SG.hu·
Berlin bemutatta a tervet, amellyel felzárkózna az MI területén
Németországnak 2030-ra „szuverén MI-nemzetté” kell válnia, és csökkentenie kell a lemaradását az Egyesült Államok és Kína vezető MI-központjaihoz képest - derül ki abból a jelentésből, amelyet a kormány MI-munkacsoportja készített.
„A következő 12-18 hónap döntő jelentőségű lesz az irány kijelölése szempontjából” - áll a jelentésben, mely szerint Németország biztosítani kívánja hozzáférését a világ vezető modelljeihez, miközben erősíteni akarja az európai alternatívákat, különösen a Franciaországgal és Kanadával folytatott együttműködés bővítésével. „Az EU-n belüli és világszerte működő, hasonló gondolkodású partnerekkel folytatott együttműködésekre támaszkodunk - különösen Franciaországra és Kanadára -, hogy előnyhöz juttassuk a német MI-ökoszisztémát, és biztosítsuk a szuverén hozzáférést” - áll a jelentésben. A szerzők hozzátették, hogy „ezen előny megszerzése érdekében” az Európán belüli együttműködéseket is igénybe veszik, például a francia Mistral MI-vállalattal folytatott közös munkát.
Ezzel egyidejűleg a jelentés szerint a „Németországban készült MI”-nek az ipari MI-re és a „rendkívül specializált modellekre” helyezett hangsúly révén kell kitűnnie. „Ezen a területen az egyik legfontosabb cél olyan innovatív termelési rendszerek kifejlesztése, amelyek az MI alkalmazásával növelik a termelékenységet” - áll a jelentésben. „Az MI és az MI-alapú robotika széles körű alkalmazása növelheti a termelékenységet és a minőséget, optimalizálhatja az ipari folyamatokat, valamint javíthatja az összetett rendszerek feletti ellenőrzést.” A németországi MI-fejlesztések felgyorsítása érdekében a kormány azt tervezi, hogy „stratégiai horgonyügyfélként” lép fel, vagyis közbeszerzésekkel és kísérleti projektekkel segíti az európai MI-szolgáltatókat abban, hogy belépjenek a piacra.
A terv olyan időszakban született, amikor Németország egyszerre küzd az MI területén való felzárkózásért, és igyekszik nagyobb stratégiai önállóságot teremteni ezen a téren. A stratégiai dokumentum jelentős része azonban nélkülözi a legfontosabb részleteket, többek között a finanszírozásra vonatkozó információkat. A jelentés szerint az intézkedések „nem minősülnek finanszírozási döntéseknek, és nem jelentenek előzetes kötelezettségvállalást” a jövőbeli költségvetési eljárásokra nézve.
A kormány júniusban hozta létre a munkacsoportot azzal a céllal, hogy jobban összehangolja a több minisztériumot érintő MI-kezdeményezéseket. A stratégiai terv 18 intézkedést javasol. Ezek között szerepel az MI-számítási infrastruktúra „stratégiai bővítése és egy európai ökoszisztémába történő bekapcsolása”, valamint „a félvezetőipari értéklánc megerősítése”.
A kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a nagyvállalatok legalább 80 százaléka, a kis- és középvállalkozásoknak pedig 55 százaléka használjon MI-t. Berlin emellett azt a célt tűzte ki, hogy a szövetségi közigazgatási szervek 90 százalékánál legalább egy MI-alkalmazás éles üzemben működjön. Az MI-ügynököktől azt várják, hogy az adminisztratív folyamatokat „az elejétől a végéig” előkészítsék, és ahol ezt a jogszabályok lehetővé teszik, teljesen automatizált módon végre is hajtsák. A jelentés szerint a kormány azon is dolgozik, hogy az ország MI-adatközponti kapacitását 2025-höz képest 300 százalékkal növelje 2030-ra.
„A következő 12-18 hónap döntő jelentőségű lesz az irány kijelölése szempontjából” - áll a jelentésben, mely szerint Németország biztosítani kívánja hozzáférését a világ vezető modelljeihez, miközben erősíteni akarja az európai alternatívákat, különösen a Franciaországgal és Kanadával folytatott együttműködés bővítésével. „Az EU-n belüli és világszerte működő, hasonló gondolkodású partnerekkel folytatott együttműködésekre támaszkodunk - különösen Franciaországra és Kanadára -, hogy előnyhöz juttassuk a német MI-ökoszisztémát, és biztosítsuk a szuverén hozzáférést” - áll a jelentésben. A szerzők hozzátették, hogy „ezen előny megszerzése érdekében” az Európán belüli együttműködéseket is igénybe veszik, például a francia Mistral MI-vállalattal folytatott közös munkát.
Ezzel egyidejűleg a jelentés szerint a „Németországban készült MI”-nek az ipari MI-re és a „rendkívül specializált modellekre” helyezett hangsúly révén kell kitűnnie. „Ezen a területen az egyik legfontosabb cél olyan innovatív termelési rendszerek kifejlesztése, amelyek az MI alkalmazásával növelik a termelékenységet” - áll a jelentésben. „Az MI és az MI-alapú robotika széles körű alkalmazása növelheti a termelékenységet és a minőséget, optimalizálhatja az ipari folyamatokat, valamint javíthatja az összetett rendszerek feletti ellenőrzést.” A németországi MI-fejlesztések felgyorsítása érdekében a kormány azt tervezi, hogy „stratégiai horgonyügyfélként” lép fel, vagyis közbeszerzésekkel és kísérleti projektekkel segíti az európai MI-szolgáltatókat abban, hogy belépjenek a piacra.
A terv olyan időszakban született, amikor Németország egyszerre küzd az MI területén való felzárkózásért, és igyekszik nagyobb stratégiai önállóságot teremteni ezen a téren. A stratégiai dokumentum jelentős része azonban nélkülözi a legfontosabb részleteket, többek között a finanszírozásra vonatkozó információkat. A jelentés szerint az intézkedések „nem minősülnek finanszírozási döntéseknek, és nem jelentenek előzetes kötelezettségvállalást” a jövőbeli költségvetési eljárásokra nézve.
A kormány júniusban hozta létre a munkacsoportot azzal a céllal, hogy jobban összehangolja a több minisztériumot érintő MI-kezdeményezéseket. A stratégiai terv 18 intézkedést javasol. Ezek között szerepel az MI-számítási infrastruktúra „stratégiai bővítése és egy európai ökoszisztémába történő bekapcsolása”, valamint „a félvezetőipari értéklánc megerősítése”.
A kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a nagyvállalatok legalább 80 százaléka, a kis- és középvállalkozásoknak pedig 55 százaléka használjon MI-t. Berlin emellett azt a célt tűzte ki, hogy a szövetségi közigazgatási szervek 90 százalékánál legalább egy MI-alkalmazás éles üzemben működjön. Az MI-ügynököktől azt várják, hogy az adminisztratív folyamatokat „az elejétől a végéig” előkészítsék, és ahol ezt a jogszabályok lehetővé teszik, teljesen automatizált módon végre is hajtsák. A jelentés szerint a kormány azon is dolgozik, hogy az ország MI-adatközponti kapacitását 2025-höz képest 300 százalékkal növelje 2030-ra.