20
-
manypet #20 "Nem tulajdonítok el semmit. Minden, ami a másiknál volt, az továbbra is a másiknál marad."
Igen, éppen azt írtam, hogy ez az egyik nézete a dolognak. És ezt a részét nem is vitatom. Ugyanakkor írtam, hogy mindennek az értéke a befektetett munka. A te elved szerint a tulaj földterületét is elveheted, hiszen mitől is lenne az az övé? Csak mert dolgozott már rajta? (Lásd a föld-újraelosztásban gondolkodó komcsikat.)
"Ha én akarok saját Star Wars folytatást írni, más meg meg akarja venni"
Itt nem csak azt engednéd, hogy te írhass újabb folytatást. Hanem azt is, hogy ha én írok egyet, akkor azt te adhasd el. Ezt hogyan védenéd ki?
Mondok egy példát:
Te egy kezdő zeneszerző vagy. Nem ismernek, nem láttak még az emberek, nem tudnak rólad. Befektetsz energiát abba, hogy megírj egy albumot. Kirakod a netre, gondolva, hogy majd ezzel pénzt is keresel. Erre egy ismert rivális már másnap felhaszálja (éppen erre utazik) és ő játsza le, készít belőle albomot magának. És mindenki azt fogja gondolni, hogy ő írta, te meg csak másoltad róla. Neked nincs pénzed megvédeni magad, neki van pénze akár téged befeketíteni is. És az ismert zenészek arra játszanának, hogy az újaktól elszedjék a megírt zenéjüket és azt lejátszák. Ezt hogyan tudnád kivédeni mint kezdő zeneszerző? Csak mert szerintem ez árt a másiknak.
Azért kérdezem ezt egyébként, mert kezdesz meggyőzni. :-) Csak muszáj a részleteket is tisztáznom. -
#19
Igen, a "Szeresd felebarátodat, mint magadat!" egy nehéz kérdés, de a fele van a megoldás szerintem. Persze a tízparancsolatból a "Ne lopj!" , a "Ne hazudj!" , a "Ne kívánd másnak a tulajdonát!" és a "Ne okozz másnak kárt!" is már sokat segíthet. Azért a "Szabadságom ott végződik, ahol a másik ember szabadsága kezdődik." is közelebb vihet az ügy rendezéséhez, de persze, ha jogi megoldást keresel, akkor muszáj jelenleg politikusnak menned vagy sok pénzt keresned, hogy meg tudj fizetni minél több politikust. ??? -
CommieSlayer #18 "Az, hogy minek van szerinted értelme, az kb. az a szint tulajdon szempontjából, mi amikor a komcsik hangoztatják, hogy minden mindnekié, így senkinek nincs joga tulajdonolni semmit."
Én egy összefüggést írtam le, nem azt, hogy én mit szeretnék.
"Így ha végteleníted, akkor az ő munkáját értékteleníted, azaz eltulajdonolsz."
Nem tulajdonítok el semmit. Minden, ami a másiknál volt, az továbbra is a másiknál marad.
"Ahogy írtam is, kvázi a kommunisták megoldása ez, ahol minden javat közösként kezelnek"
A kommunisták erőszakkal elveszik a lakást, ételt, állatokat a másiktól, nem pedig lemásolják azokat. Ez nagy különbség. A szellemi tulajdon betartatásához neked kell erőszakot tenni mások ellen.
"Továbbra is: attól hogy van más megoldás, még nem kényszerítheted a tulajdonost, hogy azt válassza."
Nem kényszerítek senkit semmire. Azt akarom, hogy más ne kényszerítsen. Ha én akarok pl bármilyen csatlakozót gyártani bármilyen telefonhoz, más meg meg akarja venni, akkor abba senki ne szóljon bele. Ha én akarok saját Star Wars folytatást írni, más meg meg akarja venni, akkor abba senki ne szóljon bele. Hogy van az, hogy a szabadalom miatt a fél világnak meg kell tiltani, hogy alkosson, miközben az az érv, hogy a szabadalom miatt van több alkotás?
"A jog - értelmes társadalomban - azon alpaszik, hogy tégy bármit de ne árts másnak. Azaz a jogod ott ér véget, ahol a másiké kezdődik."
Mit tekintesz ártásnak? Az hogy én otthon gyártok valamit, ami neked nem tetszik, vagy nem tetszene ha egyáltalán tudnál róla, az elég távol van a fizikai erőszaktól. Libertáriusként engem csak a fizikai erőszak foglalkoztat. Minden más problémát önkéntes, szerződéses keretek között kell rendezni.
"Téves. Az alkotó nem parazita."
Én nem mondtam, hogy az alkotó parazita. Arról beszéltem, hogy a szabadalmi rendszer a parazitizmust jutalmazza. Billió dolláros biznisz, aminek a nagyrészét jogászok, hivatalnokok kapják, meg azok, akiknek van erőforrásuk abúzálni a rendszert.
"Ez addig működik csak, amíg valaki betartja a szabadalmi jogokat, mások meg nem. mert aki nem tartja be, az kvázi előnyt élvez. (Lásd pl. Kínát.)"
A legfőbb dolog, amit Kína jól csinál az az hogy tojnak a nyugati szabadalmakra.
Közben meg pont most tették közzé a Deepseek AI-ból a betanított modelleket is, meg az architektúrát is az összes saját fejlesztéssel, szabad felhasználásra. Nem kellett hozzá szabadalom.
"Miért érné meg egy zenét megírnia egy ismeretlen feltörekvő szerzőnek, ha holnap azt egy ismert szerző felhasználja? Miért érné meg milliárdokat beleölni egy technológiai fejlesztésbe, mondjuk egy gyógyszer kifejlesztésébe, ha holnap azt a rivális nagy cég már gyártja is?
Te ezt hogyan védenéd ki, mondjuk mint kezdő zenész/kutató? "
Erről már beszéltünk. Van tömegfinanszírozás, reklám, platform jellegű szolgáltatások, közös befektetés, open source projectek, titoktartás, közös fejlesztés stb. Sok zenész koncertezésből él elsősorban. Sok project meg előre van kifizetve, valamilyen tömegfinanszírozós platformon. Egy tucat féle okból és egy tucat féle képpen lehet alkotni valamit és egy tucat féle képpen lehet monetizálni. A termékek nem azért jönnek létre, mert van szabadalom, hanem mert van rá kereslet és a kereseslet szabadalom nélkül is ott lesz. -
manypet #17 "Pl. egy millió éves társadalom számára ez óriási, gigantikus baklövés lenne."
Akkor ugye nem zavarna, ha a te neveddel valaki felvenne 50miliós kölcsönt a banktól, majd holnap már ő mégsem te lenne? Azaz ha a te nevedet használná valamire?
"Már hogy a fenébe ne tudná más elkészíteni"
Nem azt írtam, hogy ne tudná lemásolni! Azt írtam, hogy elkészíteni nem fogja még egyszer ugyanazt. 10milliárd év kevés lenne hozzá, hogy szülessen még egy Picasso és lefesse a Guernica-t ugyanúgy. Ilyen nem fog történni soha.
"Ez már jobban hangzik."
Akkor megegyezhetünk abban, hogy
- a találmányoknál legyen 5-10 év védelem
- a művészek alkotása a művésztől függjön (vagy legalább haláláig dönthessen a sorsáról)
- a neveket/márkákat védjük, de nem mint szellemi alkotást, hanem mint beazonosításra alkalmas eszközt (lásd CommieSlayer 8as hozzászólását a márkanevek résznél)
?
Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.04.19. 18:22:38 -
manypet #16 "Anyagi és véges dolgokat van értelme tulajdonolni."
Az, hogy minek van szerinted értelme, az kb. az a szint tulajdon szempontjából, mi amikor a komcsik hangoztatják, hogy minden mindnekié, így senkinek nincs joga tulajdonolni semmit.
"Az ötletek végtelenül másolható erőforrások"
Ugyanakkor ezt az erőforrást valaki munkával hozta létre. Így ha végteleníted, akkor az ő munkáját értékteleníted, azaz eltulajdonolsz. Ahogy írtam is, kvázi a kommunisták megoldása ez, ahol minden javat közösként kezelnek, függetlenül attól, hogy ki mennyit dolgozott meg korábban vele.
"Mivel egy tucat alternatív önkéntes alapú finanszírozási formát ismerünk, ezért nincs szükségünk a szellemi tulajdon erőszakos és hatékonytalan intézményére."
Továbbra is: attól hogy van más megoldás, még nem kényszerítheted a tulajdonost, hogy azt válassza.
"Az hogy jog, az önmagában nem mond semmit."
A jog - értelmes társadalomban - azon alpaszik, hogy tégy bármit de ne árts másnak. Azaz a jogod ott ér véget, ahol a másiké kezdődik.
"Ez egy olyan rendszer ami a parazitát jutalmazza az értékteremtő helyett"
Téves. Az alkotó nem parazita. Parazita az, aki elvesz tőle. Egy zenész, aki munka befektetésével megalkot egy művet, majd azt valaki elkezdi lejátszani a rádiójában, éppen kárt szenved, ellentétben azzal, aki a zenébe semmilyen munkát nem fektetett bele. Azaz nem a zenész a parazita, hanem az, aki azt elveszi tőle.
"A márkanév az eredetiségről és a bizlomról szól."
Ebben teljesen egyetértünk. (Azaz megegyezhetünk, hogy a név/márkanév védett legyen.)
"Nem azért írom ezeket, mert rosszat akarok, vagy nem akarom, hogy az alkotók jól járjanak."
Nem feltételeztem egy pillanatig sem, hogy rossz szándékból tennéd. Olvastam már jópár kommentedet. Ráadásul láttam azt is, hogy te is libertárius vagy. :-) Volt már libertáriusok között ezzel kapcsolatban jópár vita, és ezért is írtam, hogy itt vannak érvek mindkét oldal kapcsán. Ezért helyezném a megoldásokat a középútra.
"Meggyőződésem, hogy egy szellemi tulajdon nélküli világ mindenkinek jobb lenne."
Ez addig működik csak, amíg valaki betartja a szabadalmi jogokat, mások meg nem. mert aki nem tartja be, az kvázi előnyt élvez. (Lásd pl. Kínát.)
"Jobb irodalmi műveink és filmjeink lennének"
Miért érné meg egy zenét megírnia egy ismeretlen feltörekvő szerzőnek, ha holnap azt egy ismert szerző felhasználja? Miért érné meg milliárdokat beleölni egy technológiai fejlesztésbe, mondjuk egy gyógyszer kifejlesztésébe, ha holnap azt a rivális nagy cég már gyártja is?
Te ezt hogyan védenéd ki, mondjuk mint kezdő zenész/kutató? -
#15
Hát, ezért tartok én a kb. 35 évvel ezelőtt készített szoftvereim és rendszereim újbóli, átdolgozott kiadásánál, most már a saját nevemen ( Bán József ) a többi kb. 500 teljesen legális másik Bán József -et lehetőleg nem zavarva. A kb. 25 éves, az interneten is történő terjesztés után, most már van pár márkanevem ( banjozsef, Bjsoft, TKR 366, TKR Store, stb. ), ami esetleg megkülönböztet a másik kb. 500 Bán József -től ( habár az összes többi Bán József -nek is ugyanannyi joga van a nevéhez, mint nekem és én is csak a dolgaim intézésének a megkönnyítése miatt igyekszem a nevemet is használni, amit Édesapámtól és Édesanyámtól kaptam ). Egyébként a jogot a politikusok írják a választóktól kapott fizetésért és persze bármikor rábírható egy része arra, hogy több pénz fejében a pénzt juttató szája íze szerint átírja azt. Kiemelkedő rész a "tisztességes felhasználás" és a tulajdon fogalma, ami azért a három ismertebb fennmaradt jogrendszer ( magyar, európai, angol-amerikai ) és a persze jogrendszernek nem nevezhető Kínai szerint is mást és mást jelent ( persze mindegyik alapja a római és a zsidó jog, amikről jobb nem is beszélni a rabszolgaság intézménye és a szabad gyilkolás és vagyonrablás lehetősége miatt ). Megjegyzem, hogy a műveim létrehozásához nekem is rengeteg könyvet és szoftvert kellett megvásárolnom, rengeteg könyvet és szoftvert kellett megismernem, amiket épp nem lehetett megvásárolni és természetesen mostanában általában teljesen ingyenesen, szabadon ( free és open source ) felhasználható nyílt forráskódú szoftvereket használok fel a dolgaimhoz a mellett, hogy még mostanában is kell még nekem is néha szoftver licencet is vásárolni.
Utoljára szerkesztette: banjozsef, 2025.04.18. 08:23:31 -
Dodo55 #14 "Akarmennyire utalja az ember a szellemi tulajdon rendszeret, sajnos csak akkor lehet teljesen megszabadulni tole"
De épp ez az, amit lentebb is írtam már, hogy bőven elég lenne már csak a szellemi tulajdont övező rosszhiszemű jogi szféra konszolidációja. Hiszen a társadalomnak a jogokkal való módszeres visszaélés, a jogokra alapított agresszív profitszerzési metodika árt, nem pedig maguk a jogok.
Csak úgy nagy hirtelenjébe amik az eszembe jutnak:
- A digitálisan sokszorozható alkotások megtekintésének jogát bármilyen tartalomszolgáltató / terjesztő tevékenységet végző gazdasági szereplő szabadon továbbértékesíthesse a szerzői jog birtokosa által meghatározott alkotói díj megfizetését követően. Tehát a kiadói és kizárólagos terjesztői tevékenységeket kell jelen formájukban betiltani és helyette szabad versenypiacot hirdetni a terjesztés vonatkozásában. A kiadói finanszírozási rendszer fennmaradhatna olyan formában, hogy a szerző a befolyó alkotói díj legfeljebb 50%-os hányadát a finanszírozás megtérítésére átengedhetné, de maga a szerzői jog nem lenne üzleti alapon átruházható és az alkotás terjesztése sem lenne természetesen a piacon korlátozható.
- A szabadalmi jogok bejegyzését és fennmaradását olyan műszaki megoldásokra kell korlátozni, amelyek kellően összetett logikai vagy fizikai folyamatokat, szerkezeteket érintenek és NEM valósítanak meg olyan tudományos áttörést, amely közvetlenül vagy közvetetten, de pótolhatatlan módon az emberi civilizáció jelentős fejlődését vagy a civilizáció egy jelentős problémájának kizárólagos hatékony megoldását hoznák el. Ilyen esetekben a szabadalmi jog birtokosa a szabadalmat alkalmazó gyártók által a szabadalmat alkalmazó megoldás értékesítése után keletkező nyereség 10%-ára lenne jogosult civilizációfejlődési hozzájárulási honoráriumhányad jogcímen 15 évig.
- A szellemi tulajdon rendeltetésszerű felhasználására jogosító licenszek értékesítése csak korlátlan időtartamra szólhatna. SaaS megoldásokra ez nem vonatkozna, de automatikusan kikerülne ez alól a besorolás alól minden olyan szoftver, ami a felhasználó számítógépén 1GB-nál több háttértárterületet igénybe vesz, vagy amely a felhasználó számítógépén az átlagos használat során 2 perces átlagolásban 5%-nál több CPU vagy 20%-nál több GPU időfoglaltságot eredményez. A korlátlan időtartamra szóló licenszek a funkciófrissítésekre nem, de legalább 5 évnyi funkcióhibákat javító és legalább 10 évnyi biztonsági hibákat javító frissítésekre jogosítanák a végfelhasználót.
Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2025.04.18. 00:09:32 -
kvp #13 Jelenleg a nyugati gazdasag a szerzoi jogokra epul, mig a kinai allam ezeket nem ismeri el es a kinai gazdasag ugy epul fel, hogy barmi amit valaki kitalal az barki mas altal hasznalhato. Barmilyen alkotas sokszorosithato es eladhato mas altal ha kepes ra. Barmilyen film ha egyszer legalisan megjelent, akkor barki altal masolhato es terjesztheto. Ez leginkabb azert mukodik, mert kinaban hivatalosan nincs magantoke es magantulajdon, csak annyi amit az allampart megenged, igy a tokekoncentracio is csak virtualis, az igy osszegyujtott toke felett az allam megorzi az iranyitasi jogot es csak reszlegesen mond le rola, a gazdasag hatekonyabb mukodtetese erdekeben. Minden celtulajdonos milliardos csak addig milliardos es addig cegtulajdonos amig az allam ezt megengedi es ez barmikor indoklas nelkul visszavonhato. Egy ilyen rendszerben a szerzoi jogok igazabol az allamnal vannak es azoknak adja kolcson oket akiknek akarja.
A nyugati vilagban a szerzoi jogokkal gyakorlatilag a termeszetes tokefelhalmozas lehetosegerol kellene lemondani, amit a nyugati nagytokesek (kozzul akiket erdekel a vagyonuk) nem fognak lemondani. Musk otlete mukodhetne, de a teljes nyugati globalista gazdasagi rendszer megszuneset jelentene.
""Szellemi tulajdon nélkül nem lenne fejlődés, mert nem érné meg semmi újat kitalálni". Mivel egy tucat alternatív önkéntes alapú finanszírozási formát ismerünk, ezért nincs szükségünk a szellemi tulajdon erőszakos és hatékonytalan intézményére."
Ez barmilyen tulajdonra igaz. Magantulajdon nelkul nem erne meg dolgozni, de legalabb egy tucat alternativ "onketes" alapu format ismerunk (a kommunista rendszerekbol), ezert ott se volt szukseg a magantulajdon eroszakos es hatekonytalan intezmenyere. Helyette a koztulajdon meg eroszakosabb es meg kevesbe hatekony intezmenyet hasznaltak. Akarmennyire utalja az ember a szellemi tulajdon rendszeret, sajnos csak akkor lehet teljesen megszabadulni tole ha a teljes magantulajdon rendszeret kidobjuk. Esetleg lehetne meg korlatozni a vallalatok szamara a szellemi es magantulajdon rendszeret, tehat a maganembereknek meghagyni, mig minden vallalati tulajdon eseten felszamolni. Ez volt a kadari szocializmus alapelve, tehat a szemelyes magan es szellemi tulajdon letezett, a vallatok ez azok fizikai es szellemi tulajdona pedig az allamnal volt. Ez a hibrid rendszer se mukodott tul jo, foleg az emberi tenyezo miatt.
A vegen visszajutunk oda, hogy nem jo a kapitalizmus, de jobb gazdasagi rendszert egyelore nem sikerult meg letrehozni. Stabilabbat igen, de az meg rosszabb volt az embereknek. Lehet nem elsosorban gazdasagi, hanem demokratikus oldalrol kellene megkozeliteni a tarsadalmak epiteset? (bar azt tudjuk, hogy az embereket inkabb a megelhetes erdekli, nem a tarsadalmi jogaik) -
nlght #12 - Neveknél: örökre tartó védelem (persze csak visszaélés ellen, tehát megnevezni nyilván lehet az illetőt vagy a céget).
Ez faszság. Az ABC véges, így az ebből létrehozott szimpatikusan hangzó nevek halmaza is véges. Ráadásul menne a jogi harc a hasonló nevek birtokosai között állandóan. Pl. egy millió éves társadalom számára ez óriási, gigantikus baklövés lenne.
- Alkotások (pl. művészet): mivel itt mások nem tudják ugyanazt elkészíteni, ezért vagy a készítő haláláig, vagy ha átruházza, akkor annak lemondásáig tartó védelem.
Már hogy a fenébe ne tudná más elkészíteni, még az egyedi stílusú Picasso képeket is úgy hamisítják kézzel, hogy restaurátor legyen a talpán, aki észreveszi a különbséget. A gépi scannelésről már nem is mondok semmit.
- Találmányok: itt más is kitalálhatja az adott dolgot, akár függetlenül az első feltalálótól. Ezért adott ideig lehetne csak védelme. Én 5-10, max. 15 évet adnék. (A 15öt mondjuk soknak tartanám.)
Ez már jobban hangzik.
Az emberiségnek nem az az érdeke, hogy egy művész/alkotó élete végéig szupergazdaggá váljon, hanem az hogy fejlődjön az emberiség, és az alkotók is jól éljenek, jutalmazva legyenek. -
nlght #11 "Tehát ugyanúgy elterjedthet bármi, de részesül belőle az, aki letett valamit az asztalra."
Feltételes mód! Nem értek vele egyet. Ez olyan mint a trickle-down economy bullshit kifejezés, vagyis a milliárdosok gyarapodása majd szépen visszacsorog a társadalom alsóbb rétegeihez, csak éppen a valóság és a statisztikusok is az ellenkezőjét mutatják. Az elmélet és a gyakorlat teljesen más tud lenni.
Az megvan, hogy a világ túlnyomó része csóró, mint a szar és fizetésről fizetésre él, már ha egyáltalán van állása. Biztos lesz majd pénze licenszekre, amikor a jövő technológiáit a gigamultikat uraló szupergazdagok a piacra lökik.
Nem ez lesz az emberiség jövője, max az emberiség nyomortelepe. Egyenes úton haladunk egy cyberpunk 2077 disztópia felé. Egyesek szerint már ott is vagyunk.
-
Cat #10 Ha nem lennének szerzői jogok, akkor bárki, bármilyen könyvet, filmet, festményt lemásolhatna, sokszorosíthatna, és értékesíthetné a piacon, bevételt szerezne magának. Kapásból földbe állna a teljes film és médiaágazat, mindenfajta sport (hiszen azok a közvetítési jogokból élnek), nem lenne olimpia, semmilyen VB, Forma1, stb.
Ha te írnál egy könyvet, készítenél bármilyen alkotást, legyártanák egy nap alatt Kínában, és értékesíthetnék bárhol a nyugati világban. Ha kitalálsz valamit, másnap valaki megcsinálja. Ha fejlesztesz egy számítógépes játékot, akkor lemásolják, és semmilyen költséget nem térül meg.
Szerinted mi lenne a végeredmény? Mi lenne a mozikkal, ha az ncore teljes tartalma legális lenne? A streaming platformok (Netflix, Disney) másnap tönkremennek. Ki forgatna filmet? Hogyan nézhetnék meg a gyerekek a Shrek 345. részét? És ez csak a szórakoztatóipar, de felesleges tovább gondolni a témát, mert eszement hülyeség. -
Annyatok #9 Azt gondolom, hogy ebben még egy akkora kreténnek is igaza van, mint Musk. Itt a véleményem: A szerzői jog avíttas humbug -
CommieSlayer #8 "A szellemi tulajdon, ahogy a nevében is van, tulajdon. Ennek elvétele miért képezné szerződés tárgyát? Egyszerűen nem lehet elvenni, nem? Vagy a házadat is elveheti valaki, csak mert nem kötött veled szerződést arról, hogy a tied lehet-e? Szóval ez az érved fals."
Bármit hívhatsz tulajdonnak, de attól még a való világra nézve különböző kontextusban ennek a szónak különböző következményei lesznek. Anyagi és véges dolgokat van értelme tulajdonolni. Az ötletek végtelenül másolható erőforrások és a szellemi tulajdonnal végessé teszed őket. Vagyis megfosztasz rengeteg embert végtelen értéktől.
Azért nem jó a házas hasonlatod, mert a ház eltulajdonításához neked kell fizikai erőszakot kezdeményezned olyannal szemben, aki neked nem ártott, ha el akarod venni a házát. Szellemi tulajdonnál viszont pont fordítva van: A szellemi tulajdon birtokosának kell erőszakot kezdeményeznie olyannal szemben, aki neki nem ártott, ha be akarja tartatni a szellemi tulajdon törvényét.
"És? Attól, hogy csomó féle módon lehet lakni, még lehessen már a saját házamat úgy és annak eladnom, akinek akarom. Ne kelljen már másokat beengednem. Tulajdon az is, ez is, nem?"
Az az érvem azt cáfolta, hogy "Szellemi tulajdon nélkül nem lenne fejlődés, mert nem érné meg semmi újat kitalálni". Mivel egy tucat alternatív önkéntes alapú finanszírozási formát ismerünk, ezért nincs szükségünk a szellemi tulajdon erőszakos és hatékonytalan intézményére.
"A kommunizmussal is mennyi jogot nyersz, mikor megkapod mások tulajdonát, nem?"
Itt is, bármit lehet jognak hívni, de ez különböző kontextusban különböző következményekkel jár.
Létezik negatív jog: "Más nem akadályozhat meg benne/nem veheti el." (Pl szólásszabadság)
Létezik pozitív jog: "Másnak kötelező ezt nekem megtenni/odaadni." (Pl szociális segély)
Erőszak alapú jog: "Ez a törvény, mert hatalmamban áll kikényszeríteni."
Utilitárius jog: "Ez a törvény, mert hosszú távon így a leghatékonyabb mindenki számára."
A jogoknak oka és célja van és vannak aljas szándékból megalkotott jogok és vannak nemes szándékból megalkotott jogok. Az hogy jog, az önmagában nem mond semmit.
"Lehet ezt egyszerűen is. A probléma a szocialista felfogással van, és a bürokrácia abból fakad."
Mint írtam a szellemi tulajdon intézményét nem azért abúzálják, mert gonosz emberek kezébe került, hanem azért mert hibás alapelvekre épül fel.
Ez egy olyan rendszer ami a parazitát jutalmazza az értékteremtő helyett. Hiába mondják rá, hogy ez az alkotót védi, a valóságban sajnos nem így van és nem is lehet így.
"a márkanevek és hasonlók legalább a fennállásig védelmet élvezzenek. Enélkül nem hogy hasznot nem hoz, de óriási kárt okoz a társadalomnak, hihetetlen mértékű visszaélésre adva lehetőséget."
Bár a márkanevet is a szellemi tulajdon területén szokás vitatni, szerintem ez fogalmi tévedés. A márkanév az eredetiségről és a bizlomról szól. A gyártó/szolgáltató beazonosítására szolgál. Ha valaki "Göthös" márkájú megfázás elleni tablettát akar venni, akkor ő egy konkrét gyártótól akar vásárolni, akiben megbízik. Ha valaki ilyen gyártónak adja ki magát, az nem lop, hanem hazudik. Vagyis csalást követ el.
"(Olyanba meg már ne is menjünk bele, hogy ennyi erővel a tulajdonnevem is egy szellemi tulajdon - miért ne használhatná a nevemet bárki, ezzel személyesen is óriási kárt okozva nekem. Pl. nevemben szerződést köt, stb.)"
Ezt is ugyanígy csalásnak hívnám, nem lopásnak. De természetesen nem lehet úgy fejlett gazdaságot működtetni, hogy bárki kiadhatja magát bárkinek.
Nem azért írom ezeket, mert rosszat akarok, vagy nem akarom, hogy az alkotók jól járjanak. Éppen fordítva. Meggyőződésem, hogy egy szellemi tulajdon nélküli világ mindenkinek jobb lenne. Jobb irodalmi műveink és filmjeink lennének és sokkal előrébb járnánk a technológiai fejlődésben is. Az új piacok általában azért is fejlődnek dinamikusabban, mert még nem lepték el a szabadalmak.
Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.04.17. 02:52:26 -
manypet #7 "Egyrészt erkölcstelennek tartom, hogy kiterjesztünk egy szerződést olyan felekre is, akik nem írták alá, vagy nem is tudnak a keletkezéséről."
A szellemi tulajdon, ahogy a nevében is van, tulajdon. Ennek elvétele miért képezné szerződés tárgyát? Egyszerűen nem lehet elvenni, nem? Vagy a házadat is elveheti valaki, csak mert nem kötött veled szerződést arról, hogy a tied lehet-e? Szóval ez az érved fals.
"Másrészt ma már csomó féle képpen lehet monetizálni a fejlesztést vagy alkotást a szellemi tulajdon intézménye nélkül is."
És? Attól, hogy csomó féle módon lehet lakni, még lehessen már a saját házamat úgy és annak eladnom, akinek akarom. Ne kelljen már másokat beengednem. Tulajdon az is, ez is, nem?
"Harmadrészt a szellemi tulajdon megszűnésével nem csak lemondasz bizonyos jogaidról, hanem cserébe végtelen többlet jogot nyersz, mert szabadon hozzáférsz mindenki más ötleteihez is."
A kommunizmussal is mennyi jogot nyersz, mikor megkapod mások tulajdonát, nem?
"Negyedrészt a szellemi tulajdon intézményét könnyebb abúzálásra használni, mint alkotásra való ösztönzésre, így a nettó eredménye negatív."
A tulajdon a tulajdonosé, nem? Az érved olyan, mintha azért vennénk el a házat valakitől, mert amúgy még a végén nem adja oda önként és mikor megpróbáljuk elvenni tőle erőszakkal, akkor még lelő minket. Ezért inkább elvesszük tőle. nem érzed, mennyire fals ez az érv a tulajdonhoz való jog alapján?
"Ötödrészt az előbbiek mellett a szellemi tulajdon intézményének fenntartása és a vele járó végtelen bürükrácia hihetetlenül drága és időigényes (a kis szereplőknek pláne)."
Lehet ezt egyszerűen is. A probléma a szocialista felfogással van, és a bürokrácia abból fakad.
"A szellemi tulajdon nélküli piacokon sokkal gyorsabb és inkrementális jellegű fejlődés van."
És akkor énekeljük el együtt az Internacionálét? A tulajdon a tulajdonosé. Az alapján elvenni másoktól a tulajdonát, mert az a "köz javát szolgálja", elégég fals érv megint. (Hacsak nem a kommunizmust építjük lelkesen.)
Félre ne érts, értem az érvelést a szellemi tulajdon megszüntetése mellett. És nem mondom, hogy nincs benne ráció. Bizony van, ez tény. Ugyanakkor hasonló mennyiségű érv van a szellemi tulajdon mellett is. Gondoljunk csak arra, hogy eleve a tulajdonunk is az, amibe munkát fektettünk. Pl. a telkünk anno úgy lett, hogy abba munkát fektettünk. Odamentünk egy gazdátlan területre és elkezdtük mondjuk megművelni. És onnantól a miénk lett. Namármost a szellemi tulajdonba is munkát fektetett az alkotója. Nagyon veszélyes vizeken jársz, mikor a köz javára való hivatkozással ("gyorsabb és inkrementális jellegű fejlődés") és hasonlókkal indoklod a másoktól való elvétel lehetőségét. A minden mindenkié elv a kommunizmus elve, nem a szabad világé.
Ahogy írtam is, mindkettő mellett van érv. A szellemi tulajdon mellett is, és ellene is. Ha tulajdonként nézünk a szellemi tulajdonra, akkor elvileg örök élet és két nap a tulajdoni viszony. Azaz nem elvehető. (A mai napig kőbaltát csak Unga Bunga nevével fémjelzett neandervölgyi kivitelben lehetne gyártani, kifizetve a leszármazottainak a jogdíjakat.) És ez mellett elég sok érv van, még ha a tulajdon átadása hasznos is másoknak. Másik oldalról te is hoztál érveket, és van köztük több megfontolandó (még ha nem is feltétlen olyan magyarázattal, amit te írtál). Tehát megszüntethető is lehetne, meg örökké tartó is lehetne. Mindkettő mellett van érv.
Nem beszélve arról, hogy szellemi tulajdon alatt igen sok mindent értünk. Találmányokat ugyanúgy, mint mondjuk festményt vagy akár a márkanevünket. Ezek eleve más-más szabály alá kellene, hogy essenek. Pl. ha van egy nevem (Józsi és Józsi zabhegyezés), akkor ha azt más bármikor használhatja, azzal nem kis kárt tud nekem okozni. (Akár azzal, hogy ratyi módon hegyezi a zabot, és ezt teheti akár a konkurenciám is.) Így logikus, hogy a márkanevek és hasonlók legalább a fennállásig védelmet élvezzenek. Enélkül nem hogy hasznot nem hoz, de óriási kárt okoz a társadalomnak, hihetetlen mértékű visszaélésre adva lehetőséget. (Olyanba meg már ne is menjünk bele, hogy ennyi erővel a tulajdonnevem is egy szellemi tulajdon - miért ne használhatná a nevemet bárki, ezzel személyesen is óriási kárt okozva nekem. Pl. nevemben szerződést köt, stb.) És más megítélés alá eshetnek a találmányok, amit ugye tény, hogy XY kitalál és onnantól a tulajdona, de ugye más is kitalálhatja később. Azaz itt már nyilván lehet egy engedmény, hogy ne örökké tartson a szabadalmi jog.
Amit én megfelelőnek tartanék:
- Neveknél: örökre tartó védelem (persze csak visszaélés ellen, tehát megnevezni nyilván lehet az illetőt vagy a céget).
- Alkotások (pl. művészet): mivel itt mások nem tudják ugyanazt elkészíteni, ezért vagy a készítő haláláig, vagy ha átruházza, akkor annak lemondásáig tartó védelem.
- Találmányok: itt más is kitalálhatja az adott dolgot, akár függetlenül az első feltalálótól. Ezért adott ideig lehetne csak védelme. Én 5-10, max. 15 évet adnék. (A 15öt mondjuk soknak tartanám.)
Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.04.16. 23:55:50 -
Dodo55 #6 Szerintem nem alapvetően a szellemi tulajdon intézményével van a gond, csak az ezek körüli jogi szféra szélsőséges rosszhiszeműségével. Alapvetően az ésszerű és jóhiszemű jogi környezet megteremtését kellene megcélozni, ahogyan az az élet kevésbé profitorientált területein jellemző. Persze ne érts félre, ha ez sehogy sem megy, akkor nyilván még Musk radikális megoldása is jobbnak tűnik a jelenlegi elnyomó viszonyok fennmaradásánál.
Illetve nyilván a szabadalmak rendszere az alapjaiban káros, azt valóban semmilyen formában nem szabadna fenntartani. -
Cat #5 "Egy szerző/alkotó kéne, hogy kapjon jutalmat a társadalomtól a kreálmánya után"
Itt tévedés van. A szerzők nem a társadalomtól akarnak "jutalmat", hanem piaci alapon meg akarnak élni, és ehhez annyit kérnek, hogy ha kitalálnak valamit, akkor más ne értékesíthesse bizonyos ideig ugyanazt a terméket/találmányt. És nagyon nagyon kis százalék az, amelyik milliárdos tud lenni a találmányából (kivéve persze Rogán Antal tudós urat).
És mindez egyáltalán nem fogja vissza a fejlődést, hanem ha használod a művet/találmányt, akkor jogdíjat/licencdíjat kell fizetni érte. Tehát ugyanúgy elterjedthet bármi, de részesül belőle az, aki letett valamit az asztalra. Ha ezt kiveszed az egyenletből, akkor nem gyorsítod, hanem pont ellenkezőleg, nagyon lelassítasz bármilyen fejlődést, mert töredék annyi ember fog alkotni, hiszen nem tud megélni belőle. -
CommieSlayer #4 Nem arra élezném ki a dolgot, hogy ki mennyit érdemel és nem is várom el, hogy bárki ingyen adjon bármit.
Egyrészt erkölcstelennek tartom, hogy kiterjesztünk egy szerződést olyan felekre is, akik nem írták alá, vagy nem is tudnak a keletkezéséről.
Másrészt ma már csomó féle képpen lehet monetizálni a fejlesztést vagy alkotást a szellemi tulajdon intézménye nélkül is.
Harmadrészt a szellemi tulajdon megszűnésével nem csak lemondasz bizonyos jogaidról, hanem cserébe végtelen többlet jogot nyersz, mert szabadon hozzáférsz mindenki más ötleteihez is.
Negyedrészt a szellemi tulajdon intézményét könnyebb abúzálásra használni, mint alkotásra való ösztönzésre, így a nettó eredménye negatív. Ez szükségszerűen előáll, mert az alapelvek hibásak.
Ötödrészt az előbbiek mellett a szellemi tulajdon intézményének fenntartása és a vele járó végtelen bürükrácia hihetetlenül drága és időigényes (a kis szereplőknek pláne). Vagyis egy végtelen pénznyelő.
A szellemi tulajdon nélküli piacokon sokkal gyorsabb és inkrementális jellegű fejlődés van. A verseny érdekében mindenki átveszi a többiek ötleteit és kiegészíti a saját ötleteivel, amivel (csak) átmeneti előnyre tesz szert. A jó megoldások pillanatok alatt elterjednek és tovább fejlődnek.
Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.04.16. 19:25:10 -
nlght #3 Hát igen elszaladt ezzel a rendszerrel a ló. Egy szerző/alkotó kéne, hogy kapjon jutalmat a társadalomtól a kreálmánya után, de mértékkel. Ha a társadalom fejlődése megtorpan emiatt a torz rendszer miatt, vagy épp parazita entitások rá tudnak telepedni a rendszerre, akkor át kellene gondolni, hogy mikor/mennyi követelése lehet az alkotónak.
Az emberiség életben maradása és/vagy fejlődése sokkal fontosabb, mint a szabadalomra rátelepedett paraziták anyagi helyzete.
Szélsőséges példával: ha már valaki 1 milliárd eurot kapott a találmányáért, ami mondjuk ivóvizet és zöldövezetet hozna a sivatagba, akkor neki már nem igazán jelent változást a sokadik x. milliárd amit kapni fog, közben meg lehet hogy tömegek halnak meg, mert nincs pénzük licenszre. Persze egy tisztességes nevelésben részesült tudós ingyen adná a hasonló találmányát, ahogy hasonló gesztusokra volt már példa tudósoktól az elmúlt 200 évben. -
CommieSlayer #2 A szellemi tulajdon intézménye az egyik legostobább, leggonoszabb, legkárosabb dolog, amit az ember valaha alkotott. Mesterséges hiányt teremt, bünteti a versenyt és mérhetetlen vagyonokat pusztít el.
Utoljára szerkesztette: CommieSlayer, 2025.04.16. 13:25:52 -
lammaer #1 Egy ideje pedzegettem már a fiamnak hogy asszem az én korosztályomnak (50 leszek) volt a legjobb az élete, és ők már szopni fognak minden tekintetben.
Megy szét a környezet, a világ kiszámíthatatlanul megy erre-arra, törnek előre az idióták, a diktátorok, a kapzsi mogulok, tán jön a következő világégés is, erősödik az elnyomás, a total kontroll...