SG.hu·
Felfüggesztette angliai adatközpont építési tervét az OpenAI
Az OpenAI felfüggesztette a „Stargate UK” nevű mesterséges intelligencia infrastruktúra projektjének előkészítését, ami komoly csapást jelent az Egyesült Királyság MI-vel kapcsolatos ambícióira. A vállalat szerint jelenleg nem adottak a megfelelő feltételek a beruházás megvalósításához, ezért a projektet egyelőre jegelik. A döntés hátterében több tényező áll, köztük a brit szabályozási környezet bizonytalanságai és az országban tapasztalható magas energiaárak.
A projektet eredetileg nagy politikai és gazdasági jelentőségű fejlesztésként jelentették be. Az elképzelés az volt, hogy a „Stargate UK” az OpenAI globális MI infrastruktúra programjának brit ága lesz. A bejelentés idején az amerikai technológiai vállalat azt jelezte, hogy akár 8000 nagy teljesítményű grafikus processzort is bérelne a londoni székhelyű Nscale adatközpont szolgáltatótól. Ezeket a chipeket az Egyesült Királyság több pontján működő adatközpontokban helyezték volna üzembe. A tervezett infrastruktúra egyik fontos helyszíne az északkelet-angliai Cobalt Park lett volna. A területet a brit kormány „MI növekedési zónának” minősítette, vagyis olyan régiónak, ahol kiemelten támogatják az MI fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését.
A projektet politikai szinten is erősen támogatták. A bejelentés egy időben történt azzal az állami látogatással, amelyet Donald Trump amerikai elnök tett az Egyesült Királyságban, és amely során a brit kormány vezetői az ország technológiai jövőjének egyik fontos pilléreként beszéltek az együttműködésről. A beruházást akkor a brit miniszterelnök, Keir Starmer és a technológiai miniszter, Liz Kendall is jelentős bizalmi szavazatként értékelte az Egyesült Királyság gazdasága iránt. A projekt azonban azóta nem haladt előre. Az OpenAI egyelőre nem használja az MI-processzorokat, és a cég szóvivője azt közölte, hogy a vállalat csak akkor indítja el a beruházást, ha hosszú távon kiszámítható környezetet lát. A cég szerint az MI infrastruktúrába történő befektetések csak akkor térülnek meg, ha az energiaellátás költségei stabilak, és a jogi szabályozás is egyértelmű.
A vállalat külön kiemelte a szerzői jogi szabályozás kérdését. Az MI rendszerek fejlesztése során a modellek gyakran nagy mennyiségű szöveges és multimédiás adatból tanulnak. A brit kormány korábban olyan javaslatot fontolgatott, amely lehetővé tette volna, hogy az MI cégek szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat is felhasználhassanak, hacsak a jogtulajdonosok kifejezetten nem tiltakoznak. A kormány azonban később visszavonta ezt az elképzelést, ami a technológiai iparág részéről jelentős kritikát váltott ki.
Az OpenAI ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly lehetőségeket lát az Egyesült Királyság MI jövőjében. A vállalat jelezte, hogy továbbra is együttműködik a brit kormánnyal a közszféra MI alapú modernizációján, valamint Londonban kívánja kiépíteni az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb kutatási központját. A cég és az Nscale között a kereskedelmi tárgyalások is folytatódnak. Az illetékes brit minisztérium, a Department for Science, Innovation and Technology közölte, hogy továbbra is azon dolgozik, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a nagy technológiai beruházások számára. A hivatal szerint a cél az, hogy az Egyesült Királyság vonzó helyszín legyen az MI infrastruktúra és adatközpontok számára.
A háttérben azonban komoly strukturális problémák húzódnak meg. Az Egyesült Királyságban az energia ára az egyik legmagasabb a világon, ami jelentősen növeli az olyan energiaigényes létesítmények működési költségeit, mint az MI adatközpontok. A brit kormány maga is elismerte, hogy az ország valószínűleg nem válik a világ egyik vezető helyszínévé a legnagyobb MI modellek betanításához szükséges hatalmas adatközpontok számára. Ennek ellenére a kormány több kezdeményezést is indított a technológiai beruházások ösztönzésére. Az országban öt különböző régiót jelöltek ki MI növekedési zónaként. Ezekben a térségekben az állam közvetlen támogatást ígér a beruházásokhoz, beleértve a területfejlesztési engedélyek gyorsabb kiadását, az elektromos hálózatra való csatlakozás elősegítését, valamint bizonyos energiaár kedvezményeket. A program teljes megvalósítása 2030-ra várható, és a kormány becslése szerint több mint 15 ezer ideiglenes és állandó munkahelyet hozhat létre.
A program ugyanakkor iparági kritikákat is kiváltott. Egyes szakértők szerint a kormány túl lassan halad a projektek gyakorlati megvalósításával, és még mindig hiányzik a hosszú távú stratégiai iránymutatás. Például a Culhamban, Oxfordshire megyében és Észak-Walesben tervezett MI növekedési zónák esetében még mindig nem találtak magánszektorbeli partnereket. Más nagyszabású adatközpont beruházások is csúsznak. A Microsoft és az Nscale által közösen tervezett, az ország legnagyobb adatközpontjának szánt essexi létesítmény eredetileg 2026-ban kezdte volna meg működését, de a projektet 2027 második negyedévére halasztották. A hivatalos magyarázat szerint a késés oka az, hogy az új létesítményben már a következő generációs MI-processzorokat szeretnék használni, amelyek még nem állnak rendelkezésre. A projekt ugyanakkor még mindig nem kapta meg a végleges építési engedélyeket sem.
A brit kormány szerint a nagyszabású MI infrastruktúra projektek természetüknél fogva hosszú előkészítést igényelnek. A technológiai ügyekért felelős miniszter, Kanishka Narayan egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az ilyen léptékű beruházások nem valósulhatnak meg egyik napról a másikra. Szerinte az Egyesült Királyság továbbra is jó helyzetben van ahhoz, hogy az MI fejlesztések egyik vezető európai központja legyen. Az OpenAI döntése ugyanakkor jól mutatja, milyen erős nemzetközi verseny zajlik az MI infrastruktúráért. Azok az országok kerülhetnek előnybe, amelyek egyszerre tudnak stabil jogi környezetet, megfizethető energiát és nagy teljesítményű számítási kapacitást biztosítani. A technológiai cégek számára ugyanis ezek a tényezők kulcsfontosságúak a jövő MI rendszereinek fejlesztéséhez.
A projektet eredetileg nagy politikai és gazdasági jelentőségű fejlesztésként jelentették be. Az elképzelés az volt, hogy a „Stargate UK” az OpenAI globális MI infrastruktúra programjának brit ága lesz. A bejelentés idején az amerikai technológiai vállalat azt jelezte, hogy akár 8000 nagy teljesítményű grafikus processzort is bérelne a londoni székhelyű Nscale adatközpont szolgáltatótól. Ezeket a chipeket az Egyesült Királyság több pontján működő adatközpontokban helyezték volna üzembe. A tervezett infrastruktúra egyik fontos helyszíne az északkelet-angliai Cobalt Park lett volna. A területet a brit kormány „MI növekedési zónának” minősítette, vagyis olyan régiónak, ahol kiemelten támogatják az MI fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését.
A projektet politikai szinten is erősen támogatták. A bejelentés egy időben történt azzal az állami látogatással, amelyet Donald Trump amerikai elnök tett az Egyesült Királyságban, és amely során a brit kormány vezetői az ország technológiai jövőjének egyik fontos pilléreként beszéltek az együttműködésről. A beruházást akkor a brit miniszterelnök, Keir Starmer és a technológiai miniszter, Liz Kendall is jelentős bizalmi szavazatként értékelte az Egyesült Királyság gazdasága iránt. A projekt azonban azóta nem haladt előre. Az OpenAI egyelőre nem használja az MI-processzorokat, és a cég szóvivője azt közölte, hogy a vállalat csak akkor indítja el a beruházást, ha hosszú távon kiszámítható környezetet lát. A cég szerint az MI infrastruktúrába történő befektetések csak akkor térülnek meg, ha az energiaellátás költségei stabilak, és a jogi szabályozás is egyértelmű.
A vállalat külön kiemelte a szerzői jogi szabályozás kérdését. Az MI rendszerek fejlesztése során a modellek gyakran nagy mennyiségű szöveges és multimédiás adatból tanulnak. A brit kormány korábban olyan javaslatot fontolgatott, amely lehetővé tette volna, hogy az MI cégek szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat is felhasználhassanak, hacsak a jogtulajdonosok kifejezetten nem tiltakoznak. A kormány azonban később visszavonta ezt az elképzelést, ami a technológiai iparág részéről jelentős kritikát váltott ki.
Az OpenAI ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly lehetőségeket lát az Egyesült Királyság MI jövőjében. A vállalat jelezte, hogy továbbra is együttműködik a brit kormánnyal a közszféra MI alapú modernizációján, valamint Londonban kívánja kiépíteni az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb kutatási központját. A cég és az Nscale között a kereskedelmi tárgyalások is folytatódnak. Az illetékes brit minisztérium, a Department for Science, Innovation and Technology közölte, hogy továbbra is azon dolgozik, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a nagy technológiai beruházások számára. A hivatal szerint a cél az, hogy az Egyesült Királyság vonzó helyszín legyen az MI infrastruktúra és adatközpontok számára.
A háttérben azonban komoly strukturális problémák húzódnak meg. Az Egyesült Királyságban az energia ára az egyik legmagasabb a világon, ami jelentősen növeli az olyan energiaigényes létesítmények működési költségeit, mint az MI adatközpontok. A brit kormány maga is elismerte, hogy az ország valószínűleg nem válik a világ egyik vezető helyszínévé a legnagyobb MI modellek betanításához szükséges hatalmas adatközpontok számára. Ennek ellenére a kormány több kezdeményezést is indított a technológiai beruházások ösztönzésére. Az országban öt különböző régiót jelöltek ki MI növekedési zónaként. Ezekben a térségekben az állam közvetlen támogatást ígér a beruházásokhoz, beleértve a területfejlesztési engedélyek gyorsabb kiadását, az elektromos hálózatra való csatlakozás elősegítését, valamint bizonyos energiaár kedvezményeket. A program teljes megvalósítása 2030-ra várható, és a kormány becslése szerint több mint 15 ezer ideiglenes és állandó munkahelyet hozhat létre.
A program ugyanakkor iparági kritikákat is kiváltott. Egyes szakértők szerint a kormány túl lassan halad a projektek gyakorlati megvalósításával, és még mindig hiányzik a hosszú távú stratégiai iránymutatás. Például a Culhamban, Oxfordshire megyében és Észak-Walesben tervezett MI növekedési zónák esetében még mindig nem találtak magánszektorbeli partnereket. Más nagyszabású adatközpont beruházások is csúsznak. A Microsoft és az Nscale által közösen tervezett, az ország legnagyobb adatközpontjának szánt essexi létesítmény eredetileg 2026-ban kezdte volna meg működését, de a projektet 2027 második negyedévére halasztották. A hivatalos magyarázat szerint a késés oka az, hogy az új létesítményben már a következő generációs MI-processzorokat szeretnék használni, amelyek még nem állnak rendelkezésre. A projekt ugyanakkor még mindig nem kapta meg a végleges építési engedélyeket sem.
A brit kormány szerint a nagyszabású MI infrastruktúra projektek természetüknél fogva hosszú előkészítést igényelnek. A technológiai ügyekért felelős miniszter, Kanishka Narayan egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az ilyen léptékű beruházások nem valósulhatnak meg egyik napról a másikra. Szerinte az Egyesült Királyság továbbra is jó helyzetben van ahhoz, hogy az MI fejlesztések egyik vezető európai központja legyen. Az OpenAI döntése ugyanakkor jól mutatja, milyen erős nemzetközi verseny zajlik az MI infrastruktúráért. Azok az országok kerülhetnek előnybe, amelyek egyszerre tudnak stabil jogi környezetet, megfizethető energiát és nagy teljesítményű számítási kapacitást biztosítani. A technológiai cégek számára ugyanis ezek a tényezők kulcsfontosságúak a jövő MI rendszereinek fejlesztéséhez.