SG.hu·
Elon Musk figyelmen kívül hagyta a francia ügyészeket
Elon Musk figyelmen kívül hagyta a párizsi ügyészek idézését, akik őt és közösségi médiavállalatát, az X-et vizsgálják, ezzel tovább mélyítve a francia igazságszolgáltatási rendszer és az amerikai technológiai óriás közötti patthelyzetet.
Musk távolmaradására több mint két hónappal azután került sor, hogy a párizsi ügyészség a kiberbűnözési részlege hosszabb ideje zajló vizsgálata keretében razziát tartott az X párizsi irodájában. Az ügyészek 2025 januárja óta vizsgálják az X-et, és hét lehetséges vádpontot említettek a francia jog alapján, köztük gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket ábrázoló tartalmak terjesztésében való bűnrészességet, emberiség elleni bűncselekmények tagadását tartalmazó tartalmak előállítását, valamint adatok csalárd megszerzését. A februári házkutatással egyidőben beidézték Muskot, hogy áprilisban találkozzon a vizsgálóbíróval, és megvitassák a lehetséges vádakat. Egy ilyen jellegű meghívás a francia büntetőeljárás szokásos része, amelynek során az érintettek "bemutathatják álláspontjukat a tényekről, valamint azokat a megfelelőségi intézkedéseket, amelyeket bevezetni terveznek" - közölte akkor az ügyészség.
Musk távolmaradása várható volt, miután élesen bírálta a vizsgálatot, és azt politikai támadásnak nevezte. Az ügyészség nem jelentett be azonnali jogi következményeket a meg nem jelenése miatt. A vizsgálat eredetileg az X algoritmusával kapcsolatos francia aggályok miatt indult, később kibővült további vádakkal, miszerint a Grok nevű MI chatbot holokauszttagadó állításokat és szexuális deepfake tartalmakat terjesztett.
A februári razzia után a vállalat globális kormányzati kapcsolatokért felelős részlege közleményben közölte, hogy "határozottan tagad minden jogsértést", és azt állította, hogy a vizsgálat "elferdíti a francia jogot, megkerüli a jogszerű eljárást, és veszélyezteti a szólásszabadságot". A cég januárban azt is jelezte, hogy korlátozta a Grok képgeneráló képességeit annak érdekében, hogy megakadályozza a szexualizált képek terjedését. A párizsi ügyészség hétfőn kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Musk távolmaradása "nem akadályozza a vizsgálat folytatását". Azt is hozzátették, hogy az igazságszolgáltatás független, mivel "a francia alkotmány garantálja a hatalmi ágak szétválasztását".
Az ügy egy szélesebb körű vita középpontjában áll az amerikai technológiai vállalatok és az európai kormányok között arról, hogy milyen mértékben kell felelősséget vállalniuk ezeknek a cégeknek a platformjaikon megjelenő tartalmakért. Az Európai Unió átfogó digitális szabályozásokat vezetett be, amelyek pénzbírságokkal fenyegetik a technológiai cégeket, ha nem ellenőrzik platformjaikat az illegális tartalmak, a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd tekintetében. Decemberben az Európai Unió az első bírságot is kiszabta az új Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény alapján, amikor 140 millió dollárra büntette az X-et jogsértések miatt. A következő hónapban az uniós szabályozó hatóságok vizsgálatot indítottak az X ellen a Grok által generált szexualizált képek terjedése miatt.
A francia hatóságok ritkán látott elszántságot mutatnak a vezető technológiai cégek irányába, és személyes felelősségre vonást is kilátásba helyeznek a platformok vezetőivel szemben a felhasználók viselkedéséért. A kérdés különösen feszültté vált a Trump-kormányzat idején, amely egyre határozottabban lép fel azokkal az európai törekvésekkel szemben, amelyek az amerikai technológiai cégek szabályozását célozzák. A vita egy szélesebb transzatlanti nézeteltérést tükröz arról, hogy miként és egyáltalán szükséges-e szabályozni a közösségi médiát. Az európai álláspont szerint ezek az intézkedések a felhasználók védelmét szolgálják a visszaélésszerű tartalmakkal szemben. A Trump-kormányzat viszont úgy véli, hogy a bírságok igazságtalan pénzbehajtást jelentenek az amerikai vállalatoktól, és a szabályozások a szólásszabadság elleni támadást jelentik. Az Egyesült Államokban nagyon kevés jogi korlátozás vonatkozik a véleménynyilvánításra. Franciaországban viszont büntetőjogi következményekkel jár a gyűlöletbeszéd, a holokauszttagadás és a terrorizmus dicsőítése.
Musk távolmaradására több mint két hónappal azután került sor, hogy a párizsi ügyészség a kiberbűnözési részlege hosszabb ideje zajló vizsgálata keretében razziát tartott az X párizsi irodájában. Az ügyészek 2025 januárja óta vizsgálják az X-et, és hét lehetséges vádpontot említettek a francia jog alapján, köztük gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket ábrázoló tartalmak terjesztésében való bűnrészességet, emberiség elleni bűncselekmények tagadását tartalmazó tartalmak előállítását, valamint adatok csalárd megszerzését. A februári házkutatással egyidőben beidézték Muskot, hogy áprilisban találkozzon a vizsgálóbíróval, és megvitassák a lehetséges vádakat. Egy ilyen jellegű meghívás a francia büntetőeljárás szokásos része, amelynek során az érintettek "bemutathatják álláspontjukat a tényekről, valamint azokat a megfelelőségi intézkedéseket, amelyeket bevezetni terveznek" - közölte akkor az ügyészség.
Musk távolmaradása várható volt, miután élesen bírálta a vizsgálatot, és azt politikai támadásnak nevezte. Az ügyészség nem jelentett be azonnali jogi következményeket a meg nem jelenése miatt. A vizsgálat eredetileg az X algoritmusával kapcsolatos francia aggályok miatt indult, később kibővült további vádakkal, miszerint a Grok nevű MI chatbot holokauszttagadó állításokat és szexuális deepfake tartalmakat terjesztett.
A februári razzia után a vállalat globális kormányzati kapcsolatokért felelős részlege közleményben közölte, hogy "határozottan tagad minden jogsértést", és azt állította, hogy a vizsgálat "elferdíti a francia jogot, megkerüli a jogszerű eljárást, és veszélyezteti a szólásszabadságot". A cég januárban azt is jelezte, hogy korlátozta a Grok képgeneráló képességeit annak érdekében, hogy megakadályozza a szexualizált képek terjedését. A párizsi ügyészség hétfőn kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Musk távolmaradása "nem akadályozza a vizsgálat folytatását". Azt is hozzátették, hogy az igazságszolgáltatás független, mivel "a francia alkotmány garantálja a hatalmi ágak szétválasztását".
Az ügy egy szélesebb körű vita középpontjában áll az amerikai technológiai vállalatok és az európai kormányok között arról, hogy milyen mértékben kell felelősséget vállalniuk ezeknek a cégeknek a platformjaikon megjelenő tartalmakért. Az Európai Unió átfogó digitális szabályozásokat vezetett be, amelyek pénzbírságokkal fenyegetik a technológiai cégeket, ha nem ellenőrzik platformjaikat az illegális tartalmak, a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd tekintetében. Decemberben az Európai Unió az első bírságot is kiszabta az új Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény alapján, amikor 140 millió dollárra büntette az X-et jogsértések miatt. A következő hónapban az uniós szabályozó hatóságok vizsgálatot indítottak az X ellen a Grok által generált szexualizált képek terjedése miatt.
A francia hatóságok ritkán látott elszántságot mutatnak a vezető technológiai cégek irányába, és személyes felelősségre vonást is kilátásba helyeznek a platformok vezetőivel szemben a felhasználók viselkedéséért. A kérdés különösen feszültté vált a Trump-kormányzat idején, amely egyre határozottabban lép fel azokkal az európai törekvésekkel szemben, amelyek az amerikai technológiai cégek szabályozását célozzák. A vita egy szélesebb transzatlanti nézeteltérést tükröz arról, hogy miként és egyáltalán szükséges-e szabályozni a közösségi médiát. Az európai álláspont szerint ezek az intézkedések a felhasználók védelmét szolgálják a visszaélésszerű tartalmakkal szemben. A Trump-kormányzat viszont úgy véli, hogy a bírságok igazságtalan pénzbehajtást jelentenek az amerikai vállalatoktól, és a szabályozások a szólásszabadság elleni támadást jelentik. Az Egyesült Államokban nagyon kevés jogi korlátozás vonatkozik a véleménynyilvánításra. Franciaországban viszont büntetőjogi következményekkel jár a gyűlöletbeszéd, a holokauszttagadás és a terrorizmus dicsőítése.