SG.hu
Kína gyorsan csökkenti Amerika vezető szerepét a mesterséges intelligencia globális versenyében
A kínai mesterséges intelligencia modellek egyre népszerűbbek világszerte, megkérdőjelezve az amerikai fölényt.
A kínai mesterséges intelligencia vállalatok gyengítik az Egyesült Államok globális fölényét a mesterséges intelligencia területén, megkérdőjelezve az amerikai fölényt és előkészítve a terepet egy globális technológiai fegyverkezési versenyhez. Európában, a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában a multinacionális bankoktól az állami egyetemekig a felhasználók egyre inkább a kínai vállalatok, például a DeepSeek startup és az e-kereskedelmi óriás Alibaba nagy nyelvi modelljeihez fordulnak, mint alternatívák az amerikai kínálathoz, például a ChatGPT-hez.
A HSBC és a Standard Chartered megkezdte a DeepSeek modelljeinek belső tesztelését. A világ legnagyobb olajcége, a Saudi Aramco nemrég telepítette a DeepSeek-et fő adatközpontjába. Még az olyan nagy amerikai felhőszolgáltatók is, mint az Amazon Web Services, a Microsoft és a Google is lehetővé teszik a DeepSeek használatát ügyfeleiknek, annak ellenére, hogy a Fehér Ház adatbiztonsági aggályok miatt betiltotta a cég alkalmazásának használatát egyes kormányzati eszközökön.
A Sensor Tower kutatói adatai szerint az OpenAI ChatGPT-je továbbra is a világ legelterjedtebb MI-alapú fogyasztói chatbotja, 910 millió globális letöltéssel, szemben a DeepSeek 125 milliójával. Az amerikai MI-modelleket széles körben az iparág aranystandardjának tekintik, köszönhetően a számítástechnikai félvezetők, a csúcstechnológiai kutatások és a pénzügyi tőkéhez való hozzáférés terén meglévő előnyeiknek. De mint sok más iparágban, a kínai vállalatok itt is elkezdték elcsábítani az ügyfeleket azzal, hogy szinte ugyanolyan jó teljesítményt kínálnak, de sokkal alacsonyabb áron. A Harvard Egyetem kutatói által közzétett, a kritikus technológiák globális versenyképességét vizsgáló tanulmány megállapította, hogy Kína két kulcsfontosságú MI-alapelem, az adatok és a humán tőke terén rendelkezik előnyökkel, amelyek segítenek neki lépést tartani.
Egyes iparági szakértők szerint a verseny a világot egy technológiai hidegháború felé tereli, amelyben az országoknak el kell dönteniük, hogy az amerikai vagy a kínai mesterséges intelligencia-rendszerekhez csatlakoznak. "Az első számú tényező, amely meghatározza, hogy az Egyesült Államok vagy Kína nyeri-e ezt a versenyt, az, hogy melyik technológiát alkalmazzák szélesebb körben a világ többi részén” – mondta Brad Smith, a Microsoft elnöke egy nemrégiben tartott szenátusi meghallgatáson. „Aki elsőként éri el a célt, azt nehéz lesz letaszítani.”
A kínai mesterséges intelligencia vállalatok az Egyesült Államok által az útjukba állított akadályok ellenére is előre törtek. Kína legmodernebb technológiák iránti érdeklődése miatt, amelyeket megfigyelési vagy katonai célokra használna, Washington korlátozta a kínai mesterséges intelligencia vállalatok hozzáférését az amerikai számítógépes chipekhez, know-how-hoz és finanszírozáshoz, és további szigorításokkal fenyeget. Peking viszont végtelen mennyiségű pénzt önt egy olyan mesterséges intelligencia ellátási lánc kiépítésébe, amely a lehető legkevésbé függ az Egyesült Államoktól.
Katonai folyóiratokban megjelent cikkek szerint a Népi Felszabadító Hadsereg - az amerikai hadsereghez hasonlóan - aktívan vizsgálja, hogyan lehetne a mesterséges intelligencia fejlődését stratégiai előnyre fordítani, bár nehéz megítélni, hogy ezek az erőfeszítések milyen eredményeket hoztak. Az amerikai törvényhozók nemrégiben kétpárti törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely megtiltaná a szövetségi ügynökségeknek a Kínában fejlesztett mesterséges intelligencia használatát.
Ahogy a versengő rendszerek egyre jobban elzárkóznak egymástól, az iparági szakértők szerint az MI-modelleknek nagyobb szabadságuk lesz arra, hogy a felhasználókat téves információk és propaganda buborékába zárják. Hosszabb távon az Egyesült Államok és Kína közötti biztonsági együttműködés megszakadása megbéníthatja a világ képességét, hogy harcoljon az MI okozta jövőbeli katonai és társadalmi fenyegetések ellen. A globális széttöredezés már most is milliárdokkal csökkenti a nyugati számítógépes chipek és más hardverek gyártóinak bevételeit.
Piackutatók szerint 10 milliárd dollár bevételkiesést jelentett az Nvidia számára, hogy a Trump-kormány leállította az Nvidia H20 chipjének értékesítését – egy processzort, amelyet leegyszerűsítettek, hogy megfeleljen az Egyesült Államok Kínára vonatkozó exportellenőrzési követelményeinek. A kínai modellek globális elterjedése szintén piaci részesedés és bevételkiesést okoz az MI-ben utazó amerikai cégek, például a Google és a Meta számára.
Idén a magántulajdonban lévő OpenAI erőteljesen törekedett a tengerentúli terjeszkedésre, irodákat nyitott Európában és Ázsiában. A cég a Substacken közzétett nyilvános bejegyzésében azt írta, hogy a Zhipu AI - egy kínai MI-újonc - előrelépéseket tett a délkelet-ázsiai, közel-keleti és afrikai országok MI-infrastruktúrájának kiépítésében. Az OpenAI szerint a kínai startup célja az volt, hogy „a kínai rendszereket és szabványokat az amerikai vagy európai riválisok előtt rögzítse a feltörekvő piacokon”, és állításuk szerint vezetői gyakran tárgyaltak a Kínai Kommunista Párt tisztviselőivel. Az OpenAI hasonló üzletágat működtet, amely mesterséges intelligencia megoldásokat értékesít kormányoknak világszerte. „Biztosítani akarjuk, hogy a demokratikus mesterséges intelligencia győzzön az autoriter mesterséges intelligenciával szemben” – mondta májusban Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója.
Míg az amerikai mesterséges intelligencia vállalatok a mesterséges szuperintelligencia fejlesztésében elért jelentős áttöréseket tartják szem előtt elsődleges célként, addig Kína mesterséges intelligencia iparága sokkal inkább a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazások fejlesztésére összpontosít. Ez a súlyponteltolódás segíthet abban, hogy az ottani cégek gyorsan új felhasználókat szerezzenek. A vezető kínai mesterséges intelligencia vállalatok – köztük a Tencent és a Baidu – további előnyt élveznek abból, hogy mesterséges intelligencia modelljeiket nyílt forráskódúként teszik közzé, ami azt jelenti, hogy a felhasználók szabadon módosíthatják azokat saját céljaiknak megfelelően. Ez világszerte arra ösztönzi a fejlesztőket és a vállalatokat, hogy alkalmazzák őket. Az elemzők szerint ez nyomást gyakorolhat az olyan amerikai riválisokra is, mint az OpenAI és az Anthropic, hogy indokolják meg modelljeik titokban tartását és a szolgáltatásukért felszámított prémiumokat.
A Latenode egy ciprusi székhelyű platform, amely globális vállalkozásoknak segít egyedi MI-eszközök fejlesztésében olyan feladatokhoz, mint a közösségi média és marketingtartalmak létrehozása. Oleg Zankov társalapító elmondása szerint a felhasználók ötöde választja a DeepSeek modelljét. "A DeepSeek összességében ugyanolyan minőségű, de 17-szer olcsóbb” – mondta Zankov, ami különösen vonzóvá teszi olyan országok ügyfelei számára, mint Chile és Brazília, ahol a pénz és a számítási kapacitás nem olyan bőséges.
Liang Wenfeng, a DeepSeek alapítója
Az Alibaba szerint a fejlesztők több mint 100 000 származékos modellt hoztak létre az Alibaba zászlóshajója, a Qwen nyílt forráskódú MI-modellje alapján. Az Abeja - egy tokiói székhelyű MI-startup - tavaly ősszel a Qwent választotta a Google és a Meta hasonló termékei helyett, amikor felkérték, hogy készítsen egy sor testreszabott modellt a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium számára. A dél-afrikai Witwatersrand Egyetemen a kutatási vezetők a DeepSeek-et választották egy kísérleti pályázatírási projekthez, mert nyílt forráskódú és offline is használható, így az egyetem adatai biztonságban vannak – mondta Taariq Surtee, az egyetem e-kutatási vezetője.
Néhány évvel ezelőtt még az amerikai és a kínai MI-szektor szorosan össze volt fonódva. A PitchBook szerint 2018-ban az amerikai befektetők vettek részt a kínai MI-szektor 21,9 milliárd dolláros finanszírozásának körülbelül 30%-ában. Kiváló kínai diákok árasztották el az amerikai egyetemeket és a Szilícium-völgyi vállalatokat. De mára az amerikai kockázati tőke befektetései a kínai MI-vállalatokba nagyrészt megszűntek. A kínai állampolgároknak egyre nehezebb tanulni és dolgozni az Egyesült Államokban.
Az iparági elemzők szerint minél kevésbé dominánsak az amerikai mesterséges intelligencia vállalatok, annál kevesebb hatalma lesz az Egyesült Államoknak a technológia használatára vonatkozó globális szabványok meghatározásában. Egyesek szerint ez lehetőséget ad Pekingnek arra, hogy a kínai modelleket trójai falóként használja a világra vonatkozó saját nézőpontját tükröző információk terjesztésére. Míg a DeepSeek nyílt forráskódú verziója, amelyet egyes intézmények és kutatók használnak, nem cenzúrázott, az alkalmazás fogyasztói verziója cenzúrázott válaszokat ad a kommunista párt által érzékenynek tartott témákra, például a Hszincsiangban és Tibetben folyó etnikai asszimilációs kampányokra.
Az Egyesült Államok azt is kockáztatja, hogy elveszíti betekintését Kína ambícióiba és MI-innovációiba, állítja Ritwik Gupta, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója. "Ha függnek a globális ökoszisztémától, akkor mi irányíthatjuk azt” – mondta Gupta. "Ha nem, akkor Kína azt fogja tenni, amit tenni akar, és mi nem fogunk látni semmit.”
A kínai mesterséges intelligencia vállalatok gyengítik az Egyesült Államok globális fölényét a mesterséges intelligencia területén, megkérdőjelezve az amerikai fölényt és előkészítve a terepet egy globális technológiai fegyverkezési versenyhez. Európában, a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában a multinacionális bankoktól az állami egyetemekig a felhasználók egyre inkább a kínai vállalatok, például a DeepSeek startup és az e-kereskedelmi óriás Alibaba nagy nyelvi modelljeihez fordulnak, mint alternatívák az amerikai kínálathoz, például a ChatGPT-hez.
A HSBC és a Standard Chartered megkezdte a DeepSeek modelljeinek belső tesztelését. A világ legnagyobb olajcége, a Saudi Aramco nemrég telepítette a DeepSeek-et fő adatközpontjába. Még az olyan nagy amerikai felhőszolgáltatók is, mint az Amazon Web Services, a Microsoft és a Google is lehetővé teszik a DeepSeek használatát ügyfeleiknek, annak ellenére, hogy a Fehér Ház adatbiztonsági aggályok miatt betiltotta a cég alkalmazásának használatát egyes kormányzati eszközökön.
A Sensor Tower kutatói adatai szerint az OpenAI ChatGPT-je továbbra is a világ legelterjedtebb MI-alapú fogyasztói chatbotja, 910 millió globális letöltéssel, szemben a DeepSeek 125 milliójával. Az amerikai MI-modelleket széles körben az iparág aranystandardjának tekintik, köszönhetően a számítástechnikai félvezetők, a csúcstechnológiai kutatások és a pénzügyi tőkéhez való hozzáférés terén meglévő előnyeiknek. De mint sok más iparágban, a kínai vállalatok itt is elkezdték elcsábítani az ügyfeleket azzal, hogy szinte ugyanolyan jó teljesítményt kínálnak, de sokkal alacsonyabb áron. A Harvard Egyetem kutatói által közzétett, a kritikus technológiák globális versenyképességét vizsgáló tanulmány megállapította, hogy Kína két kulcsfontosságú MI-alapelem, az adatok és a humán tőke terén rendelkezik előnyökkel, amelyek segítenek neki lépést tartani.
Egyes iparági szakértők szerint a verseny a világot egy technológiai hidegháború felé tereli, amelyben az országoknak el kell dönteniük, hogy az amerikai vagy a kínai mesterséges intelligencia-rendszerekhez csatlakoznak. "Az első számú tényező, amely meghatározza, hogy az Egyesült Államok vagy Kína nyeri-e ezt a versenyt, az, hogy melyik technológiát alkalmazzák szélesebb körben a világ többi részén” – mondta Brad Smith, a Microsoft elnöke egy nemrégiben tartott szenátusi meghallgatáson. „Aki elsőként éri el a célt, azt nehéz lesz letaszítani.”
A kínai mesterséges intelligencia vállalatok az Egyesült Államok által az útjukba állított akadályok ellenére is előre törtek. Kína legmodernebb technológiák iránti érdeklődése miatt, amelyeket megfigyelési vagy katonai célokra használna, Washington korlátozta a kínai mesterséges intelligencia vállalatok hozzáférését az amerikai számítógépes chipekhez, know-how-hoz és finanszírozáshoz, és további szigorításokkal fenyeget. Peking viszont végtelen mennyiségű pénzt önt egy olyan mesterséges intelligencia ellátási lánc kiépítésébe, amely a lehető legkevésbé függ az Egyesült Államoktól.
Katonai folyóiratokban megjelent cikkek szerint a Népi Felszabadító Hadsereg - az amerikai hadsereghez hasonlóan - aktívan vizsgálja, hogyan lehetne a mesterséges intelligencia fejlődését stratégiai előnyre fordítani, bár nehéz megítélni, hogy ezek az erőfeszítések milyen eredményeket hoztak. Az amerikai törvényhozók nemrégiben kétpárti törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely megtiltaná a szövetségi ügynökségeknek a Kínában fejlesztett mesterséges intelligencia használatát.
Ahogy a versengő rendszerek egyre jobban elzárkóznak egymástól, az iparági szakértők szerint az MI-modelleknek nagyobb szabadságuk lesz arra, hogy a felhasználókat téves információk és propaganda buborékába zárják. Hosszabb távon az Egyesült Államok és Kína közötti biztonsági együttműködés megszakadása megbéníthatja a világ képességét, hogy harcoljon az MI okozta jövőbeli katonai és társadalmi fenyegetések ellen. A globális széttöredezés már most is milliárdokkal csökkenti a nyugati számítógépes chipek és más hardverek gyártóinak bevételeit.
Piackutatók szerint 10 milliárd dollár bevételkiesést jelentett az Nvidia számára, hogy a Trump-kormány leállította az Nvidia H20 chipjének értékesítését – egy processzort, amelyet leegyszerűsítettek, hogy megfeleljen az Egyesült Államok Kínára vonatkozó exportellenőrzési követelményeinek. A kínai modellek globális elterjedése szintén piaci részesedés és bevételkiesést okoz az MI-ben utazó amerikai cégek, például a Google és a Meta számára.
Idén a magántulajdonban lévő OpenAI erőteljesen törekedett a tengerentúli terjeszkedésre, irodákat nyitott Európában és Ázsiában. A cég a Substacken közzétett nyilvános bejegyzésében azt írta, hogy a Zhipu AI - egy kínai MI-újonc - előrelépéseket tett a délkelet-ázsiai, közel-keleti és afrikai országok MI-infrastruktúrájának kiépítésében. Az OpenAI szerint a kínai startup célja az volt, hogy „a kínai rendszereket és szabványokat az amerikai vagy európai riválisok előtt rögzítse a feltörekvő piacokon”, és állításuk szerint vezetői gyakran tárgyaltak a Kínai Kommunista Párt tisztviselőivel. Az OpenAI hasonló üzletágat működtet, amely mesterséges intelligencia megoldásokat értékesít kormányoknak világszerte. „Biztosítani akarjuk, hogy a demokratikus mesterséges intelligencia győzzön az autoriter mesterséges intelligenciával szemben” – mondta májusban Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója.
Míg az amerikai mesterséges intelligencia vállalatok a mesterséges szuperintelligencia fejlesztésében elért jelentős áttöréseket tartják szem előtt elsődleges célként, addig Kína mesterséges intelligencia iparága sokkal inkább a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazások fejlesztésére összpontosít. Ez a súlyponteltolódás segíthet abban, hogy az ottani cégek gyorsan új felhasználókat szerezzenek. A vezető kínai mesterséges intelligencia vállalatok – köztük a Tencent és a Baidu – további előnyt élveznek abból, hogy mesterséges intelligencia modelljeiket nyílt forráskódúként teszik közzé, ami azt jelenti, hogy a felhasználók szabadon módosíthatják azokat saját céljaiknak megfelelően. Ez világszerte arra ösztönzi a fejlesztőket és a vállalatokat, hogy alkalmazzák őket. Az elemzők szerint ez nyomást gyakorolhat az olyan amerikai riválisokra is, mint az OpenAI és az Anthropic, hogy indokolják meg modelljeik titokban tartását és a szolgáltatásukért felszámított prémiumokat.
A Latenode egy ciprusi székhelyű platform, amely globális vállalkozásoknak segít egyedi MI-eszközök fejlesztésében olyan feladatokhoz, mint a közösségi média és marketingtartalmak létrehozása. Oleg Zankov társalapító elmondása szerint a felhasználók ötöde választja a DeepSeek modelljét. "A DeepSeek összességében ugyanolyan minőségű, de 17-szer olcsóbb” – mondta Zankov, ami különösen vonzóvá teszi olyan országok ügyfelei számára, mint Chile és Brazília, ahol a pénz és a számítási kapacitás nem olyan bőséges.
Liang Wenfeng, a DeepSeek alapítója
Az Alibaba szerint a fejlesztők több mint 100 000 származékos modellt hoztak létre az Alibaba zászlóshajója, a Qwen nyílt forráskódú MI-modellje alapján. Az Abeja - egy tokiói székhelyű MI-startup - tavaly ősszel a Qwent választotta a Google és a Meta hasonló termékei helyett, amikor felkérték, hogy készítsen egy sor testreszabott modellt a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium számára. A dél-afrikai Witwatersrand Egyetemen a kutatási vezetők a DeepSeek-et választották egy kísérleti pályázatírási projekthez, mert nyílt forráskódú és offline is használható, így az egyetem adatai biztonságban vannak – mondta Taariq Surtee, az egyetem e-kutatási vezetője.
Néhány évvel ezelőtt még az amerikai és a kínai MI-szektor szorosan össze volt fonódva. A PitchBook szerint 2018-ban az amerikai befektetők vettek részt a kínai MI-szektor 21,9 milliárd dolláros finanszírozásának körülbelül 30%-ában. Kiváló kínai diákok árasztották el az amerikai egyetemeket és a Szilícium-völgyi vállalatokat. De mára az amerikai kockázati tőke befektetései a kínai MI-vállalatokba nagyrészt megszűntek. A kínai állampolgároknak egyre nehezebb tanulni és dolgozni az Egyesült Államokban.
Az iparági elemzők szerint minél kevésbé dominánsak az amerikai mesterséges intelligencia vállalatok, annál kevesebb hatalma lesz az Egyesült Államoknak a technológia használatára vonatkozó globális szabványok meghatározásában. Egyesek szerint ez lehetőséget ad Pekingnek arra, hogy a kínai modelleket trójai falóként használja a világra vonatkozó saját nézőpontját tükröző információk terjesztésére. Míg a DeepSeek nyílt forráskódú verziója, amelyet egyes intézmények és kutatók használnak, nem cenzúrázott, az alkalmazás fogyasztói verziója cenzúrázott válaszokat ad a kommunista párt által érzékenynek tartott témákra, például a Hszincsiangban és Tibetben folyó etnikai asszimilációs kampányokra.
Az Egyesült Államok azt is kockáztatja, hogy elveszíti betekintését Kína ambícióiba és MI-innovációiba, állítja Ritwik Gupta, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója. "Ha függnek a globális ökoszisztémától, akkor mi irányíthatjuk azt” – mondta Gupta. "Ha nem, akkor Kína azt fogja tenni, amit tenni akar, és mi nem fogunk látni semmit.”