értek el, mindössze 40 ciklusos CAS késleltetés mellett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Gigabyte nem tüntette fel, mekkora feszültségre volt szükség ennek az órajelnek az eléréséhez, feltehetően nem véletlenül. A vállalat ugyanakkor úgy érte el ezt az eredményt, hogy nem tiltotta le a processzorba integrált grafikus vezérlőt. Ez nem akadályozta meg azt sem, hogy a teszthez használt, egyetlen lapkából álló Ryzen 5 8600G processzorral a rendszer kiváló, mindössze 65,4 nanoszekundumos memória-késleltetést érjen el az AIDA64 mérésében. Összehasonlításképpen, a tipikus EXPO memóriakészletek általában körülbelül 80 nanoszekundumos késleltetést produkálnak, a JEDEC szabvány szerinti beállítások inkább 100 nanoszekundum körüli értéket eredményeznek, míg az LPDDR memóriát használó rendszerek ritkán mennek 110-120 nanoszekundum alá.
Ahogy a Gigabyte fogalmaz: "A CXSH (CXMT) chipekre épülő memóriák üdvözlendő új beszerzési forrást jelentenek a fogyasztók számára." A CXSH egyébként a CXMT JEDEC gyártói azonosítókódja. A Gigabyte külön kiemeli, hogy a támogatás a 16 gigabites és 24 gigabites memóriachipekkel szerelt modulokra vonatkozik. Ez gyakorlatban 16 GB-os és 24 GB-os egyoldalas memóriamodulokat, illetve 32 GB-os és 48 GB-os kétoldalas modulokat jelent.
Bár a CXMT memóriák valóban új és üdvözlendő beszállítói forrást jelentenek, továbbra sem világos, hogy ezekből a memóriákból valójában mennyi jut el Kínán kívülre, különösen az Egyesült Államokba és Európába. A CXMT jelenleg még nem szerepel az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának úgynevezett Entity List tiltólistáján, így termékei hivatalosan nem esnek exporttilalom alá. Ugyanakkor az amerikai Védelmi Minisztérium katonai vállalatként tartja nyilván, miután februárban rövid időre lekerült az úgynevezett 1260H listáról. Az Egyesült Államok törvényhozói - akik feltehetően jelentős támogatásokat kapnak a három nagy memóriagyártótól - szeretnék elérni, hogy a CXMT is tiltólistára kerüljön. Eközben olyan amerikai technológiai vállalatok, mint a Corsair, a HP és a Dell már most is integrálják a ChangXin memóriáit egyes termékeikbe, és az Apple is szeretne csatlakozni hozzájuk.
A valóság azonban az, hogy egy saját számítógépet építő felhasználó számára meglehetősen valószínűtlen, hogy tudja vagy egyáltalán fontosnak tartsa, melyik vállalat gyártotta a memóriáját. Az emberek általában nem közvetlenül az SK hynixtől, a Samsungtól vagy a Microntól vásárolnak memóriát - különösen azóta nem, hogy a Micron gyakorlatilag megszüntette a Crucial önálló működését -, hanem olyan márkáktól, mint a Silicon Power, a G.SKILL, a Patriot, a Corsair vagy számos más vállalat, amelyek a memóriamodulokat összeállítják. Amennyiben a memória a gyártó által megadott specifikációknak megfelelően működik, az átlagos felhasználónak kevés oka van arra, hogy különösebben foglalkozzon azzal, honnan származik. Ettől függetlenül mindenképpen örvendetes, hogy ezeket az új memóriachipeket a jól ismert alaplapgyártók immár hivatalosan is támogatják.