SG.hu·
Az EU megtiltaná egyes állami adatok amerikai felhőszolgáltatókhoz továbbítását
Az Európai Unió komolyan mérlegeli annak lehetőségét, hogy korlátozza az amerikai felhőszolgáltatók használatát az érzékeny állami adatok kezelésében. Az Európai Bizottság jelenleg olyan szabályozási csomagon dolgozik, amely jelentősen átalakíthatja az európai kormányzati informatikai infrastruktúrát, és új lendületet adhat az úgynevezett digitális szuverenitás politikájának.
A tervek szerint az Európai Bizottság május 27-én mutatja be a "Tech Sovereignty Package" nevű csomagot, amely több olyan intézkedést tartalmaz majd, amelyek célja az EU stratégiai autonómiájának erősítése a technológiai szektorban. Egyre erősebb politikai és gazdasági nyomás érzékelhető arra, hogy Európa csökkentse függőségét az amerikai technológiai óriásoktól, különösen a felhőszolgáltatások területén. Jelenleg az európai felhőpiacot döntően amerikai vállalatok uralják. Az Amazon Web Services, a Microsoft Azure és a Google Cloud együttesen a kontinens legnagyobb szereplői közé tartoznak, és számos állami intézmény, minisztérium, egészségügyi szervezet, pénzügyi hatóság és bírósági rendszer is ezek infrastruktúráját használja érzékeny adatok tárolására és feldolgozására.
Az Európai Bizottságon belül azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy ezek az adatok végső soron amerikai joghatóság alá kerülhetnek. A probléma középpontjában az Egyesült Államok 2018-as Cloud Act törvénye áll, amely lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy adatokat kérjenek ki amerikai vállalatoktól akkor is, ha az adat fizikailag az Egyesült Államokon kívül található. Ez Európában komoly adatvédelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. Az uniós döntéshozók attól tartanak, hogy stratégiailag fontos adatok felett valójában nem az EU rendelkezik teljes kontrollal, még akkor sem, ha azok európai adatközpontokban vannak tárolva.
Bizottsági tisztviselők szerint jelenleg olyan szabályozás körvonalazódik, amely nem tiltaná meg teljesen az amerikai felhőszolgáltatók használatát, de bizonyos kiemelten érzékeny területeken korlátozná azok alkalmazását. A tervezett szabályok főként az állami szektor szervezeteire vonatkoznának. A megbeszélések során különösen az egészségügyi, pénzügyi és igazságügyi adatok kerültek fókuszba. Az elképzelések szerint az ilyen típusú információkat csak magas szintű "szuverén felhőinfrastruktúrán" lehetne kezelni. Ez gyakorlatilag olyan európai rendszereket jelentene, amelyek teljes mértékben uniós ellenőrzés alatt állnak.
Az egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a legfontosabb cél annak meghatározása, hogy mely ágazatok esetében kötelező az európai felhőkapacitás használata. Ez közvetlenül érinthetné az amerikai szolgáltatókat is. A javaslatok egyelőre még kidolgozás alatt állnak, és a részletek sem véglegesek. Az azonban már most látható, hogy az Európai Unió egy sokkal önállóbb digitális infrastruktúra kiépítésére készül.
A folyamat mögött az utóbbi évek geopolitikai feszültségei, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti egyre bonyolultabb politikai viszony szintén fontos szerepet játszik. Donald Trump visszatérése az amerikai politikai élet élvonalába tovább növelte az európai bizonytalanságot az amerikai technológiai függőséggel kapcsolatban. Az európai vezetők attól tartanak, hogy válsághelyzetben az Egyesült Államok politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlásra használhatja technológiai dominanciáját. Emiatt az "európai digitális szuverenitás" az elmúlt évek egyik legfontosabb technológiai politikai célkitűzésévé vált Brüsszelben.
A most készülő csomag része lesz a Cloud and MI Development Act, röviden CADA, valamint a Chips Act 2.0 is. Ezek a kezdeményezések az európai technológiai ipar megerősítését célozzák, beleértve az európai felhőszolgáltatókat, az MI infrastruktúrát és a félvezetőgyártást. Az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy a csomag arról szól, hogy "Európa végre felébredjen és összeszedje magát". Hozzátette, hogy az intézkedések javítani fogják a szuverén európai felhőmegoldások piaci lehetőségeit, többek között a közbeszerzések révén is.
Az elmúlt hónapokban több európai ország is konkrét lépéseket tett ezen az úton. Franciaország januárban bejelentette a Visio nevű videókonferencia-platform fejlesztését, amelyet teljes egészében állami megoldásként kívánnak használni. A francia kormány célja, hogy 2027-re az összes állami szolgáltatás átálljon erre a rendszerre, leváltva többek között a Microsoft Teams és a Zoom használatát. Szintén figyelemre méltó fejlemény volt, hogy az Európai Unió áprilisban 180 millió eurós tendert ítélt oda négy európai szuverén felhőprojektnek, amelyek uniós intézmények és ügynökségek számára biztosítanak infrastruktúrát. Az egyik projektben a francia Thales és a Google Cloud közös vállalata is részt vesz, azaz a teljes leválás az amerikai technológiáról rövid távon továbbra sem reális.
Az európai technológiai cégek ugyanakkor hatalmas lehetőséget látnak a változásokban. A kontinens felhőszolgáltatóinak egyik legnagyobb problémája eddig az volt, hogy nehezen tudtak versenyezni az amerikai óriások méretével, fejlesztési tempójával és áraival. Egy olyan szabályozási környezet azonban, amely bizonyos állami projektekből kiszorítja az amerikai szereplőket, jelentős lökést adhat az európai vállalatoknak. Az Egyesült Államok technológiai cégei várhatóan komoly lobbitevékenységet folytatnak majd a korlátozások enyhítése érdekében. Az is elképzelhető, hogy Washington kereskedelmi nyomást gyakorolna az EU-ra, ha a szabályozás túlzottan korlátozónak bizonyulna.
A tervezet elfogadásához az Európai Unió mind a 27 tagállamának támogatására szükség lesz. Ez nem lesz egyszerű feladat, mivel az egyes országok eltérően viszonyulnak az amerikai technológiai cégekhez, és sok helyen jelenleg is mélyen integráltak ezek a szolgáltatások az állami rendszerekbe.
A tervek szerint az Európai Bizottság május 27-én mutatja be a "Tech Sovereignty Package" nevű csomagot, amely több olyan intézkedést tartalmaz majd, amelyek célja az EU stratégiai autonómiájának erősítése a technológiai szektorban. Egyre erősebb politikai és gazdasági nyomás érzékelhető arra, hogy Európa csökkentse függőségét az amerikai technológiai óriásoktól, különösen a felhőszolgáltatások területén. Jelenleg az európai felhőpiacot döntően amerikai vállalatok uralják. Az Amazon Web Services, a Microsoft Azure és a Google Cloud együttesen a kontinens legnagyobb szereplői közé tartoznak, és számos állami intézmény, minisztérium, egészségügyi szervezet, pénzügyi hatóság és bírósági rendszer is ezek infrastruktúráját használja érzékeny adatok tárolására és feldolgozására.
Az Európai Bizottságon belül azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy ezek az adatok végső soron amerikai joghatóság alá kerülhetnek. A probléma középpontjában az Egyesült Államok 2018-as Cloud Act törvénye áll, amely lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy adatokat kérjenek ki amerikai vállalatoktól akkor is, ha az adat fizikailag az Egyesült Államokon kívül található. Ez Európában komoly adatvédelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. Az uniós döntéshozók attól tartanak, hogy stratégiailag fontos adatok felett valójában nem az EU rendelkezik teljes kontrollal, még akkor sem, ha azok európai adatközpontokban vannak tárolva.
Bizottsági tisztviselők szerint jelenleg olyan szabályozás körvonalazódik, amely nem tiltaná meg teljesen az amerikai felhőszolgáltatók használatát, de bizonyos kiemelten érzékeny területeken korlátozná azok alkalmazását. A tervezett szabályok főként az állami szektor szervezeteire vonatkoznának. A megbeszélések során különösen az egészségügyi, pénzügyi és igazságügyi adatok kerültek fókuszba. Az elképzelések szerint az ilyen típusú információkat csak magas szintű "szuverén felhőinfrastruktúrán" lehetne kezelni. Ez gyakorlatilag olyan európai rendszereket jelentene, amelyek teljes mértékben uniós ellenőrzés alatt állnak.
Az egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a legfontosabb cél annak meghatározása, hogy mely ágazatok esetében kötelező az európai felhőkapacitás használata. Ez közvetlenül érinthetné az amerikai szolgáltatókat is. A javaslatok egyelőre még kidolgozás alatt állnak, és a részletek sem véglegesek. Az azonban már most látható, hogy az Európai Unió egy sokkal önállóbb digitális infrastruktúra kiépítésére készül.
A folyamat mögött az utóbbi évek geopolitikai feszültségei, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti egyre bonyolultabb politikai viszony szintén fontos szerepet játszik. Donald Trump visszatérése az amerikai politikai élet élvonalába tovább növelte az európai bizonytalanságot az amerikai technológiai függőséggel kapcsolatban. Az európai vezetők attól tartanak, hogy válsághelyzetben az Egyesült Államok politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlásra használhatja technológiai dominanciáját. Emiatt az "európai digitális szuverenitás" az elmúlt évek egyik legfontosabb technológiai politikai célkitűzésévé vált Brüsszelben.
A most készülő csomag része lesz a Cloud and MI Development Act, röviden CADA, valamint a Chips Act 2.0 is. Ezek a kezdeményezések az európai technológiai ipar megerősítését célozzák, beleértve az európai felhőszolgáltatókat, az MI infrastruktúrát és a félvezetőgyártást. Az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy a csomag arról szól, hogy "Európa végre felébredjen és összeszedje magát". Hozzátette, hogy az intézkedések javítani fogják a szuverén európai felhőmegoldások piaci lehetőségeit, többek között a közbeszerzések révén is.
Az elmúlt hónapokban több európai ország is konkrét lépéseket tett ezen az úton. Franciaország januárban bejelentette a Visio nevű videókonferencia-platform fejlesztését, amelyet teljes egészében állami megoldásként kívánnak használni. A francia kormány célja, hogy 2027-re az összes állami szolgáltatás átálljon erre a rendszerre, leváltva többek között a Microsoft Teams és a Zoom használatát. Szintén figyelemre méltó fejlemény volt, hogy az Európai Unió áprilisban 180 millió eurós tendert ítélt oda négy európai szuverén felhőprojektnek, amelyek uniós intézmények és ügynökségek számára biztosítanak infrastruktúrát. Az egyik projektben a francia Thales és a Google Cloud közös vállalata is részt vesz, azaz a teljes leválás az amerikai technológiáról rövid távon továbbra sem reális.
Az európai technológiai cégek ugyanakkor hatalmas lehetőséget látnak a változásokban. A kontinens felhőszolgáltatóinak egyik legnagyobb problémája eddig az volt, hogy nehezen tudtak versenyezni az amerikai óriások méretével, fejlesztési tempójával és áraival. Egy olyan szabályozási környezet azonban, amely bizonyos állami projektekből kiszorítja az amerikai szereplőket, jelentős lökést adhat az európai vállalatoknak. Az Egyesült Államok technológiai cégei várhatóan komoly lobbitevékenységet folytatnak majd a korlátozások enyhítése érdekében. Az is elképzelhető, hogy Washington kereskedelmi nyomást gyakorolna az EU-ra, ha a szabályozás túlzottan korlátozónak bizonyulna.
A tervezet elfogadásához az Európai Unió mind a 27 tagállamának támogatására szükség lesz. Ez nem lesz egyszerű feladat, mivel az egyes országok eltérően viszonyulnak az amerikai technológiai cégekhez, és sok helyen jelenleg is mélyen integráltak ezek a szolgáltatások az állami rendszerekbe.