SG.hu·
Az SAP szerint Európa tévúton van a digitális szuverenitás terén
Christian Klein, a Európa legnagyobb szoftvercégének vezetője szerint a kódot a beton elé kell helyezni.
A digitális szuverenitásról szóló vita megosztotta Európát. A geopolitikai feszültségek és a technológiai versengés korában érthető és szükséges az a vágy, hogy mindenki saját digitális sorsát irányítsa. A kérdés nem az, hogy Európának szuverénnek kell-e lennie, hanem hogy hogyan. Sajnos a kontinens jelenlegi válasza - több milliárd euró befektetése hatalmas adatközpontok építésébe és hardverberuházások támogatásába - téves megoldás egy rossz problémára - véli az SAP vezérigazgatója.
Az Európai Unió 20 milliárd eurót tervez befektetni legfeljebb öt "MI Gigafactory" nevű hatalmas adatközpontba, amelyek célja, hogy segítsék Európát felzárkózni a mesterséges intelligencia terén. Ez a megközelítés azon az előfeltevésen alapul, hogy a fizikai infrastruktúra birtoklása a függetlenség kulcsa. De aki azt hiszi, hogy a szerverek és a processzorok önmagukban biztosítják Európa szuverenitását, az Christian Klein szerint félreérti a globális technológiai függőség természetét, és figyelmen kívül hagyja Európa valódi digitális erősségeit.
A hardvervonat már elindult. Még ha egy adatközpontot európai szolgáltató üzemeltet is európai földön, annak alapvető alkatrészei - a processzoroktól a hálózati technológiáig - szinte biztosan Amerikában lettek tervezve és Ázsiában gyártva. A teljes technológiai önellátás elérése érdekében minden külföldi hardvert és logikusan minden külföldi szoftvert, amely mélyen beágyazódott az európai vállalkozásokba, be kellene tiltani. Egy ilyen lépés kivitelezhetetlen és gazdaságilag romboló lenne, elszigetelve Európát a máshol zajló innovációtól. A valóság az, hogy a legtöbb ügyfél az amerikai felhőszolgáltatók által biztosított teljesítményt és innovációt igényli. A globális mesterséges intelligencia versenyét az egymással versengő megközelítések határozzák meg, amelyeket Amerika és Kína vezet. Az egyik oldalon a technológiai cégek rugalmas ökoszisztémája áll, amely gyors ütemben innovál. A másik oldalon egy államilag irányított megközelítés áll, ahol az innováció a nemzeti stratégiához igazodik.
Az SAP vezető szerint Európának a saját útját kell járnia, nyitottságot, gyors döntéshozatalt és stratégiai beruházásokat támogatva, miközben intelligens szabályozást alkalmaz, amely az eredményeket, nem pedig az ötleteket szabályozza. Ez úgy valósítható meg, hogy a kontinens erősségeire építünk, beleértve a kiváló kutatást és az erős ipari bázist. Ennek a modellnek üzleti vezéreltnek, de értékorientáltnak kell lennie, és olyan európai elveken kell alapulnia, mint a magánélet tiszteletben tartása, az adatvédelem és a demokratikus elszámoltathatóság. Ennek elérése érdekében meg kell barátkoznunk egy olyan digitális szuverenitás formájával, amely mind az önrendelkezésen, mind a kölcsönös függőségeken alapul. Az igazi szuverenitás az a képesség, hogy mindig fenntartsuk az irányítást saját adataink és eszközeink felett, miközben a rendelkezésre álló legjobb technológiákat - származásuktól függetlenül - saját feltételeink szerint alkalmazzuk.
"Az egy méretű megoldás nem megfelelő. Ehelyett az ellenőrzést az adatok érzékenységéhez kell igazítani. A legérzékenyebb nyilvános adatok, például a védelem vagy az egészségügy területén, teljesen izolált felhőalapú környezetet igényelnek, amelyet biztonsági ellenőrzésen átesett személyzet üzemeltet. Az érzékeny vállalati adatoknak azonban nem kell teljesen elzárva lenniük az internetetől; itt az elsődleges cél annak biztosítása kell legyen, hogy az adatok Európában maradjanak, magas szintű kiberbiztonsági szabványok és az ügyfelek által kezelt titkosítás védelme alatt. Ezen túlmenően, sok más esetben az adatok feldolgozása Európán kívül is lehetséges, feltéve, hogy a megfelelő szabványok teljesülnek. Saját vállalatom - Európa legnagyobb piaci értékű technológiai cége - már most is kínálja ügyfeleinek ezeket a lehetőségeket, beleértve a kiválasztott nemzeti kormányok számára egy teljesen szuverén felhőt."
A digitális szuverenitás azonban nem cél önmagában. Ez a versenyképesség erősítésének eszköze. Az adatközpontok építése önmagában nem növeli a termelékenységet. A valódi előrelépés a munkamódszereink átalakításából származik: az MI bevezetésével a hatékonyság és a fenntarthatóság növelése, a folyamatok digitalizálása, az üzleti modellek újragondolása révén - mondja Klein. Az MI ilyen alkalmazása fogja megteremteni a hatalmas számítási teljesítmény, az adatközpontok és a fejlett chipek iránti keresletet. Ahelyett, hogy az infrastruktúrát támogatnák és a legjobbakban reménykednének, a közberuházásoknak közvetlenül az alkalmazott MI-ba és a kézzelfogható versenyelőnyöket teremtő szoftverekbe kellene áramlaniuk. Pontosan ezt teszi a modern vállalati szoftver azáltal, hogy az MI-t beépíti az üzleti folyamatokba.
"Az iparnak is fel kell lépnie. Gondoljunk csak a bonyolult ellátási láncaira, és képzeljük el, hogy az MI alkalmazásával egy önszervező hálózat jön létre az európai vállalatok között, amely előre jelzi a zavarokat, átirányítja a szállításokat és optimalizálja az éghajlati célokat. Ez a rugalmasság és hatékonyság ugrásszerű növekedése, amely valós idejű nyomon követést kínál a homályos ígéretek helyett, hosszú távon megerősítené Európa gazdaságát, nem konkrét intézkedésekkel, hanem kóddal."
Klein szerint a politikai döntéshozóknak ehhez megfelelő környezetet kell teremteniük. A jó szándék ellenére az EU adatvédelmi törvénye az adatok felhasználásának túlzott szabályozásával és a vállalatok túlzott bürokráciával való terhelésével járhat. Még a kisvállalkozásoknak is olyan termékeket kell tervezniük, amelyek lehetővé teszik az adatok megosztását, beleértve a közvetlen versenytársaknak minősülő harmadik felekkel való megosztást is. Meglepő módon a törvény figyelmen kívül hagyja a versenyjogban bevett elvet, miszerint csak a domináns szereplőktől várható el, hogy meghatározott feltételek mellett támogassák versenytársaikat. Az innováció elősegítését célzó intézkedés végül annak elfojtásához vezethet.
Az SAP vezére szerint a tavaly hatályba lépett uniós mesterséges intelligencia törvényt fel kellene függeszteni, amíg pontosabb képet nem kapunk annak pontos következményeiről. "Minden esetben az innovációt kell előtérbe helyezni, nem a bürokráciát. Ezenkívül a mesterséges intelligencia alkalmazásának támogatása a gazdaság egészében sokkal több beruházást igényel a kapcsolódó oktatási kezdeményezésekbe. Csak így lehet olyan munkaerőt képezni, amely képes a fejlett mesterséges intelligencia eszközöket a valós világban értékes dologgá alakítani. Egy dolog világos: Európa digitális jövője nem a szervertermekben, hanem a kontinens gyáraiban, nagy és kis vállalatainál, valamint közigazgatási szerveiben dől el. Végre képesek leszünk-e a digitális szuverenitást logikusan átgondolni, és nem csak az adatok tárolásába, hanem a technológia alkalmazásába is befektetni, hogy valódi, tartós értéket teremtsünk?" - kérdezi Christian Klein.
A digitális szuverenitásról szóló vita megosztotta Európát. A geopolitikai feszültségek és a technológiai versengés korában érthető és szükséges az a vágy, hogy mindenki saját digitális sorsát irányítsa. A kérdés nem az, hogy Európának szuverénnek kell-e lennie, hanem hogy hogyan. Sajnos a kontinens jelenlegi válasza - több milliárd euró befektetése hatalmas adatközpontok építésébe és hardverberuházások támogatásába - téves megoldás egy rossz problémára - véli az SAP vezérigazgatója.
Az Európai Unió 20 milliárd eurót tervez befektetni legfeljebb öt "MI Gigafactory" nevű hatalmas adatközpontba, amelyek célja, hogy segítsék Európát felzárkózni a mesterséges intelligencia terén. Ez a megközelítés azon az előfeltevésen alapul, hogy a fizikai infrastruktúra birtoklása a függetlenség kulcsa. De aki azt hiszi, hogy a szerverek és a processzorok önmagukban biztosítják Európa szuverenitását, az Christian Klein szerint félreérti a globális technológiai függőség természetét, és figyelmen kívül hagyja Európa valódi digitális erősségeit.
A hardvervonat már elindult. Még ha egy adatközpontot európai szolgáltató üzemeltet is európai földön, annak alapvető alkatrészei - a processzoroktól a hálózati technológiáig - szinte biztosan Amerikában lettek tervezve és Ázsiában gyártva. A teljes technológiai önellátás elérése érdekében minden külföldi hardvert és logikusan minden külföldi szoftvert, amely mélyen beágyazódott az európai vállalkozásokba, be kellene tiltani. Egy ilyen lépés kivitelezhetetlen és gazdaságilag romboló lenne, elszigetelve Európát a máshol zajló innovációtól. A valóság az, hogy a legtöbb ügyfél az amerikai felhőszolgáltatók által biztosított teljesítményt és innovációt igényli. A globális mesterséges intelligencia versenyét az egymással versengő megközelítések határozzák meg, amelyeket Amerika és Kína vezet. Az egyik oldalon a technológiai cégek rugalmas ökoszisztémája áll, amely gyors ütemben innovál. A másik oldalon egy államilag irányított megközelítés áll, ahol az innováció a nemzeti stratégiához igazodik.
Az SAP vezető szerint Európának a saját útját kell járnia, nyitottságot, gyors döntéshozatalt és stratégiai beruházásokat támogatva, miközben intelligens szabályozást alkalmaz, amely az eredményeket, nem pedig az ötleteket szabályozza. Ez úgy valósítható meg, hogy a kontinens erősségeire építünk, beleértve a kiváló kutatást és az erős ipari bázist. Ennek a modellnek üzleti vezéreltnek, de értékorientáltnak kell lennie, és olyan európai elveken kell alapulnia, mint a magánélet tiszteletben tartása, az adatvédelem és a demokratikus elszámoltathatóság. Ennek elérése érdekében meg kell barátkoznunk egy olyan digitális szuverenitás formájával, amely mind az önrendelkezésen, mind a kölcsönös függőségeken alapul. Az igazi szuverenitás az a képesség, hogy mindig fenntartsuk az irányítást saját adataink és eszközeink felett, miközben a rendelkezésre álló legjobb technológiákat - származásuktól függetlenül - saját feltételeink szerint alkalmazzuk.
"Az egy méretű megoldás nem megfelelő. Ehelyett az ellenőrzést az adatok érzékenységéhez kell igazítani. A legérzékenyebb nyilvános adatok, például a védelem vagy az egészségügy területén, teljesen izolált felhőalapú környezetet igényelnek, amelyet biztonsági ellenőrzésen átesett személyzet üzemeltet. Az érzékeny vállalati adatoknak azonban nem kell teljesen elzárva lenniük az internetetől; itt az elsődleges cél annak biztosítása kell legyen, hogy az adatok Európában maradjanak, magas szintű kiberbiztonsági szabványok és az ügyfelek által kezelt titkosítás védelme alatt. Ezen túlmenően, sok más esetben az adatok feldolgozása Európán kívül is lehetséges, feltéve, hogy a megfelelő szabványok teljesülnek. Saját vállalatom - Európa legnagyobb piaci értékű technológiai cége - már most is kínálja ügyfeleinek ezeket a lehetőségeket, beleértve a kiválasztott nemzeti kormányok számára egy teljesen szuverén felhőt."
A digitális szuverenitás azonban nem cél önmagában. Ez a versenyképesség erősítésének eszköze. Az adatközpontok építése önmagában nem növeli a termelékenységet. A valódi előrelépés a munkamódszereink átalakításából származik: az MI bevezetésével a hatékonyság és a fenntarthatóság növelése, a folyamatok digitalizálása, az üzleti modellek újragondolása révén - mondja Klein. Az MI ilyen alkalmazása fogja megteremteni a hatalmas számítási teljesítmény, az adatközpontok és a fejlett chipek iránti keresletet. Ahelyett, hogy az infrastruktúrát támogatnák és a legjobbakban reménykednének, a közberuházásoknak közvetlenül az alkalmazott MI-ba és a kézzelfogható versenyelőnyöket teremtő szoftverekbe kellene áramlaniuk. Pontosan ezt teszi a modern vállalati szoftver azáltal, hogy az MI-t beépíti az üzleti folyamatokba.
"Az iparnak is fel kell lépnie. Gondoljunk csak a bonyolult ellátási láncaira, és képzeljük el, hogy az MI alkalmazásával egy önszervező hálózat jön létre az európai vállalatok között, amely előre jelzi a zavarokat, átirányítja a szállításokat és optimalizálja az éghajlati célokat. Ez a rugalmasság és hatékonyság ugrásszerű növekedése, amely valós idejű nyomon követést kínál a homályos ígéretek helyett, hosszú távon megerősítené Európa gazdaságát, nem konkrét intézkedésekkel, hanem kóddal."
Klein szerint a politikai döntéshozóknak ehhez megfelelő környezetet kell teremteniük. A jó szándék ellenére az EU adatvédelmi törvénye az adatok felhasználásának túlzott szabályozásával és a vállalatok túlzott bürokráciával való terhelésével járhat. Még a kisvállalkozásoknak is olyan termékeket kell tervezniük, amelyek lehetővé teszik az adatok megosztását, beleértve a közvetlen versenytársaknak minősülő harmadik felekkel való megosztást is. Meglepő módon a törvény figyelmen kívül hagyja a versenyjogban bevett elvet, miszerint csak a domináns szereplőktől várható el, hogy meghatározott feltételek mellett támogassák versenytársaikat. Az innováció elősegítését célzó intézkedés végül annak elfojtásához vezethet.
Az SAP vezére szerint a tavaly hatályba lépett uniós mesterséges intelligencia törvényt fel kellene függeszteni, amíg pontosabb képet nem kapunk annak pontos következményeiről. "Minden esetben az innovációt kell előtérbe helyezni, nem a bürokráciát. Ezenkívül a mesterséges intelligencia alkalmazásának támogatása a gazdaság egészében sokkal több beruházást igényel a kapcsolódó oktatási kezdeményezésekbe. Csak így lehet olyan munkaerőt képezni, amely képes a fejlett mesterséges intelligencia eszközöket a valós világban értékes dologgá alakítani. Egy dolog világos: Európa digitális jövője nem a szervertermekben, hanem a kontinens gyáraiban, nagy és kis vállalatainál, valamint közigazgatási szerveiben dől el. Végre képesek leszünk-e a digitális szuverenitást logikusan átgondolni, és nem csak az adatok tárolásába, hanem a technológia alkalmazásába is befektetni, hogy valódi, tartós értéket teremtsünk?" - kérdezi Christian Klein.