A globális piacok és ellátási láncok geopolitikai bizonytalanságának növekedése közepette egyre nagyobb lendületet kapnak a Chips Act 2.0 bevezetését szorgalmazó hangok, amelyek célja Európa versenyképességének erősítése a félvezetőiparban.

Nyilatkozatot adott ki az EU mind a 27 tagállamát tömörítő Semicon Koalíció, amelyben megfogalmazta célját, hogy egy erőteljesebb chiptörvény kell Európa pozíciójának javításához a globális félvezetőiparban. Ez az európai chipgyártók korábbi felhívásait követi, hogy az EU tegyen többet a szektor támogatásáért, és ne csak a gyártással foglalkozzon. Az Európai Félvezetőipari Szövetség (ESIA) korábban szintén kijelentette, hogy több állami finanszírozást és nagyobb beleszólást szeretne látni a döntésekbe.

Válaszul az Európai Bizottság kijelentette, hogy már elindította a kezdeményezés értékelését és felülvizsgálatát, és a hónap elején nyilvános konzultációt indított és megkezdte a vélemények gyűjtését. Az ágazat iránt érdeklődőket felkérik, hogy osszák meg véleményüket a Chips Act jelenlegi működéséről és arról, hogyan kellene azt módosítani.

A nyilatkozat szerint a stratégia felülvizsgált változatának foglalkoznia kell Európa sebezhető pontjaival, és célja az kell, hogy legyen, hogy a chipipart erősebbé tegye a geopolitikai, technológiai és környezeti kihívásokra való reagálás érdekében. Ezek a kihívások között szerepel az Amerikai Egyesült Államokkal való ingatag viszony - a Trump-kormányzat minden lehetséges trükköt bevet, hogy a technológiai vállalatok a saját akaratának megfelelően cselekedjenek -, valamint Kína kísérletei, hogy más országok chipgyártóit kiszorítsa a globális piacról, azt olcsó, támogatott termékekkel elárasztva.

A frissített kezdeményezés stratégiai céljaival kapcsolatban a nyilatkozat kiemeli, hogy a globális félvezetőpiac 20 százalékos részesedésének 2030-ig történő elérése jelenleg nem megvalósítható - ezt sok kritikus már korábban is kiemelte -, mert hiányzik a világos stratégiai irányvonal arról, hogy Európának hol és hogyan kellene vezető szerepet betöltenie a félvezető-ellátási láncban. Ehelyett a felülvizsgált Chips Act 2.0-nak három átfogó célra kell „alapulnia”: egy versenyképes európai félvezető-ökoszisztéma létrehozása, amely prosperitást eredményezhet; technológiai vezető szerep kialakítása az ellátási lánc kritikus pontjain; valamint stabil és megbízható félvezető-ellátás kiépítése Európa kritikus ipari ágazatai számára.

Ezeket a célokat mérhető célkitűzésekkel kell alátámasztani, amelyeket az Európai Bizottságnak a tagállamokkal és a félvezető-ökoszisztéma érintett szereplőivel együttműködve rendszeresen felül kell vizsgálnia - javasolja a nyilatkozat. A szervezet hosszú listát közöl a politikai prioritásokról, amelyek többsége három csoportba sorolható: erős ökoszisztéma létrehozása Európában, elegendő finanszírozás biztosítása és a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő képzése. Az utóbbi magában foglalná az EU-n belüli tudományos intézmények közötti szorosabb együttműködés támogatását egy európai chipkészség-program létrehozásával.

A finanszírozási javaslatok között szerepel a nemzeti és európai szintű források összehangolása, valamint a magántőke ösztönzése a közpénzek kiegészítésére. Az európai iparágak közötti együttműködés előmozdítása és a kutatás-fejlesztési erőfeszítések fokozása egészen egy adott technológia első bevezetéséig szintén része a csomagnak. Szó esik továbbá az új ipari infrastruktúra kiépítését gátló kérdésekről is: engedélyek, hálózati hozzáférés, áramellátás és egyéb előfeltételek. "Megvizsgáljuk a sürgősségi engedélyezési jogszabályokat, hogy felgyorsítsuk a félvezető-ökoszisztéma stratégiai beruházásait” - áll a nyilatkozatban, amely visszhangozza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban végrehajtott hasonló intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a létfontosságúnak ítélt projektek számára a szokásos tervezési ellenőrzések megkerülését.

A nyilatkozat cselekvésre szólít fel, kijelentve, hogy az aláírók készek együttműködni az Európai Bizottsággal a Chips Act felülvizsgálatában, amely elősegíti egy erősebb helyi szektor kialakulását. "Együttesen innovatívabbaká és versenyképesebbeké válhatunk” - áll a nyilatkozatban meglehetősen optimistán -, „biztosítva Európa vezető szerepét a jövőnket meghatározó kritikus technológiák terén”.

Luis Fernandes, az IDC EMEA digitális infrastruktúra stratégiákért felelős vezető kutatási menedzsere szerint egy ilyen kezdeményezés esetében teljesen normális a felülvizsgálat, mivel az már két éve létezik. "Ennek ellenére nehéz az európai Chips Act első változatát teljes sikerként értékelni” – nyilatkozta. "Az első törvény korlátozott számú projektre összpontosított. A következő változatnak lehetősége van arra, hogy bevonjon más tagállamokat is, amelyek részt szeretnének venni ebben a törekvésben, és bővíteni tudja a kezdeményezés képességeit és rugalmasságát” - tette hozzá.

A Semicon Koalíciót idén hozták létre, kezdetben Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Hollandia tagállamokból. Vincent Karremans holland gazdasági miniszter közleményében így fogalmazott: "Ma az EU miniszterei egyetértettek abban, hogy Európa ipari stratégiáját hozzá kell igazítani a világban növekvő geopolitikai feszültségekhez. Ez az egyedülálló egység mérföldkőnek számít a jövőbeli stratégiai autonómia és a széles körű prosperitás biztosításában.”

Peter Burke, az ír kormány vállalkozásügyi, idegenforgalmi és vállalkozásügyi minisztere így nyilatkozott: "Ma reggel büszkén állok európai kollégáim mellé, hogy támogassuk az Európai Félvezető Koalíció nyilatkozatát. És csatlakozom hozzájuk abban, hogy újjáéledt európai chip-törvényt szorgalmazzunk, amely biztosítja Európa helyét a globális félvezetőipar élvonalában. Itt az ideje, hogy Európa a nemzeti ambíciókat közös vízióval hangolja össze: olyan félvezető-ökoszisztéma kiépítésével, amely biztosítja szuverenitásunkat, ösztönzi az innovációt, és egyúttal biztosítja a jövő generációk jólétét.”

Gaurav Gupta, a Gartner Emerging Trends and Technologies csapatának alelnöke és elemzője szerint a Chips Act 2.0-nak jobban meg kell határoznia a végső célt. "Az eredeti terv, amely 20 százalékos piaci részesedést tűzött ki célul, túl optimista és túl általános volt - inkább homályosnak mondanám. Ha jobban megértjük, mit akar elérni az EU a 2.0-val, akkor a forrásokat a megfelelő irányba kell terelni. Ezután már csak a végrehajtás kérdése marad” - mondta. Gupta szerint, míg az eredeti törvény nagyrészt csak az Egyesült Államok és Kína tevékenységét követte, az EU-nak inkább az erősségeire kellene építenie, például a kutatás, az autóipari és ipari chipek, a feltörekvő energiahatékony technológiák és a wafergyártási technológia (gondoljunk csak az ASML-re) terén.

"Az EU nem rendelkezik ugyanazokkal az erőforrásokkal, mint Kína és az Egyesült Államok a fejlett félvezető-gyártási technológiákba való befektetés és az ebben való vezető szerep terén. Inkább bizonyos területeken az együttműködésre kell támaszkodnia, miközben biztosítja saját erőforrásainak jobb kihasználását. Az EU másik kihívása, hogy mivel sok részt vevő ország dolgozza ki ezeket a politikákat, ahelyett, hogy gyors döntéseket hozna, beleeshet abba a csapdába, hogy egy adott szervezet érdekeit szolgálja. Az EU-nak le kell küzdenie ezeket a problémákat, és gyorsnak és agresszívnek kell lennie."