SG.hu

A Google feldarabolását indítványozta az amerikai kormány

Az Igazságügyi Minisztérium szerint a vállalat internetes keresőmonopóliumának megszüntetésére a legjobb megoldás az lenne, ha rákényszerítenék a Chrome eladására.

Az Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy a Google internetes keresőmonopóliumának kezelésének legjobb módja a 1,81 billió dolláros cég feldarabolása lenne. Hétfőn egy háromhetes meghallgatás vette kezdetét, amely átformálhatja a technológiai óriást és megváltoztathatja a Szilícium-völgy hatalmi szereplőit.

Amit P. Mehta, az Egyesült Államok Kolumbiai Kerületi Bíróságának bírája tavaly augusztusban úgy döntött, hogy a Google megszegte a trösztellenes törvényeket, hogy fenntartsa erőfölényét az online keresésben. Most meghallgatja a kormány és a vállalat érveit arról, hogy miként lehetne a legjobban helyrehozni a Google monopóliumát, és várhatóan a nyár végéig elrendeli ezeket az intézkedéseket, az úgynevezett „jogorvoslatokat”.

A hétfői meghallgatás nyitóbeszédében a kormány képviselője elmondta, hogy Mehta bírónak arra kellene kényszerítenie a Google-t, hogy eladja népszerű Chrome böngészőjét, amely a felhasználókat a keresőmotorjához tereli. A kormány ügyvédei szerint a vállalatnak lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy a versenytársak levegőhöz jussanak, ha a bíróság vissza akarja állítani a versenyt az online keresés haldokló piacán. "Bíró úr, nem egy pirruszi győzelemért vagyunk itt” - mondta nyitóbeszédében David Dahlquist, az igazságügyi minisztérium egyik ügyvédje. "Itt az ideje, hogy a bíróság közölje a Google-vel és minden más monopóliummal, aki odakint figyel, és ők figyelnek, hogy a trösztellenes törvények megszegésének következményei vannak”.

Ezzel szemben a Google ügyvédei azt szeretnék, hogy Mehta bíró szűk körben határozza meg a jogorvoslati lehetőségeket. Konkrétan azt mondták, hogy a bíróságnak csak egy olyan szerződéscsoportot kellene vizsgálnia, amelyet a vállalat az Apple-lel, a Mozillával, a Samsunggal és másokkal köt, hogy a keresőmotor automatikusan megjelenjen a webböngészőkben és az okostelefonokon. Ezek az ügyletek álltak a kormány vállalat elleni perének középpontjában. A Google javaslata „közvetlenül reagál a bíróság jogi megállapításaira, de ennél sokkal többet is tesz” - mondta John Schmidtlein, a Google vezető peres ügyvédje.

Az "Amerikai kormány vs. Google-ügy" kimenetele drasztikusan megváltoztathatja a Szilícium-völgy óriásvállalatát. A Google egyre több kihívással néz szembe, többek között a hirdetési technológiai üzletágának feldarabolásával, miután egy másik szövetségi bíró a múlt héten úgy döntött, hogy a vállalat monopóliummal rendelkezik néhány olyan eszköz felett, amelyet a weboldalak a nyílt hirdetési felületek értékesítésére használnak. A Google 2023-ban egy trösztellenes pert is elvesztett, amelyet az Epic Games, a Fortnite nevű videojáték készítője indított, amely azzal vádolta a techóriást, hogy a Play alkalmazásboltjával megsértette a versenytörvényeket.

A Google-nek púp a hátára ezek a jogi gondok, mert éppen az OpenAI, a Microsoft és a Meta triójával küzd a mesterséges intelligencia új korszakának vezetéséért. A Google egyre inkább beleszövi az MI-t a keresésébe. Az Igazságügyi Minisztérium azonban kifejezetten kérte Mehta bírótól, hogy gondoskodjon arról, hogy a Google ne tudja a keresési monopóliumát hasonló dominanciára váltani az MI területén.

Az Igazságügyi Minisztérium intézkedései azt jelzik, hogy a Trump-kormányzat a technológiai ipar kormányzati ellenőrzésének fenntartását tervezi. Az Apple, a Meta és az Amazon is trösztellenes perekkel néz szembe az amerikai kormányzat részéről, a Meta pedig a második hete tárgyalja, hogy jogellenesen fojtotta-e el a versenyt az Instagram és a WhatsApp felvásárlásával, amikor azok még fiatal cégek voltak.


A Google keresővel kapcsolatos ügyet 2020-ban, az első Trump-kormányzat idején indították. Mehta bíró 2023-ban felügyelte a nyolchetes tárgyalást, amelyben a kormány azzal érvelt, hogy a Google aláásta a versenyt azzal, hogy megállapodásokat kötött, hogy a webböngészőkben és az okostelefonok kezdőképernyőjén előre kiválasztott keresőmotor legyen. A vállalat 2021-ben ezen megállapodások részeként 26,3 milliárd dollárt fizetett olyan vállalatoknak, mint az Apple és a Samsung. A kormány szerint ezek az alkuk a Google bűvkörébe vonták a telefonokon információkat kereső fogyasztókat, ami több adatot adott a vállalatnak a keresőmotorja fejlesztéséhez. Ez aztán még több fogyasztót vonzott, ami még tovább erősítette a vállalat dominanciáját.

A Google azzal védekezett, hogy a fogyasztók egyszerűen azért választották keresőtermékét, mert az jobb volt, mint a versenytársak, például a Microsoft Bing és a DuckDuckGo. A vállalat azt is elmondta, hogy folyamatosan befektetett, hogy keresőmotorját a legjobbá tegye. Mehta bíró végül a kormánynak adott igazat. Ezzel elindult egy olyan eljárás, amelynek célja annak meghatározása, hogy miként lehet orvosolni a Google monopóliuma által okozott versenykérdéseket.

A Google közölte a bíróval, hogy nem sok mindent kell megváltoztatni. Azt mondta, hogy továbbra is fizetnie kell a keresőmotorjának a webböngészőkben és az okostelefonokon való kiemelt elhelyezéséért. Azt mondta azonban, hogy az ilyen megállapodások egy részét évente újra kellene tárgyalni, és a vállalatoknak lehetővé kellene tenni, hogy más, előre kiválasztott keresőmotort válasszanak az olyan termékekhez, mint a privát böngészési mód.

Az igazságügyi minisztérium szélesebb körű változtatásokat kért, amelyek korlátoznák a Google azon képességét, hogy elérje a felhasználókat, és erőforrásokat adnának a versenytársaknak, hogy versenyezzenek a keresőmotorjával. Azt szeretné, ha Mehta bíró megakadályozná, hogy a vállalat fizetéseket fizessen a böngészők és okostelefonok gyártóinak azért, hogy a keresőmotorja elsődleges helyet kapjon. Azt is kérték Mehta bírótól, hogy amennyiben a jogorvoslati intézkedések nem állítják helyre a versenyt, a Google-t továbbra is kényszeríthesse az Android, az okostelefonok operációs rendszere eladására.

„A Chrome jelentős kapu a kereséshez” - mondta Dahlquist, hozzátéve, hogy a keresésből származó bevételek milliárdjai folynak át a széles körben használt böngészőn keresztül. "A Chrome eladása, ha véglegesítik, a riválisok számára hozzáférést biztosít a keresőkérdések jelentős részéhez, ami segíthet a Google-lal való versenyben.” A kormány azt is kérte Mehta bírótól, hogy kötelezze a Google-t arra, hogy szindikálja keresési eredményeit és hirdetési adatfolyamát a versenytársak számára, valamint további adatokat szolgáltasson más keresőmotoroknak, amelyeket azok termékeik fejlesztéséhez felhasználhatnak.

A Google szerint a kérés a riválisok számára történő ajándékozással ér fel. A kormány javaslata „egy kívánságlista a versenytársak számára, akik a Google rendkívüli innovációinak és üzleti titkainak előnyeit szeretnék élvezni, amelyek kifejlesztésére évtizedeket fordítottunk” - mondta Schmidtlein, a Google ügyvédje.

Mehta bíró a nyitóbeszédek során rengeteget kérdezett. Arra volt kiváncsi, hogy a meglévő bírósági döntések alátámasztják-e a kormány messzemenő javaslatát. Dahlquist szerint a bírónak biztosítania kell, hogy a Google ne használhassa fel keresési monopóliumát az MI piacának ellenőrzésére, és azt mondta, hogy a vállalat már most is lépéseket tesz egyik kiemelt terméke, a Gemini chatbot dominanciájának biztosítása érdekében. "A bíróság jogorvoslatának előretekintőnek kell lennie, és nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy mi van a láthatáron” - mondta. „A Google ugyanazt a stratégiát alkalmazza, mint a keresés esetében, és most a Gemini esetében is alkalmazza”.

A kormány első tanúja, Greg Durrett, az austini Texasi Egyetem informatika professzora arról tanúskodott, hogy a Google keresési adatai milyen módon táplálják a mesterséges intelligencia termékeit. Schmidtlein korábban azt állította, hogy az MI-cégeknek nem okoz gondot a fogyasztók elérése, és megjegyezte, hogy az OpenAI által kifejlesztett népszerű chatbotot, a ChatGPT-t az Apple integrálta az operációs rendszerébe. "Úgy gondolom, hogy a ChatGPT jól boldogul az ügyben szereplő jogorvoslatok nélkül is” - tette hozzá Schmidtlein.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #6
    Az eredetileg cyberpunk 2013 aztan 2020 volt. Mindig tologatjak az idopontot, mert csak nem akar osszeomlani egyik nagy allam sem. Ettol fuggetlenul mar 2013-ban is oriasi hatalma volt a cegeknek csak mindig maguk ele huzzak az aktualis kormanyzatot, hogy ne tunjon fel ki iranyit.

    A google ellenes eljarast meg az elozo kormany politikai aktivistai kezdtek. Az hogy meg nem zarult le azert van mert a google sikeresen felbosszantotta mindket politikai oldalt. (mas mas modon)
  • nlght #5
    Teljes gázzal haladunk a cyberpunk 2077 disztópia irányába, vannak kétségeim afelől, hogy képesek-e a mai politkusok tényleg megnyírbálni a multik és a mögöttük álló szupergazdag családok hatalmát.
  • CommieSlayer #4
    Az összes szabályozás, meg gazdasági program úgy van kialakítva, hogy monopolizálja a piacot és ezeknek a megavállalatoknak jó legyen. Az államnak jobb ha csak néhány nagy piaci szereplő van, mert könnyebb velük megegyezni, mint sok kicsivel, akik egymással versenyeznek. A feldarabolások akkor szoktak előkerülni, mikor egy nagyvállalat nem szolgálja ki az aktuális politikai elit érdekeit. A google még mindig aktívan politizál a demokraták mellett, gondolom ezért kerültek most elő. Igazából nincs olyan elv, amihez a demokraták eddig következetesen tartották volna magukat, ami alapján ellenezni lehetne azt, hogy feldarabolják a google-t és a google sem tud jó kifogást mondani, miután 10-20 éve aktívan részt vesz a globális politikában.
    Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.04.22. 13:18:16
  • wraithLord #3
    Szerintem sem ártana az ilyesmit a gyökerénél szabályozni, és nem csak akkor elkezdeni kardoskodni ellenük, amikor éppen valakinek útban vannak. Mert nyilván, amikor egy ilyen eljárás indul egy óriáscég ellen, az nem azért kezdeményeződik, mert valaki megvilágosodott, hogy az igazság eddig ott kárt szenvedett, hanem valakinek érdekében áll kicseszni az adott céggel. Viszont általában már csak akkor szúrja a szemét valakinek a cég, amikor már akkorára nőtte ki magát, hogy érdemeben nem lehet ellene mit csinálni, csak szartologatás az egész. A Google is majd jól eladja saját magának a Chrome-ot, meg ami marhaságot még kitaláltak ellene, és akinek eddig útban voltak, az megnyugszik, mert jogilag minden ok, de érdemeben ugyanúgy folytatódik minden, ahogy azelőtt. Szuper. :D
  • Bruce_Willis #2
    Már rég fel kellett volna darabolni a google-t, ezelőtt 15 évvel.
    Érdekes, az Adobe-nak nem engedték hogy felvásárolja a Figmát, pedig a google-hez képest ők kishalak. Egy ilyen giga vállalat vásárlásait miért nem blokkolják?
    Utoljára szerkesztette: Bruce_Willis, 2025.04.22. 11:11:11
  • felemelő #1
    Én már azt sem értettem, hogyan lehet egyáltalán megengedni ekkora cégek felnövekedését.

    A keresztfinanszírozást egy összeg felett meg kellene tiltani.

    Vagyis ha egy nagy cég belekezd valami új projectbe, akkor nem egyszerűen az egyik tevékenysége hasznát adja az új divíziónak, hanem kötelező új vállalkozást kell indítania, és abba tőkét elhelyezni. Így egyértelműen látszanának a pénzforgalmak illetve egy új cég a piacon egyértelműbben látható, hogy milyen szerződéseket köt az alapító cégével. Mert ugye ezek a szerződések piac-semlegesek kell hogy legyenek, nem részesítheti előnyben az alapítóját vagy részvényesét más versenytársakkal szemben.

    És ez egy méret felett nem téma, mert kis cégeknél fenntartani két managementet, két könyvelést, két jogi osztályt nagy probléma. De ezek milliárd dolláros cégek, itt nem ez a legjelentősebb probléma általában, a piactorzítás ennél nagyobb károkat eredményez.

    Tekintheti úgy is, mint a nagy cégekre kivetett költség (adót is termel), ami a mérethatékonysággal szemben is egy korlát. Vagyis még ezzel is a piaci verseny kiegyensúlyozását segíti.
    Utoljára szerkesztette: felemelő, 2025.04.22. 07:49:51