SG.hu
Biztosítás köthető a chatbotok hibái által okozott veszteségekre
Ezek a termékek fedezik az olyan költségeket, mint a jogi díjak és a bírósági kártérítés, ha az MI-eszközök nem teljesítenek megfelelően.
A biztosítók profitálni kívánnak a chatbotok által okozott költséges hallucinációk és hibák kockázatával kapcsolatos aggodalmakból. A Lloyd's of London biztosítói olyan terméket indítottak, amely fedezi a mesterséges intelligencia eszközök hibás működése által okozott veszteségeket. Az Armilla nevű startup által kifejlesztett biztosítások fedezik az adott céggel szembeni bírósági keresetek költségeit, ha egy ügyfél vagy más harmadik fél beperli az adott céget egy MI-eszköz alulteljesítése miatti kár okán.
Sok cég sietett a hatékonyság növelése érdekében a mesterséges intelligencia bevezetésével, de néhány eszköz - köztük az ügyfélszolgálati alkalmazások - kínos és költséges hibákat mutattak. Ezek között lehetnek például olyan esetek, amikor például egy MI nyelvi modell "hallucinál" vagy kitalál dolgokat. A brit Virgin Money-nak például januárban bocsánatot kellett kérnie, miután mesterséges intelligenciával működő chatbotja megdorgált egy ügyfelet a „szűz” szó használata miatt, míg a DPD futárcég tavaly letiltotta ügyfélszolgálati botját, miután az szidta az ügyfeleket, és a tulajdonosát a „világ legrosszabb kézbesítő cégének” nevezte.
Tavaly egy bíróság arra kötelezte az Air Canada-t, hogy tartson tiszteletben egy olyan kedvezményt, amelyet az ügyfélszolgálati chatbotja talált ki. Az Armilla azt közölte, hogy biztosítási kötvénye fedezte volna a jegyek alacsonyabb áron történő eladásából származó veszteséget. Karthik Ramakrishnan, az Armilla vezérigazgatója szerint az új termék több vállalatot ösztönözhet arra, hogy alkalmazza a mesterséges intelligenciát, mivel jelenleg sokakat elriaszt az a félelem, hogy az olyan eszközök, mint a chatbotok, anyagi kárt okoznak.
Egyes biztosítók már most is belefoglalták a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszteségeket az általános technológiai hibákra és mulasztásokra vonatkozó biztosítási kötvényekbe, de ezek általában alacsony kifizetési limiteket tartalmaznak. Egy általános biztosítási kötvény, amely legfeljebb 5 millió dollárnyi veszteséget fedez, 25 000 dolláros allimitet ír elő az MI-vel kapcsolatos felelősségre - mondta Preet Gill, a Lockton ügynöke, amely az Armilla termékeit kínálja ügyfeleinek. Az MI nyelvi modellek dinamikusak, azaz idővel „tanulnak”. Az ilyen adaptációs folyamat által okozott hibákból eredő veszteségeket azonban a tipikus technológiai hibák és mulasztások biztosításai általában nem fedezik - mondta Logan Payne, a Lockton egy másik munkatársa.
Egy MI-eszköz hibája önmagában nem elég ahhoz, hogy az Armilla kötvénye alapján kártérítésre kerüljön sor. A fedezet akkor lép életbe, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a mesterséges intelligencia az eredeti elvárások alatt teljesített. Az Armilla biztosítása például akkor fizet, ha egy chatbot csak az esetek 85 százalékában ad helyes információt az ügyfeleknek vagy az alkalmazottaknak, miután kezdetben az esetek 95 százalékában így tett - közölte a vállalat. "Értékeljük az MI-modellt, megbarátkozunk a romlás valószínűségével, majd kompenzálunk, ha a modellek romlanak” - mondta Ramakrishnan.
A Lloyd's egyik biztosítója, a Chaucer munkatársa, Tom Graham azt mondta, hogy csoportja nem köt olyan biztosításokat, amelyek olyan mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkoznak, amelyekről úgy ítélik meg, hogy túlságosan hajlamosak a meghibásodásra. "Szelektívek leszünk, mint bármely más biztosítótársaság” - mondta.
A biztosítók profitálni kívánnak a chatbotok által okozott költséges hallucinációk és hibák kockázatával kapcsolatos aggodalmakból. A Lloyd's of London biztosítói olyan terméket indítottak, amely fedezi a mesterséges intelligencia eszközök hibás működése által okozott veszteségeket. Az Armilla nevű startup által kifejlesztett biztosítások fedezik az adott céggel szembeni bírósági keresetek költségeit, ha egy ügyfél vagy más harmadik fél beperli az adott céget egy MI-eszköz alulteljesítése miatti kár okán.
Sok cég sietett a hatékonyság növelése érdekében a mesterséges intelligencia bevezetésével, de néhány eszköz - köztük az ügyfélszolgálati alkalmazások - kínos és költséges hibákat mutattak. Ezek között lehetnek például olyan esetek, amikor például egy MI nyelvi modell "hallucinál" vagy kitalál dolgokat. A brit Virgin Money-nak például januárban bocsánatot kellett kérnie, miután mesterséges intelligenciával működő chatbotja megdorgált egy ügyfelet a „szűz” szó használata miatt, míg a DPD futárcég tavaly letiltotta ügyfélszolgálati botját, miután az szidta az ügyfeleket, és a tulajdonosát a „világ legrosszabb kézbesítő cégének” nevezte.
Tavaly egy bíróság arra kötelezte az Air Canada-t, hogy tartson tiszteletben egy olyan kedvezményt, amelyet az ügyfélszolgálati chatbotja talált ki. Az Armilla azt közölte, hogy biztosítási kötvénye fedezte volna a jegyek alacsonyabb áron történő eladásából származó veszteséget. Karthik Ramakrishnan, az Armilla vezérigazgatója szerint az új termék több vállalatot ösztönözhet arra, hogy alkalmazza a mesterséges intelligenciát, mivel jelenleg sokakat elriaszt az a félelem, hogy az olyan eszközök, mint a chatbotok, anyagi kárt okoznak.
Egyes biztosítók már most is belefoglalták a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszteségeket az általános technológiai hibákra és mulasztásokra vonatkozó biztosítási kötvényekbe, de ezek általában alacsony kifizetési limiteket tartalmaznak. Egy általános biztosítási kötvény, amely legfeljebb 5 millió dollárnyi veszteséget fedez, 25 000 dolláros allimitet ír elő az MI-vel kapcsolatos felelősségre - mondta Preet Gill, a Lockton ügynöke, amely az Armilla termékeit kínálja ügyfeleinek. Az MI nyelvi modellek dinamikusak, azaz idővel „tanulnak”. Az ilyen adaptációs folyamat által okozott hibákból eredő veszteségeket azonban a tipikus technológiai hibák és mulasztások biztosításai általában nem fedezik - mondta Logan Payne, a Lockton egy másik munkatársa.
Egy MI-eszköz hibája önmagában nem elég ahhoz, hogy az Armilla kötvénye alapján kártérítésre kerüljön sor. A fedezet akkor lép életbe, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a mesterséges intelligencia az eredeti elvárások alatt teljesített. Az Armilla biztosítása például akkor fizet, ha egy chatbot csak az esetek 85 százalékában ad helyes információt az ügyfeleknek vagy az alkalmazottaknak, miután kezdetben az esetek 95 százalékában így tett - közölte a vállalat. "Értékeljük az MI-modellt, megbarátkozunk a romlás valószínűségével, majd kompenzálunk, ha a modellek romlanak” - mondta Ramakrishnan.
A Lloyd's egyik biztosítója, a Chaucer munkatársa, Tom Graham azt mondta, hogy csoportja nem köt olyan biztosításokat, amelyek olyan mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkoznak, amelyekről úgy ítélik meg, hogy túlságosan hajlamosak a meghibásodásra. "Szelektívek leszünk, mint bármely más biztosítótársaság” - mondta.