SG.hu
IMF: sürgős etikai és jogi keretekre van szükség a mesterséges intelligencia szabályozásához
A világ országainak nincs megfelelő szabályozási és etikai alapjuk az mesterséges intelligencia gyors térnyerésének kezeléséhez - jelentette ki az IMF vezetője, Kristalina Georgieva, és felszólította a civil civil szervezeteket, hogy "kongassák meg a vészharangot”.
Georgieva szerint az MI által elindított, gyorsan előrehaladó technológiai forradalomban a fejlett gazdaságok dominálnak, az Egyesült Államok pedig a legnagyobb részesedéssel bír. Néhány feltörekvő piac, köztük Kína, szintén rendelkezik kapacitásokkal ebben a szektorban, de a fejlődő országok messze lemaradtak, és kevésbé képesek kihasználni a technológiai forradalomban rejlő potenciált.
Az IMF és a Világbank éves üléseinek első napján a civil társadalmi szervezetekkel folytatott beszélgetés során Georgieva elmondta, hogy az IMF „meglehetősen aggódik” amiatt, hogy a fejlett gazdaságok és az alacsony jövedelmű országok között egyre növekszik a különbség az MI-ra való felkészültség terén, ami egyre nehezebbé teszi a fejlődő országok felzárkózását.
Georgieva megjegyzései néhány nappal azután hangzottak el, hogy figyelmeztetett: a pénzügyi piaci értékelések az MI-vel kapcsolatos remények alapján a 25 évvel ezelőtti internetes fellendülés idején tapasztalt szintek felé tartanak, de a hangulat hirtelen megváltozása visszafoghatja a világ növekedését, ami különösen nehéz helyzetbe hozhatja a fejlődő országokat. Elmondta, hogy az IMF sürgeti a fejlődő országokat és a feltörekvő piacokat, hogy összpontosítsanak a siker első előfeltételére, azaz a digitális infrastruktúra és a készségek bővítésére.
Az IMF kidolgozott egy mesterséges intelligencia felkészültségi indexet, amely négy területen - infrastruktúra, munkaerő és készségek, innováció, valamint szabályozás és etika - értékeli az országok felkészültségét az új technológiára. "A világ leginkább a szabályozás és az etika terén marad el” - mondta. „A jövőnk mesterséges intelligenciájának szabályozási etikai alapjai még nem kerültek kialakításra.” „Arra kérte a civil szervezeteket, hogy kongassák meg a vészharangot országaikban, mert aki egy helyben marad, az lemarad.”
Georgieva szerint az MI által elindított, gyorsan előrehaladó technológiai forradalomban a fejlett gazdaságok dominálnak, az Egyesült Államok pedig a legnagyobb részesedéssel bír. Néhány feltörekvő piac, köztük Kína, szintén rendelkezik kapacitásokkal ebben a szektorban, de a fejlődő országok messze lemaradtak, és kevésbé képesek kihasználni a technológiai forradalomban rejlő potenciált.
Az IMF és a Világbank éves üléseinek első napján a civil társadalmi szervezetekkel folytatott beszélgetés során Georgieva elmondta, hogy az IMF „meglehetősen aggódik” amiatt, hogy a fejlett gazdaságok és az alacsony jövedelmű országok között egyre növekszik a különbség az MI-ra való felkészültség terén, ami egyre nehezebbé teszi a fejlődő országok felzárkózását.
Georgieva megjegyzései néhány nappal azután hangzottak el, hogy figyelmeztetett: a pénzügyi piaci értékelések az MI-vel kapcsolatos remények alapján a 25 évvel ezelőtti internetes fellendülés idején tapasztalt szintek felé tartanak, de a hangulat hirtelen megváltozása visszafoghatja a világ növekedését, ami különösen nehéz helyzetbe hozhatja a fejlődő országokat. Elmondta, hogy az IMF sürgeti a fejlődő országokat és a feltörekvő piacokat, hogy összpontosítsanak a siker első előfeltételére, azaz a digitális infrastruktúra és a készségek bővítésére.
Az IMF kidolgozott egy mesterséges intelligencia felkészültségi indexet, amely négy területen - infrastruktúra, munkaerő és készségek, innováció, valamint szabályozás és etika - értékeli az országok felkészültségét az új technológiára. "A világ leginkább a szabályozás és az etika terén marad el” - mondta. „A jövőnk mesterséges intelligenciájának szabályozási etikai alapjai még nem kerültek kialakításra.” „Arra kérte a civil szervezeteket, hogy kongassák meg a vészharangot országaikban, mert aki egy helyben marad, az lemarad.”