SG.hu
Növekszik a nyomás a technológiai óriásokon Izrael miatt
Az Azure szolgáltatásainak megszüntetése az izraeli védelmi minisztérium egyik részlege számára
példa nélküli lépés, és más vállalatokra, például a Google-ra, az Amazonra és az Oracle-re irányítja rá a figyelmet, amelyek szintén szerződést kötöttek az izraeli kormánnyal.
A Microsoft két héttel ezelőtt felhagyott a felhőalapú szolgáltatások nyújtásával az izraeli hadsereg 8200-as egységének. Ennek oka, hogy oknyomozó újságírók kiderítették, az Azure platformot a palesztin civil lakosság telefonhívásainak tömeges tárolására és feldolgozására használták. Belső vizsgálatok és számtalan botrányos jelenet után a vállalat hátat fordított - részben, mivel továbbra is szerződései vannak az izraeli kormánnyal - egy olyan országnak, amellyel a technológiai szektor hagyományosan szoros kapcsolatban áll.
A Microsoft döntése újjáélesztette az évek óta - bár szakaszosan - folyó vitát. A Google és az Amazon a Nimbus nevű projekt keretében nyújtanak felhőszolgáltatásokat az izraeli kormánynak, beleértve a Védelmi Minisztériumot is. A Microsoft alkalmazottai tiltakozásával szembesült ezzel kapcsolatban, egyes esetekben elbocsátások is történtek a tiltakozások miatt.
A Microsoft bejelentését követő napon az egyik legnépszerűbb izraeli napilap, a Ynet portálon megjelent cikk a címében így fogalmazott: "A Microsoft által az IDF 8200-as egységre kiszabott tilalom félelmeket kelt az Izrael elleni technológiai bojkott erősödésével kapcsolatban". A szerző rámutatott, hogy két hónappal ezelőtt megkérdezték a kibervédelem vezető tisztségviselőit, hogy az izraeli hadsereg felkészült-e egy olyan forgatókönyvre, amelyben az amerikai technológiai óriások nyomást éreznek, hogy szüneteltessék szolgáltatásaikat a Gázai övezet elleni támadások idején. Azt állították, hogy felkészültek, de a cikk hozzáteszi: „Mégis, nem valószínű, hogy a hadsereg számított arra, hogy ez a forgatókönyv ilyen gyorsan megvalósul”.
Tehilla Shwartz Altshuler publicista és politológus három nappal a bejelentés után a The Times of Israel-ben arról írt, hogy a Microsoft blokkolása Izrael nemzetbiztonságát fenyegeti. Az egyik félelme az volt, hogy azok, akik leállíthatják a Nimbus-projekt felhőalapú rendszereit, „Kaliforniában vannak”. Néhány civil szervezet viszont örvendezett a bejelentésnek. Az Amnesty International szerint ez „egyértelmű üzenet minden vállalatnak, beleértve más nagy technológiai cégeket is”. Az American Friends Service Committee pedig „az első ismert példának” nevezte, hogy egy technológiai vállalat „emberi jogi aggályok miatt egy szerződés ellenére megszünteti szolgáltatásait az izraeli hadsereg számára”.
Izrael inkubátorként szolgál azoknak a technológiai startupoknak, amelyek később az Egyesült Államokba vándorolnak vagy eladják magukat a Szilícium-völgyi vállalatoknak. Maga a 8200-as egység is számos kiberbiztonsági vállalat alapítójának nevelőintézménye volt, amelyek később a polgári szférában is sikeresek lettek, mint például a Palo Alto Networks vagy a Wiz (amelyet az Alphabet 32 milliárd dollárért vásárolt meg). Ugyanakkor számos szilícium-völgyi vállalatnak vannak kutatási és üzleti központjai Izraelben.
"A Microsoft lépése fontos jelzést küld minden vállalatnak, különösen a nagy technológiai cégeknek, hogy nekik is szembe kell nézniük Izraellel való együttműködésükkel” - mondja Erika Guevara, az Amnesty International kutatási igazgatója, akinek munkája a technológia és az emberi jogok közötti kapcsolódási pontokat fedi le. "Egy újságírói kutatásnak - amelyet a The Guardian, a palesztin-izraeli +972 Magazine és a héber nyelvű Local Call végzett - köszönhetően mobilizáció indult a Microsoft alkalmazottai körében. A saját alkalmazottaik által vezetett csoportok is megjelentek, mint például a No Azure for Apartheid mozgalom” - mondja Guevara egy kampányra utalva, amely az izraeli hadsereggel kötött szerződések felbontását követeli.
A név a No Tech for Apartheid mozgalomtól származik, amelyet 2021-ben a Google és az Amazon alkalmazottai indítottak, amikor a két vállalat a Nimbus-projektről tárgyalt. A két technológiai óriás és az izraeli kormány között megkötött 1,2 milliárd dolláros szerződés a hadseregnek nyújtott szolgáltatásokat is magában foglal. A kritikus hangok azt állították, hogy a technológia kibermegfigyelésre vagy katonai műveletekre is felhasználható. A Google alkalmazottai között tiltakozások törtek ki, beleértve a kampuszokon tartott ülősztrájkokat és a nyilvánosan kifejezett elégedetlenséget. Ennek következtében a tavalyi évben a vállalat körülbelül 50 embert elbocsátott, bár hangsúlyozták, hogy a Nimbus projekt megfelel a szolgáltatási feltételeiknek, és nem "fegyverkezéssel vagy hírszerzési szolgáltatásokkal kapcsolatos, rendkívül érzékeny, titkosított vagy katonai feladatokat” szolgál.
Az Amazonnál 2023 végén több mint 1700 alkalmazott írt alá egy petíciót Andy Jassy vezérigazgatónak címezve, amelyben az izraeli hadsereggel kötött szerződések felbontását és gázai tűzszünetet követeltek. A tiltakozások folyamatosak voltak; az utolsó Ahmed Shahrouré volt, egy palesztin mérnöké, akinek a munkaviszonyát felfüggesztették, miután a vállalat Slack csevegőjében kritizálta az Amazon és Izrael közötti kapcsolatokat. Még az Oracle-nál - egy Izraelt nyíltan támogató vállalatnál - is voltak nézeteltérések. A technológiai vállalat egy adatközpontot épített az országban, és egy másikat is tervez. Széles körű kapcsolatai vannak izraeli kormányzati ügynökségekkel. Tavaly 68 alkalmazott írt alá egy levelet, amelyben kritizálták a vállalat feltétlen támogatását.
Eddig az ilyen típusú tiltakozások nem gyakoroltak látható hatást a vállalatokra. De a Microsoft döntése mutatja, hogy igenis van eredménye az alkalmazottak és a befektetők által gyakorolt nyomásnak. Egy csoportjuk arra szólította fel a vállalatot, hogy értékelje folyamatát annak érdekében, hogy azonosítsa, mikor használja egy ügyfél visszaélésszerűen szolgáltatásait. A követelés az izraeli hadsereg Azure használatával kapcsolatos jelzések miatt merült fel. "Ez azt mutatja, hogy társadalmi nyomás nehezedik ezekre a vállalatokra, hogy alapvető változásokat hajtsanak végre. Ez pedig rávilágít arra, hogy nemzetközi felelősségek és kötelezettségek vannak a emberi jogok terén” - hangsúlyozza Guevara.
Az Amnesty International szerint a vállalatok nem csak a közvélemény romló megítélésével szembesülnek. Rámutatnak arra is, hogy a Microsoft visszavonulása azt az üzenetet is közvetíti, hogy a vállalatok felelősségre vonhatók „súlyos emberi jogi jogsértésekben” való közreműködésükért. Guevara a politikai légkört - egy az ENSZ által kinevezett bizottság Izraelt gázai népirtással vádolja - és egyes kormányok narratívájának változását említi, mint ösztönzőt a Microsoftéhoz hasonló döntésekhez. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy van egy további tényező: "A bizonyítékok egyre halmozódnak. Napról napra újabbak kerülnek napvilágra, és ez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy tegyenek lépéseket”.
A Microsoft két héttel ezelőtt felhagyott a felhőalapú szolgáltatások nyújtásával az izraeli hadsereg 8200-as egységének. Ennek oka, hogy oknyomozó újságírók kiderítették, az Azure platformot a palesztin civil lakosság telefonhívásainak tömeges tárolására és feldolgozására használták. Belső vizsgálatok és számtalan botrányos jelenet után a vállalat hátat fordított - részben, mivel továbbra is szerződései vannak az izraeli kormánnyal - egy olyan országnak, amellyel a technológiai szektor hagyományosan szoros kapcsolatban áll.
A Microsoft döntése újjáélesztette az évek óta - bár szakaszosan - folyó vitát. A Google és az Amazon a Nimbus nevű projekt keretében nyújtanak felhőszolgáltatásokat az izraeli kormánynak, beleértve a Védelmi Minisztériumot is. A Microsoft alkalmazottai tiltakozásával szembesült ezzel kapcsolatban, egyes esetekben elbocsátások is történtek a tiltakozások miatt.
A Microsoft bejelentését követő napon az egyik legnépszerűbb izraeli napilap, a Ynet portálon megjelent cikk a címében így fogalmazott: "A Microsoft által az IDF 8200-as egységre kiszabott tilalom félelmeket kelt az Izrael elleni technológiai bojkott erősödésével kapcsolatban". A szerző rámutatott, hogy két hónappal ezelőtt megkérdezték a kibervédelem vezető tisztségviselőit, hogy az izraeli hadsereg felkészült-e egy olyan forgatókönyvre, amelyben az amerikai technológiai óriások nyomást éreznek, hogy szüneteltessék szolgáltatásaikat a Gázai övezet elleni támadások idején. Azt állították, hogy felkészültek, de a cikk hozzáteszi: „Mégis, nem valószínű, hogy a hadsereg számított arra, hogy ez a forgatókönyv ilyen gyorsan megvalósul”.
Tehilla Shwartz Altshuler publicista és politológus három nappal a bejelentés után a The Times of Israel-ben arról írt, hogy a Microsoft blokkolása Izrael nemzetbiztonságát fenyegeti. Az egyik félelme az volt, hogy azok, akik leállíthatják a Nimbus-projekt felhőalapú rendszereit, „Kaliforniában vannak”. Néhány civil szervezet viszont örvendezett a bejelentésnek. Az Amnesty International szerint ez „egyértelmű üzenet minden vállalatnak, beleértve más nagy technológiai cégeket is”. Az American Friends Service Committee pedig „az első ismert példának” nevezte, hogy egy technológiai vállalat „emberi jogi aggályok miatt egy szerződés ellenére megszünteti szolgáltatásait az izraeli hadsereg számára”.
Izrael inkubátorként szolgál azoknak a technológiai startupoknak, amelyek később az Egyesült Államokba vándorolnak vagy eladják magukat a Szilícium-völgyi vállalatoknak. Maga a 8200-as egység is számos kiberbiztonsági vállalat alapítójának nevelőintézménye volt, amelyek később a polgári szférában is sikeresek lettek, mint például a Palo Alto Networks vagy a Wiz (amelyet az Alphabet 32 milliárd dollárért vásárolt meg). Ugyanakkor számos szilícium-völgyi vállalatnak vannak kutatási és üzleti központjai Izraelben.
"A Microsoft lépése fontos jelzést küld minden vállalatnak, különösen a nagy technológiai cégeknek, hogy nekik is szembe kell nézniük Izraellel való együttműködésükkel” - mondja Erika Guevara, az Amnesty International kutatási igazgatója, akinek munkája a technológia és az emberi jogok közötti kapcsolódási pontokat fedi le. "Egy újságírói kutatásnak - amelyet a The Guardian, a palesztin-izraeli +972 Magazine és a héber nyelvű Local Call végzett - köszönhetően mobilizáció indult a Microsoft alkalmazottai körében. A saját alkalmazottaik által vezetett csoportok is megjelentek, mint például a No Azure for Apartheid mozgalom” - mondja Guevara egy kampányra utalva, amely az izraeli hadsereggel kötött szerződések felbontását követeli.
A név a No Tech for Apartheid mozgalomtól származik, amelyet 2021-ben a Google és az Amazon alkalmazottai indítottak, amikor a két vállalat a Nimbus-projektről tárgyalt. A két technológiai óriás és az izraeli kormány között megkötött 1,2 milliárd dolláros szerződés a hadseregnek nyújtott szolgáltatásokat is magában foglal. A kritikus hangok azt állították, hogy a technológia kibermegfigyelésre vagy katonai műveletekre is felhasználható. A Google alkalmazottai között tiltakozások törtek ki, beleértve a kampuszokon tartott ülősztrájkokat és a nyilvánosan kifejezett elégedetlenséget. Ennek következtében a tavalyi évben a vállalat körülbelül 50 embert elbocsátott, bár hangsúlyozták, hogy a Nimbus projekt megfelel a szolgáltatási feltételeiknek, és nem "fegyverkezéssel vagy hírszerzési szolgáltatásokkal kapcsolatos, rendkívül érzékeny, titkosított vagy katonai feladatokat” szolgál.
Az Amazonnál 2023 végén több mint 1700 alkalmazott írt alá egy petíciót Andy Jassy vezérigazgatónak címezve, amelyben az izraeli hadsereggel kötött szerződések felbontását és gázai tűzszünetet követeltek. A tiltakozások folyamatosak voltak; az utolsó Ahmed Shahrouré volt, egy palesztin mérnöké, akinek a munkaviszonyát felfüggesztették, miután a vállalat Slack csevegőjében kritizálta az Amazon és Izrael közötti kapcsolatokat. Még az Oracle-nál - egy Izraelt nyíltan támogató vállalatnál - is voltak nézeteltérések. A technológiai vállalat egy adatközpontot épített az országban, és egy másikat is tervez. Széles körű kapcsolatai vannak izraeli kormányzati ügynökségekkel. Tavaly 68 alkalmazott írt alá egy levelet, amelyben kritizálták a vállalat feltétlen támogatását.
Eddig az ilyen típusú tiltakozások nem gyakoroltak látható hatást a vállalatokra. De a Microsoft döntése mutatja, hogy igenis van eredménye az alkalmazottak és a befektetők által gyakorolt nyomásnak. Egy csoportjuk arra szólította fel a vállalatot, hogy értékelje folyamatát annak érdekében, hogy azonosítsa, mikor használja egy ügyfél visszaélésszerűen szolgáltatásait. A követelés az izraeli hadsereg Azure használatával kapcsolatos jelzések miatt merült fel. "Ez azt mutatja, hogy társadalmi nyomás nehezedik ezekre a vállalatokra, hogy alapvető változásokat hajtsanak végre. Ez pedig rávilágít arra, hogy nemzetközi felelősségek és kötelezettségek vannak a emberi jogok terén” - hangsúlyozza Guevara.
Az Amnesty International szerint a vállalatok nem csak a közvélemény romló megítélésével szembesülnek. Rámutatnak arra is, hogy a Microsoft visszavonulása azt az üzenetet is közvetíti, hogy a vállalatok felelősségre vonhatók „súlyos emberi jogi jogsértésekben” való közreműködésükért. Guevara a politikai légkört - egy az ENSZ által kinevezett bizottság Izraelt gázai népirtással vádolja - és egyes kormányok narratívájának változását említi, mint ösztönzőt a Microsoftéhoz hasonló döntésekhez. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy van egy további tényező: "A bizonyítékok egyre halmozódnak. Napról napra újabbak kerülnek napvilágra, és ez arra kényszeríti a vállalatokat, hogy tegyenek lépéseket”.